Egy ágyban az ellenséggel - amikor a részvényesek az alapítók csapdájába esnek

Több mint harminc éve mutatták be az Egy Ágyban az Ellenséggel című thrillert. Az akkori idők toronymagasan legnagyobb női szupersztárja, Julia Roberts egy olyan feleséget alakít benne, aki menekülni kényszerül bántalmazó férje elől. Bár a téma sajnos akkor és most is nagyon aktuális, a kritikusok nem szerették a filmet, ami szerintük tele volt hatásvadász elemekkel. A népszerű színésznő azonban elvitte a hátán a produkciót, és hatalmas kasszasikert csinált belőle. Akkorát, hogy még a Reszkessetek Betörők című, karácsonykor rongyosra játszott filmet is képes volt végre a nézettségi lista éléről lejjebb nyomni. Az alig 19 millió dolláros költségvetéshez képest csak a mozikban 173 millió dolláros bevétel származott, és akkor még a videós forgalmazásról nem is beszéltünk.

Az elmúlt három évtizedben sajnos sem a nők elleni, házasságon belüli elnyomás, sem a részvényesek elleni, társaságon belüli elnyomás nem csökkent. Sőt, az utóbbi esetben a félelmetes személyi kultuszok mögött ez a jelenség még fokozódott is. A legnagyobb kapitalizációval rendelkező tech óriások nagy része bőven első generációs vezetéssel rendelkezik, és az alapítók jó pár oldalról jogilag körülbástyázták azt, hogy a legfontosabb döntések a kezükben maradjanak. A gyors növekedés finanszírozása, a presztizs, az ismertség iránti igények miatt azonban előbb-utóbb a tőzsdén találták magukat, ahol nagy befektetési alapok érdemi részesedést szereztek a vállalatból.

Az alapítókhoz értelemszerűen ezer szállal kötődnek az immáron nagyra nőtt vállalatok, az intézmények oldaláról pedig a befektetés nagysága, illetve az index tagságok miatti tartási kötelezettségek okán vannak szinte már kényszerűen egy ágyba kényszerítve a felek.