Mozgalmas éveket tudhat maga mögött a kockázatitőke-szektor, a pandémia utáni sokkot a pénzpumpálás időszaka váltotta, az egyes szegmensekben tevékenykedő vállalatok – mint például az e-kereskedelem vagy a kiszállítási cégek – mágnesként vonzották a tőkét, a kilábalást rekordbefektetések követték, hogy aztán 2022-re ismét behúzza a féket az ágazat: megérkezett az infláció, az ukrajnai háború, és az energiaválság. A jelenlegi helyzet nem a legrózsásabb:
a globális kockázatitőke-befektetések a tavalyi második negyedévben 63%-kal csökkentek a korábbi csúcsot jelentő 2021 utolsó negyedévéhez képest.
A visszaesés az érettebb fázisban lévő cégeket érinti a legsúlyosabban, a befektetések jellemzően alacsonyabb cégérték mellett történnek, a tranzakciók 20-40%-ánál ráadásul a megelőző befektetéséhez képest rosszabb feltételekkel tud csak finanszírozást szerezni az adott vállalkozás. A kelet-közép európai régióban is jelentős, 72%-os a visszaesés az elmúlt év azonos negyedévéhez képest, a magyar piacon 2023 első felében 50-60%-os volt a visszaesés.
Ugyanakkor a recessziós időszaknak is vannak előnyei, nincsenek irreális cégérték-elvárások az alapítók részéről, illetve a historikus adatok alapján minden válság jelentős innovációs kényszert hozott magával, a vállalkozók rákényszerülnek jobb termékek előállítására, hatékonyabb cégek építésére. Ráadásul elkerülhetetlen egyfajta átrendeződés is, egyes versenytársak meggyengülnek, kedvező időszaka ez a felvásárlásoknak, fúzióknak.
A legtöbb iparágban jelenleg a növekedés a legnagyobb kihívás, sok vállalkozásnál a stagnálás is pozitív állapot a mostani makrogazdasági környezetben, és sok management nincs olyan szerencsés türelmi helyzetben, hogy évekig negatív értékeket mutasson. Mivel organikusan kevés tér van ezen változtatni, az akvizíció ilyenkor jó alternatíva lehet.
Felértékelődik a diverzifikáció
Ahogy a vállalatok, úgy sok befektető is stratégiája különféle finomításával reagált az új helyzetre. Ennek köszönhetően a piaci dráma sem egyformán érintette a befektetési alapokat – volt, ahol még növekedni is sikerült a tavalyi szűk esztendőben. Az általános visszaesés ellenére a kihelyezések 2023-ban még emelkedtek is például a Széchenyi Alapoknál (SZTA), igaz, jóval szerényebb mértékben, mint a megelőző években.
A trükk az volt, hogy a saját mellett további, jól körülhatárolt piacokon már sikeresen tevékenykedő, specializált alapkezelők erőforrásait is sikerült becsatornázni a növekedés érdekében,
ami nemcsak új lehetőségeket adott a már meglevőkhöz, de további befektetési csapatokat is, így jóval nagyobb merítéssel dolgozhatott az alapkezelő.
A legutóbbi ilyen csapat a technológiaközpontú, európai 3TS Capital Partners befektetési társaság volt, amely nemrég jelentette be, hogy 111 millió euróval véglegesen lezárja IV. alapját, amelyben a European Investment Fund (EIF - Európai Befektetési Alap) után, a Széchényi Alapok a második legnagyobb tőkebefektető, 20 millió euróval.
A 3TS egy finnországi bejegyzésű, de Bécsben és Budapesten is aktív befektetési társaság, amely több mint húsz év eredményes működéssel az egyik legsikeresebb kockázati tőke alapkezelő a régióban. Korábbi alapjaiban olyan portfoliócégekbe történt befektetésekkel büszkélkedhet, mint a LogMeIn vagy a Tresorit.
Előbbi 2003-ban indult Magyarországról és bár a LogMeIn sztorit hivatalosan nem sorolják az unikornisok közé, mai becsült piaci értéke jelentősen meghaladhatja az 1Mrd USD-t (pontos információ nem érhető el, mert az amerikai tulajdonoscsoport zártkörű, nem publikál pénzügyi adatokat).
"A Széchenyi Alapok az egyik legjelentősebb magyarországi kockázatitőkealap-kezelő, nem véletlen, hogy világszinten is sikeres befektetők választanak minket regionális partnerükké. Befektetési politikánk generalista, vagyis nem specializálódik egy szakterületre, például szoftver szolgáltatásokat nyújtó (SaaS) vagy medtech cégekre, hanem elég széles skálán mozognak a befektetések. Kölcsönösen előnyös ilyen specialistákkal együtt dolgozni, hiszen így ők regionális, mi pedig szektoriális tudásunkat tudjuk bővíteni. Ez a tudástranszfer egy nagyon hasznos hozadék a befektetés sikeressége mellett” – mondta a Portfolio-nak Deme Géza, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán.
Az SZTA hagyományosan olyan, magyar relációjú vállalkozásokba fektet, amelyek nem induló fázisban vannak (early stage), hanem már bizonyított, például nemzetközi terjeszkedés előtt álló vállalatokba invesztálnak jelentős összegeket.
Ugyanakkor a mostani alapok alapja jellegű befektetés nem mondható újdonságnak, az elmúlt években ez már a negyedik ilyen az alapkezelő működése során, amely egy diverzifikációs stratégia eredménye, a fókuszba kerülő vállalkozások skáláját szélesítették egyrészt földrajzilag, másrészt diverzifikációs céllal: olyan partnerek alapjaiba szálltak be, amelyek a szakértelmük mellett egy szélesebb skáláról választották portfóliócégeiket.
Az első ilyen befektetés a Euroventures ötödik alapjába (Euroventures V Technology and Growth Fund Coöperatief U.A.) való beszállás volt 2021-ben, 15,65 millió euróval, amivel így az alap összes tőkéjének kicsit több, mint egy harmadát a Széchenyi Alapok biztosította. A jó nevű, jelentős részben magyarországi bejegyzésű és magyarok által irányított befektetési társaság által kezelt alapba való befektetést kézenfekvő döntésként értékelte a vezérigazgató.
Ezt követte a londoni központú, de jelentős izraeli kapcsolatokkal is rendelkező Flashpoint, amelynek harmadik alapjába (Flashpoint Venture Capital Fund III) 20 millió dollárt fektetettek be 2022-ben. Ez az alap nemrégiben sikeresen exitált a Telemedi nevű lengyel, healthtech portfólió cégéből, amivel több mint megduplázta, pontosan 2,27-szerezte a SZTA-ra eső befektetését.
A következő ilyen típusú tranzakció keretében 2023 nyarán a Széchenyi Alapok 10 millió eurót fektetett az amerikai franchise hálózatba (500 Emerging Europe) tartozó – de isztambuli hátterű – alapkezelő második alapjába, a 500 Startup Istanbul II. B.V.-be. Az együttműködés részeként a világ egyik legnagyobb alapkezelőjének franchise cége Budapesten is aktív befektetői tevékenységbe kezdett, és a Széchenyi Alapok befektetésével megegyező összeget a régióban fektet be, szerződésben vállalt kötelezettségként.
„Ezen befektetések közös jellemzője, hogy a szerződött keretösszeget előre meghatározott feltételek és számunkra biztosított elsőbbségi jogok mellett, az alapkezelő által benyújtott lehívások alapján, részletekben folyósítjuk” – tette hozzá Molontay Tamás, a Széchenyi Alapok befektetési igazgatója.
A felsorolt négy alapban a Széchenyi Alapok jellemzően a legnagyobb befektető, leszámítva a legutóbbit, a 3TS negyedik alapjában az EIF (European Investment Fund) a maga 40 millió eurós tőkerészével megelőzi.
Ebben az alapban az SZTA a második legjelentősebb befektető körülbelül 18 százalékos részaránnyal.
Az ügylet részeként az alapnak a teljes SZTA kötelezettségvállalás összegével megegyező, húszmillió euró összegben kell teljesíteni befektetéseket olyan vállalatokba, amelyek üzleti tevékenysége Magyarországhoz vagy a Kárpát-medence területéhez kötődik. A befektetés tehát direkt magyarországi és kisebb részben kárpát-medencei gazdaságélénkítési célokat is ellát. Az ilyen típusú alapok határozott időre jönnek létre, jellemzően 10 évre, amely maximum 2 évvel hosszabbítható, így belátható időn belül valósulhat meg mind a befektetés, mind pedig az exit.
„Az alapok alapja befektetések esetében más típusú különjogok kikötése és érvényesítése a cél, mint a direkt befektetéseknél. A kockázati tőkebefektetéseknél általánosan használt különjogok, mint például az együttértékesítési kötelezettség, amikor a befektetést kapott társaságban lévő befektetői részesedés eladása esetén az alapítóknak is el kell adniuk saját részüket a vevőnek, már nem közvetlenül, hanem az alap és a portfolió cégek közötti jogviszonyban érvényesülnek” – tette hozzá Molontay.
Ezeknek a befektetéseknek van bizonyos plusz költsége, ugyanis az alapok lehívásai nem kizárólag a tőkebefektetésre irányulnak, egy meghatározott keretet a saját működési költségükre fordíthatnak. Ugyanakkor az exitekből származó források felosztása során a tőkebefektetők elsőbbségi térüléssel rendelkeznek, tehát elsőként kapják kézhez a tőkéjüket és az elsőbbségi hozamot, ami azért lényeges, mert ha szerényebb lenne az alap teljesítménye, a Széchenyi Alapoknak akkor is jó esélye van arra, hogy megtérüljön a befektetése.
A várható hozam mellett a tudástranszfer is jelentős érték
Molontay szerint az alapok alapja befektetések nemcsak diverzifikáció szempontjából hasznosak, ami jelen gazdasági körülmények között önmagában is jelentős érték, de az együttműködések során lehetőség van betekintést nyerni az ilyen nemzetközi befektetőcsoportok a működésébe. Érdekes például, hogy miként közelítenek meg egyes problémákat, milyen kockázatelemzéseket végeznek egy-egy cég kapcsán:
„Például a szoftveres szolgáltatást nyújtó cégek kockázati megítélése más alapokon, erre specializált módszerekkel történik, eltérően, mint egy általános technológiai cég vizsgálata során. Emellett kifejezetten kikötjük a szerződésekben, hogy tartsanak szemináriumokat a dolgozóinknak, gyakorlati példákon keresztül bemutatva egy-egy közösen kiválasztott munkafolyamatot, amelyek bár hasonló sémákon alapszanak, de azért mindenhol el lehet lesni valami hasznosat” – tette hozzá a befektetési igazgató.
Ugyanakkor az ilyen jellegű befektetések lezárásával irányváltás látszik az alapkezelőnél: „Bár a más alapokba történő befektetések az említett előnyök révén nagyon hasznosnak bizonyultak, és elismerő számunkra, hogy nagy nemzetközi alapok is komoly szakmai partnernek tekintik az SZTA-t, mégsem tervezzük ezek körének további szélesítését. A mi fókuszunk továbbra is a közvetlen tőkebefektetésen van, csakis ez képezheti egy kockázatitőke-befektető portfoliójának döntő részét. Az idén szeretnénk szintet lépni: nem pusztán a velünk kooperáló nemzetközi alapokon keresztül, hanem azokkal együtt végrehajtani közvetlen befektetési tranzakciókat (co-investment) ígéretes külföldi cégekben” – mondta az alapkezelő vezérigazgatója.
A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok támogatta.
Címlapkép forrása: Portfolio
