Nagy kihívói akadtak az állampapíroknak, mutatjuk, hova mentek a százmilliárdok
Befektetés

Nagy kihívói akadtak az állampapíroknak, mutatjuk, hova mentek a százmilliárdok

Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.

Továbbra is nagyot mennek idén a befektetési alapok: áprilisban már közel 9650 milliárd forintot tartottak ezekben a magyar háztartások, ami azt jelenti, hogy

az év első négy hónapjában 908 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.

A második legnagyobb állományváltozás a bankbetétekhez kötődik 377 milliárddal, az állampapírok pedig csak a harmadik helyen szerepelnek, igaz, kissé felzárkóztak a bankbetétekhez 301 milliárddal.

Ha megnézzük, miből adódik a fenti vagyonnövekmény, láthatjuk, hogy a befektetési alapok esetében a nagyobb részt a lakosság kereslete adja, de nem elhanyagolható az átértékelődési hatás sem. A részvényeknél viszont nem a tranzakció, hanem a pozitív átértékelődés hozta idén áprilisig állománynövekmény java részét.

Ahogyan arról korábban is írtunk, vélhetően a befektetési alapoké volt az egyik olyan kategória, amely nagyot kaszált az idei első negyedéves PMÁP-kifizetésekből. A befektetési alapokon belül továbbra is a kötvényalapok hódítanak a lakosság körében, áprilisban az állományuk 3962 milliárd forintot tett ki. Ezt követően a vegyes alapokban van a legtöbb lakossági vagyon több mint 2000 milliárddal, majd az ingatlanalapok következnek közel 1300 milliárddal.

A számok alapján vélhetően a bankbetétek is a nyertesei voltak a PMÁP-kamatfizetéseknek, az év első négy hónapjában 377 milliárddal ugrott meg az állomány, bár áprilisban a havi tranzakció stagnált, az állomány pedig valamelyest visszaesett márciushoz képest. Érdekes az is, hogy áprilisban a kiskereskedelmi forgalom is elmaradt a márciusi adattól.

A bankbetétek és a kiskereskedelem friss adatairól legutóbb az alábbi cikkeinkben számoltunk be:

Bár a piaci állományváltozás szintjén az állampapírok csak a harmadik helyen szerepelnek, áprilisban ismét élénkebb tranzakciós adatokat lehetett látni ennél a kategóriánál, annak is köszönhetően, hogy most nem voltak nagy kamatkifizetések (lásd alább): múlt hónapban több mint 143 milliárdos pozitív tranzakcióval zártak az állampapírok, ennél magasabb csak januárban volt ez a szám több mint 170 milliárddal. Az állampapír-kereslet részben azért is nőhetett, mivel mindeközben a lakossági DKJ-állomány folyamatosan csökken, múlt hónapban 600 milliárd környékére apadt ez az összeg. Vélhetően a DKJ-kból felszabaduló pénzek egy része más állampapírokban kereste magának a helyét.

Kérdés, milyen hatása lesz az állampapír-keresletre a júniusban útnak induló megújult MÁP Plusznak, ennek részleteiről legutóbb itt írtunk:

Ahogy korábban is utaltunk rá, az állampapírok számainak jobb megértéséhez nem árt hangsúlyozni, hogy van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján

a piaci állomány mintegy 300 milliárd forinttal nőtt áprilisig, addig a névértéken közölt adatok szerint ez a növekmény 745 milliárd forint.

A különbség oka, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt mutatja, azaz a friss pénzek beáramlása és a kamatok visszaforgatása mellett a visszaváltásokat is tartalmazza. Mivel az elmúlt negyedévben jelentősebb kamatkifizetések voltak a lakossági állampapíroknál, ez a piaci állományt jelentősen visszavetette.

Vagyis a nettó állományváltozás 745 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete mintegy 445 milliárddal haladja meg a piaci tranzakciós adatot idén eddig, a kettő közötti különbséget pedig a kamatkifizetések magyarázzák. Azt viszont nem tudni, hogy ennek a keresletnek mekkora részét képezi a friss pénzbeáramlás, és mennyi köszönhető a kamatok újrabefektetésének.

A kissé megélénkülő lakossági állampapír-keresletnek az államadósság-finanszírozásra is lett hatása, a lakosság részaránya a márciusi 26,7%-ról 27,3%-ra emelkedett egy hónap alatt. Ettől még továbbra is a külföldi befektetők tartják a legtöbb hazai állampapírt, az ő részarányuk 32,7%-ot tett ki.

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Találd meg a neked való befektetési alapot!
MNB Intézet

Fánk-hatás 2.0

A Covid-járvány kitörése után kiköltözési hullám indult el a nagyvárosokból, jelentős áremelkedést okozva...

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a fordulat a Dunaferr

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
állampapír parlament országház nő