Nagy kihívói akadtak az állampapíroknak, mutatjuk, hova mentek a százmilliárdok
Befektetés

Nagy kihívói akadtak az állampapíroknak, mutatjuk, hova mentek a százmilliárdok

Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.

Továbbra is nagyot mennek idén a befektetési alapok: áprilisban már közel 9650 milliárd forintot tartottak ezekben a magyar háztartások, ami azt jelenti, hogy

az év első négy hónapjában 908 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.

A második legnagyobb állományváltozás a bankbetétekhez kötődik 377 milliárddal, az állampapírok pedig csak a harmadik helyen szerepelnek, igaz, kissé felzárkóztak a bankbetétekhez 301 milliárddal.

Ha megnézzük, miből adódik a fenti vagyonnövekmény, láthatjuk, hogy a befektetési alapok esetében a nagyobb részt a lakosság kereslete adja, de nem elhanyagolható az átértékelődési hatás sem. A részvényeknél viszont nem a tranzakció, hanem a pozitív átértékelődés hozta idén áprilisig állománynövekmény java részét.

Ahogyan arról korábban is írtunk, vélhetően a befektetési alapoké volt az egyik olyan kategória, amely nagyot kaszált az idei első negyedéves PMÁP-kifizetésekből. A befektetési alapokon belül továbbra is a kötvényalapok hódítanak a lakosság körében, áprilisban az állományuk 3962 milliárd forintot tett ki. Ezt követően a vegyes alapokban van a legtöbb lakossági vagyon több mint 2000 milliárddal, majd az ingatlanalapok következnek közel 1300 milliárddal.

A számok alapján vélhetően a bankbetétek is a nyertesei voltak a PMÁP-kamatfizetéseknek, az év első négy hónapjában 377 milliárddal ugrott meg az állomány, bár áprilisban a havi tranzakció stagnált, az állomány pedig valamelyest visszaesett márciushoz képest. Érdekes az is, hogy áprilisban a kiskereskedelmi forgalom is elmaradt a márciusi adattól.

A bankbetétek és a kiskereskedelem friss adatairól legutóbb az alábbi cikkeinkben számoltunk be:

Bár a piaci állományváltozás szintjén az állampapírok csak a harmadik helyen szerepelnek, áprilisban ismét élénkebb tranzakciós adatokat lehetett látni ennél a kategóriánál, annak is köszönhetően, hogy most nem voltak nagy kamatkifizetések (lásd alább): múlt hónapban több mint 143 milliárdos pozitív tranzakcióval zártak az állampapírok, ennél magasabb csak januárban volt ez a szám több mint 170 milliárddal. Az állampapír-kereslet részben azért is nőhetett, mivel mindeközben a lakossági DKJ-állomány folyamatosan csökken, múlt hónapban 600 milliárd környékére apadt ez az összeg. Vélhetően a DKJ-kból felszabaduló pénzek egy része más állampapírokban kereste magának a helyét.

Kérdés, milyen hatása lesz az állampapír-keresletre a júniusban útnak induló megújult MÁP Plusznak, ennek részleteiről legutóbb itt írtunk:

Ahogy korábban is utaltunk rá, az állampapírok számainak jobb megértéséhez nem árt hangsúlyozni, hogy van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján

a piaci állomány mintegy 300 milliárd forinttal nőtt áprilisig, addig a névértéken közölt adatok szerint ez a növekmény 745 milliárd forint.

A különbség oka, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt mutatja, azaz a friss pénzek beáramlása és a kamatok visszaforgatása mellett a visszaváltásokat is tartalmazza. Mivel az elmúlt negyedévben jelentősebb kamatkifizetések voltak a lakossági állampapíroknál, ez a piaci állományt jelentősen visszavetette.

Vagyis a nettó állományváltozás 745 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete mintegy 445 milliárddal haladja meg a piaci tranzakciós adatot idén eddig, a kettő közötti különbséget pedig a kamatkifizetések magyarázzák. Azt viszont nem tudni, hogy ennek a keresletnek mekkora részét képezi a friss pénzbeáramlás, és mennyi köszönhető a kamatok újrabefektetésének.

A kissé megélénkülő lakossági állampapír-keresletnek az államadósság-finanszírozásra is lett hatása, a lakosság részaránya a márciusi 26,7%-ról 27,3%-ra emelkedett egy hónap alatt. Ettől még továbbra is a külföldi befektetők tartják a legtöbb hazai állampapírt, az ő részarányuk 32,7%-ot tett ki.

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Találd meg a neked való befektetési alapot!
Holdblog

A Föld legnagyobb részvénytársasága

Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább fejlett kommunikációs képességeink tesznek minket azzá, amik vagyunk. Lehet minket, embere

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Főpolgármester-választás: Karácsony Gergely győzött, de új választás jöhet Budapest vezetéséért

Könyvelő

Könyvelő
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
raining dollars