Elszáll az olajár, mi lesz a kitermelőkkel?

Több száz millió évvel ezelőtt planktonok milliárdjai raktározták el a nap energiáját az óceánok mélyén. A földtani változások során ezek nagy nyomás és a föld belseje miatt komoly hőhatásnak lettek kitéve. Bonyolult kémiaik folyamatok miatt így belőlük fosszilis energiahordozók lettek. Az emberi civilizáció a természet jó pár millió év alatt létrehozott anyagát elkezdte kitermelni, és a fűtés, vagy közlekedés érdekében néhány évtized alatt ennek a jelentős részét elégette. Ez két okból is fenntarthatatlan: egyrészt a készletek végesek, és iszonyatos pazarlás egy ilyen hosszan létrejövő anyagot ennyire gyorsan felhasználni csak a civilizáció fenntartása végett. Másrészt az elégetés során annyira felmelegítettük a légkört, hogy az alapvető változásokat okoz a bolygónk klímáján, rengeteg problémát okozva ezzel.

Ezek miatt nagyon meglepő, hogy a cégek, államok, közösségek, és rengeteg ember egyéni szinten is ennyire rövidlátó módon áll a kérdéshez, továbbra is őrült módon felhasználva a fosszilis energiahordozókat, mintha nem lenne holnap (és ha így megyünk tovább, nem is lesz). Ha másban nem, az olaj árfolyamában ez világosan látszik, amely ismét új csúcsokra tör, ahogyan az év folyamán összességében nagyon jó teljesítményt mutatott fel. A WTI olaj árfolyama a 2007-2008-as buborék idején, valamint 2010 és 2015 között is jóval magasabban volt, mint mostanában, tehát van még bőven tér az emelkedésre, különösen a mostani, eszközárinflációval terhelt időszakban.

Nagyon úgy fest sajnos, hogy a piaci folyamatok alapján még nem most van az olajkorszak vége