Mi mozgatta az árfolyamot?
2022 végén, röviddel a negyedik negyedéves számok közlése után valósággal földbe állt a Mol részvénye, elsősorban a globális bankválságtól való félelem okozta széleskörű tőzsdei lefordulás miatt egy hónap leforgása alatt közel 15 százalékkal került lejjebb az olajcég árfolyama. Ám a március közepi lokális mélypont után - és a rekordmagas, két számjegyű osztalék bejelentését követően - kilőtt a jegyzés és több mint 30 százalékot szárnyalt a Mol egészen július közepéig, amikor is a szelvényvágás következtében visszaesett ismét az árfolyam, ezt pedig újabb lejtmenet követte augusztus elejéig. Itt oldalazást láthattunk a jegyzésnél viszonylag sokáig, október elején aztán az izraeli-palesztin háború kitörésének köszönhetően megugrott az olajár, ezzel párhuzamosan az olajvállalatok, így például a Mol részvénye is feljebb került, de a bányajáradék-csökkentés hírére is pozitívan reagáltak a befektetők 2023 októberének elején.
Ezt követően azonban ismét a nemzetközi folyamatok határozták meg a hazai olajcég részvényárfolyamának alakulását: a rendkívül magasan alakuló nem-OPEC országok termelésének, a magasan alakuló készletszinteknek és a kínai gazdasági növekedéssel kapcsolatos kérdések felmerülésének köszönhetően esett az olajár októbertől egészen december elejéig, ekkor azonban kezdetét vette a jemeni húszi lázadók által kirobbantott konfliktus, ami a Szuezi-csatornát elzárva nehéz helyzetbe hozta a globális kereskedelmet, mivel arra kényszerítette a nagy szállítmányozó hajókat, hogy jóval hosszabb útvonalon (Afrikát megkerülve) közlekedjenek Ázsia és Európa között, ez pedig felfelé tolta az olajárakat, ezzel párhuzamosan az olajcégek, így a Mol részvényét is. Idén sokáig a két nemzetközi konfliktus (húszi helyzet és izraeli háború) eszkalálódásától tartva tovább emelkedett az olajár, szűk két hete azonban közvetítőkön keresztül kezdetét vették a béketárgyalások a Hamász és Izrael között, erre reagálva meredeken bezuhant az olajár és a Mol jegyzése is lejjebb került.
Ezeken felül az elmúlt hónapokban a Mol és a Janaf adok-kapokjától volt hangos a sajtó, igaz, ennek az egyre elmérgesedő kapcsolatnak egyelőre nincs részvénypiaci hatása. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója már többször is felszólalt a szerinte méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakkal szemben, amire reagálva a horvát olajvezetékeket üzemeltető partnercég részletezte az árazásuk logikáját.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
