Portfolio signature

Trump ezt is elintézte, csúnyán megtört a bizalom az utóbbi évtized sztárbefektetése iránt

Az idei első félévben 13 százalékkal, 14 141 milliárd dollárról 16 026 milliárd dollárra növekedett a globális ETF-szektor kezelt vagyona, a növekményt nagyobb részben az eszközök felértékelődése, kisebb részben az alapok nettó értékesítése okozta. Észak-Amerika dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a szektor vagyonának háromnegyede ide koncentrálódik. A számok mögé nézve azonban aggasztó folyamatok is kirajzolódnak: az áprilisi vámháború úgy megütötte a befektetőket, hogy a bizalom – az értékesítési adatok alapján – máig sem tudott teljes mértékben helyreállni. Paradox módon főként az Észak-Amerikán kívüli világban tapasztalható igazán nagy visszaesés, míg az Egyesült Államok és Kanada látszólag könnyebben kiheverte a tavaszi megrázkódtatást.
Szeptember 18-án lesz a Portfolio Future of Finance 2025 konferenciája, amelyen a pénzügyi szektor nagyágyúi mutatják meg a jövőt, érdemes eljönni.

Nagy részvénysúllyal mennek, de már diverzifikálnak a befektetők

2025. június végére minden korábbinál magasabbra, 16 026 milliárd dollárra nőtt a tőzsdén kereskedett befektetési alapokban (exchange traded fund, ETF) kezelt vagyon – derül ki az LSEG Lipper adataiból. Ez év eleje óta 13 százalékos, 1885 milliárd dolláros növekedést jelez. Az ETF-ekben tartott pénz háromnegyede, 12 039 milliárd dollár Észak-Amerikában bejegyzett alapokban koncentrálódik, a második legjelentősebb régió Európa, ahol nagyjából ötödakkora, 2581 milliárd dolláros vagyon fölött rendelkeznek az alapkezelők.

Az ETF-ek olyan befektetési formák, amelyek jellemzően passzívan követik valamilyen index – például részvény-, kötvény- vagy árupiaci benchmark – teljesítményét, és a tőzsdén valós időben, részvényekhez hasonló módon kereskedhetők. Az ETF-ek fő előnye a diverzifikáció, az alacsony költségszint, a transzparens működés és a likviditás: a befektetők egyetlen terméken keresztül széles eszközkosárhoz férhetnek hozzá, miközben az aktívan kezelt alapokhoz képest jóval alacsonyabb díjterheléssel szembesülnek. Ugyanakkor az ETF-eknek korlátaik is vannak: szűkebb piacokon vagy bonyolultabb stratégiák esetén a likviditás alacsony lehet, illetve a passzív indexkövetés nem teszi lehetővé az elemzésen alapuló túlteljesítést. Egyes termékek, például tőkeáttételes vagy inverz (vagyis a követett eszköz árfolyamával ellentétesen mozgó) ETF-ek pedig jelentős kockázatot hordozhatnak, így ezek fokozott körültekintést igényelnek.

A legfrissebb adatok szerint az ETF-ek befektetői elsősorban a részvénykitettség megvalósítása céljából választják ezt a befektetési formát, 2025. június végén a globális ETF-vagyon több mint 78%-át részvényalapokban tartották nyilván. (Felmerül a kérdés, hogy ilyen kitettségre vágyva miért nem közvetlenül vesznek részvényt a befektetők, erre az egyik legkézenfekvőbb választ az ETF-ek által igen költséghatékonyan biztosított diverzifikáció adhatja meg.) A második legnagyobb csoport a kötvényalapoké 17%-os súllyal, míg egyéb típusú, például árupiaci vagy pénzpiaci eszközökben elenyésző, 5% alatti részt tartanak a befektetők.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés