Portfolio signature

Trump ezt is elintézte, csúnyán megtört a bizalom az utóbbi évtized sztárbefektetése iránt

Az idei első félévben 13 százalékkal, 14 141 milliárd dollárról 16 026 milliárd dollárra növekedett a globális ETF-szektor kezelt vagyona, a növekményt nagyobb részben az eszközök felértékelődése, kisebb részben az alapok nettó értékesítése okozta. Észak-Amerika dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a szektor vagyonának háromnegyede ide koncentrálódik. A számok mögé nézve azonban aggasztó folyamatok is kirajzolódnak: az áprilisi vámháború úgy megütötte a befektetőket, hogy a bizalom – az értékesítési adatok alapján – máig sem tudott teljes mértékben helyreállni. Paradox módon főként az Észak-Amerikán kívüli világban tapasztalható igazán nagy visszaesés, míg az Egyesült Államok és Kanada látszólag könnyebben kiheverte a tavaszi megrázkódtatást.
Szeptember 18-án lesz a Portfolio Future of Finance 2025 konferenciája, amelyen a pénzügyi szektor nagyágyúi mutatják meg a jövőt, érdemes eljönni.

Nagy részvénysúllyal mennek, de már diverzifikálnak a befektetők

2025. június végére minden korábbinál magasabbra, 16 026 milliárd dollárra nőtt a tőzsdén kereskedett befektetési alapokban (exchange traded fund, ETF) kezelt vagyon – derül ki az LSEG Lipper adataiból. Ez év eleje óta 13 százalékos, 1885 milliárd dolláros növekedést jelez. Az ETF-ekben tartott pénz háromnegyede, 12 039 milliárd dollár Észak-Amerikában bejegyzett alapokban koncentrálódik, a második legjelentősebb régió Európa, ahol nagyjából ötödakkora, 2581 milliárd dolláros vagyon fölött rendelkeznek az alapkezelők.

Az ETF-ek olyan befektetési formák, amelyek jellemzően passzívan követik valamilyen index – például részvény-, kötvény- vagy árupiaci benchmark – teljesítményét, és a tőzsdén valós időben, részvényekhez hasonló módon kereskedhetők. Az ETF-ek fő előnye a diverzifikáció, az alacsony költségszint, a transzparens működés és a likviditás: a befektetők egyetlen terméken keresztül széles eszközkosárhoz férhetnek hozzá, miközben az aktívan kezelt alapokhoz képest jóval alacsonyabb díjterheléssel szembesülnek. Ugyanakkor az ETF-eknek korlátaik is vannak: szűkebb piacokon vagy bonyolultabb stratégiák esetén a likviditás alacsony lehet, illetve a passzív indexkövetés nem teszi lehetővé az elemzésen alapuló túlteljesítést. Egyes termékek, például tőkeáttételes vagy inverz (vagyis a követett eszköz árfolyamával ellentétesen mozgó) ETF-ek pedig jelentős kockázatot hordozhatnak, így ezek fokozott körültekintést igényelnek.

A legfrissebb adatok szerint az ETF-ek befektetői elsősorban a részvénykitettség megvalósítása céljából választják ezt a befektetési formát, 2025. június végén a globális ETF-vagyon több mint 78%-át részvényalapokban tartották nyilván. (Felmerül a kérdés, hogy ilyen kitettségre vágyva miért nem közvetlenül vesznek részvényt a befektetők, erre az egyik legkézenfekvőbb választ az ETF-ek által igen költséghatékonyan biztosított diverzifikáció adhatja meg.) A második legnagyobb csoport a kötvényalapoké 17%-os súllyal, míg egyéb típusú, például árupiaci vagy pénzpiaci eszközökben elenyésző, 5% alatti részt tartanak a befektetők.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja jelenleg 2490 forint, ami augusztus 13-tól 2990 forintra emelkedik. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29845 forint, így tehát még jobban megéri éves előfizetésre váltani. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés