Az elmúlt hónapokban szigorított a kormány a befektetési alapok mögöttes befektetéseire vonatkozó szabályokon is. Tette ezt azért, hogy az alapkezelők által kezelt vagyont az állampapírpiac felé terelje, szándéka szerint mintegy 500 milliárd forint értékben. Ennek érdekében előírta, hogy
- Július 1-jétől az értékpapíralap – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszközük súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír kell, hogy legyen (nem például bankbetét, ahogy az alapok egy részére jellemző volt).
- A fenti értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyben kell, hogy tartsák (ez nem alkalmazandó a legalább 80%-ban külföldi eszközbe fektető alapokra).
- Augusztus 1-jétől a befektetési alapok kötvénybefektetéseinek legalább 95%-át (néhány kivételtől eltekintve) forint állampapírban kell tartaniuk.
A hétfői elemzésünk alapján a kormány e döntései jelentősen megmozgatták a piacot, a júniusi hónapban a legnagyobb összeget, mintegy 278 milliárd forintot a bankbetétek vesztették el, de a részvényekből is 44 milliárdot vettek ki a befektetők. A banki kötvények ezzel szemben 94 milliárd forintnyi tőkét vonzottak be, de jól teljesítettek az állampapírok és a befektetési alapok is, amelyeknél a júniusi nettó tranzakció 281, illetve 326 milliárd forinttal zárult.
Úgy tűnik, a TBSZ nyert a kormány döntésein
A TBSZ- és NYESZ-számlák esetében két dolgot érdemes megnézni:
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
