Mi mozgatta az árfolyamot?
2022 végén, röviddel a negyedik negyedéves számok közlése után valósággal földbe állt a Mol részvénye, elsősorban a globális bankválságtól való félelem okozta széleskörű tőzsdei lefordulás miatt egy hónap leforgása alatt közel 15 százalékkal került lejjebb az olajcég árfolyama. Ám a március közepi lokális mélypont után - és a rekordmagas, két számjegyű osztalék bejelentését követően - kilőtt a jegyzés és több mint 30 százalékot szárnyalt a Mol egészen július közepéig, amikor is a szelvényvágás következtében visszaesett ismét az árfolyam, ezt pedig újabb lejtmenet követte augusztus elejéig. Itt oldalazást láthattunk a jegyzésnél viszonylag sokáig, október elején aztán az izraeli-palesztin háború kitörésének köszönhetően megugrott az olajár, ezzel párhuzamosan az olajvállalatok, így például a Mol részvénye is feljebb került, de a bányajáradék-csökkentés hírére is pozitívan reagáltak a befektetők 2023 októberének elején.
Ezt követően azonban ismét a nemzetközi folyamatok határozták meg a hazai olajcég részvényárfolyamának alakulását: a rendkívül magasan alakuló nem-OPEC országok termelésének, a magasan alakuló készletszinteknek és a kínai gazdasági növekedéssel kapcsolatos kérdések felmerülésének köszönhetően esett az olajár októbertől egészen december elejéig, ekkor azonban kezdetét vette a jemeni húszi lázadók által kirobbantott konfliktus, ami a Szuezi-csatornát elzárva nehéz helyzetbe hozta a globális kereskedelmet, mivel arra kényszerítette a nagy szállítmányozó hajókat, hogy jóval hosszabb útvonalon (Afrikát megkerülve) közlekedjenek Ázsia és Európa között, ez pedig felfelé tolta az olajárakat, ezzel párhuzamosan az olajcégek, így a Mol részvényét is. Idén sokáig a két nemzetközi konfliktus (húszi helyzet és izraeli háború) eszkalálódásától tartva tovább emelkedett az olajár, szűk két hete azonban közvetítőkön keresztül kezdetét vették a béketárgyalások a Hamász és Izrael között, erre reagálva meredeken bezuhant az olajár és a Mol jegyzése is lejjebb került.
Ezeken felül az elmúlt hónapokban a Mol és a Janaf adok-kapokjától volt hangos a sajtó, igaz, ennek az egyre elmérgesedő kapcsolatnak egyelőre nincs részvénypiaci hatása. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója már többször is felszólalt a szerinte méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakkal szemben, amire reagálva a horvát olajvezetékeket üzemeltető partnercég részletezte az árazásuk logikáját.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
