Árgyelán Ágnes pályafutását az OTP Hungaro-Projekt Kft.-nél kezdte tanácsadóként. A Portfolio csapatát 2014 óta erősíti. A Portfolio.hu oldal működtetése mellett, hírszolgáltatást nyújt gazdasági- pénzügyi, tőkepiaci témákban, illetve gazdasági elemzéseket végez az alapkezelői-, privátbanki-, prémium banki-, kockázati-, felvásárlási-, állampapír-piaci, valamint nyugdíj témákban. Ezen területekről publicisztikákat, interjúkat is készít, emellett aktívan részt vesz konferenciák tartalmi szervezésében. 2017-ben Junior Príma Díjban részesült.
Nem ért még véget a pénzeső a prémium állampapíroknál, a következő pár napban közel 100 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig három PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni az egyik esetben 19% körüli szintről 4-5% környékére, a másik két kamatfizetés pedig most más lesz, mint az eddigiek. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
Megugrott a volatilitás a piacokon, azonban mindeddig ütésállónak bizonyult a privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon. A Portfolio friss, Privátbanki Felmérése szerint március végén a magyar gazdagok számlája új mérföldkövet tudhat maga mögött, a rajtuk lévő vagyon megközelítette a 12 ezermilliárd forintot. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, az egy privátbanki számlára eső vagyon közel 185 millió forintra duzzadt, miközben az is kiderült, hogy a privátbanki pénzek többsége nem forintos befektetésekben van.
Jön az új, 10 éves Prémium Magyar Állampapír, csökken a Bónusz Állampapír kamatprémiuma, miközben új, 5 éves terméket dob piacra az ÁKK a Fix Magyar Állampapírból. A lakossági állampapírt forgalmazókat érintő változások is jönnek egy állampapírcsere lehetőségével.
Fordult a kocka: 57 milliárd forinttal kevesebb lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak március végén névértéken, mint december végén, pedig egészen februárig sikerült tartani a pozitív trendet. A változást az hozhatta el, hogy múlt hónapban amellett, hogy több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott, volt egy jelentős tőkelejárat is. Az év első három hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen közel 1200 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP.
2025 első negyedévében még remekül muzsikáltak a magyar befektetési alapok, Donald Trump múlt heti bejelentése azonban szinte mindenütt felért egy nagy gyomrossal – kivéve az alacsony kockázatú kategóriákat. A kockázatosabb alapok pár napon belül akár 10%-ot meghaladó veszteségeket is elszenvedtek, de ez szerencsére kevés esetben lökte negatív tartományba a csúcsteljesítményű alapok idei összesített hozamait. Mutatjuk, mely befektetési alapokkal jártak a legjobban a megtakarítók az idei év eddigi részében, és hogyan reagáltak az árfolyamok a totális vámháború kirobbanására. Egy rossz hírrel mindenképpen szolgálhatunk: aki most rendezné át a portfólióját, kénytelen lehet némi veszteséget realizálni.
Nincs pánik, de aktivizálták magukat a magyar privátbanki ügyfelek az elmúlt napok tőzsdei csapkodásai után. A Portfolio által megkérdezett privátbanki szolgáltatók szerint a gazdagok ilyen időszakokban jellemzően fedezékbe vonulnak, de vannak vállalkozó szelleműek is: sok helyen átalakultak a devizasúlyok, egyes esetekben a portfóliók is, de pánikszerű eladásokról nem beszélhetünk. A szolgáltatók azt is elárulták, milyen tanácsokat adnak ilyenkor vagyonosabb ügyfeleiknek, és mire számítanak a piacokon a következő hónapokban.
Gyakorlatilag mindent felborítottak az év eleji nagy lakossági állampapír-kifizetések a magyarok értékpapír-statisztikáinál: a bankbetétek rég nem látott szintre ugrottak, az állampapírok piaci állománya jelentősen beesett, miközben a DKJ-tartás egyéves csúcsot döntött. Mindeközben rekord összeggel, 2200 milliárd forintnyi részvényállománnyal vágtak nekik a magyarok a mostani turbulens piaci időszaknak, amit Donald Trump vámháborúja váltott ki. Egy másik fronton a bankok két hónap leforgása alatt közel nettó 1200 milliárd forint névértékű magyar állampapírt vásároltak, a külföldi szereplők azonban még így is lekörözték őket. Az államadósságnak jelenleg 25,5%-át a bankszektor tartja kézben, a külföld részesedése 30,7%, a háztartások pedig 26,3%-kal veszik ki a részüket az állam finanszírozásából.
Idén eddig nem voltak könnyű helyzetben azok, akik szorgosan gyűjtögetnek a nyugdíjas éveikre: a vámháború okozta piaci turbulenciák az önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári hozamokra is rányomták a bélyegüket, a pénztári portfóliók többsége csak nagyon szerény teljesítményt tudott felmutatni az első negyedévben. Amilyen jó volt az előző két év a hozamok szempontjából, olyan rázós lehet az idei év, de hosszabb távon nézve még mindig bőven pozitív az a hozammérleg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely szigorúbb állampapírtartást írna elő egyes befektetési alapoknak, ami már a második, befektetési alapokra vonatkozó módosítás két éven belül, holott az állampapírtartást ösztönző lépések a számok alapján eddig annyira nem jöttek be. Sőt, a tervek szerint visszamenőlegesen módosítaná a kormány, hogy melyik alap minősül forintos és devizás alapnak.
Pár hét maradt hátra az adóbevallás leadásáig, amelyben nyilatkozni lehet arról is, hogy élni szeretnénk-e a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adóvisszatérítésével. Bár éves szinten mintegy egymillió ember igényelhetné az összesen akár 90 milliárd forintot elérő állami támogatást, sok nyugdíjra gyűjtő veszni hagyja az ingyenpénzt.
A cél az, hogy az állam mindig a lehető legolcsóbban tudja finanszírozni magát a piacról – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az új makrogazdasági előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón a Portfolio érdeklődésére. Beszélt arról is, miért nyúlnak bele ismét a befektetési alapok szabályozásába, amelynek keretében szigorúbb állampapírtartást írnak elő. A miniszter kitért arra is, hogy a vártnál jobban teljesítenek a lakossági állampapírok, ugyanakkor elképzelhető lehet az itteni kamatszintek felárának csökkenése az intézményi állampapírokhoz képest.
Mára már több mint 11 000 milliárd forintot kezelnek a magyar gazdagoknak a hazai privátbanki szolgáltatók, az egy ügyfélszámlára eső vagyon tavaly év végén meghaladta a 180 millió forintot. A Portfolio Privátbanki Felmérésében rendszerint beszámolunk arról, milyen növekedési előrejelzést adnak a hazai privátbanki szolgáltatók a saját, illetve a piaci vagyonukat tekintve, de arról már kevesebb szó esik, mennyire sikerült eddig eltalálniuk az arányokat. Összesítésünk alapján még a magyar gazdagok pénzét kezelő szolgáltatók se számítottak arra a vagyonbővülésre, ami az utóbbi 5 évben végbement a magyar privátbanki piacon.
Bár a banküzem legfontosabb alappillére, a bizalom szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hazai gazdasági környezet és az államháztartás finanszírozása egyensúlyban legyen, az elmúlt években nagyon állampapír-túlsúlyosak lettek a lakossági és vállalati megtakarítások – nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója. Szerinte nem jó irány kétszámjegyű hozamot várni kockázatmentes befektetésektől, a befektetési tanácsadásnak nagy szerepe lesz, különösen a mostani, nagyon nehéz, volatilis környezetben. A szakember elárulta, mit gondol a forintról, a legjobb befektetési lehetőségekről, a mesterséges intelligencia térnyeréséről és kitért arra is, miért jobb befektetési bankon keresztül bonyolítani egy-egy ügyletet, mintsem egy hagyományos banki értékpapírszámlán keresztül.
Az elmúlt néhány évben számos ország lett egyre inkább érdekelt a lakossági befektetők keresletének megragadásában az állampapírpiacon, az OECD-országokban az állampapírok összesített lakossági állománya 2024 első negyedévében elérte a teljes államadósság-állomány mintegy 10%-át – olvasható az OECD jelentésében. Rávilágítanak arra is, hosszabb távon a pénzügyi tudatosság terén is segítséget nyújthatnak a lakossági állampapír-programok, mert pont a lakossági állampapír-programokkal érintett országokban alacsonyabb a megfelelő pénzügyi műveltséggel rendelkező felnőttek aránya. Magyarország ebből a szempontból a sor végén kullog.
190 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak március közepén, mint december végén, pedig azóta több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény az eddigi 670 milliárd forintnyi kamatfizetés 28%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 72%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első két és fél hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 916 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP.
Ha azt hittük, már láttuk a nagy pénzesőt a prémium állampapíroknál, tévedtünk: a következő pár napban közel 550 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig három PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni a mostani 18-19% közötti szintekről 4-5% környékére, és lesz egy nagy tőkelejárat is. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
Február végéig összesen 130 milliárd forinttal tudott nőni a lakossági állampapírok állománya úgy, hogy mindeközben a Prémium Magyar Állampapíroké mintegy 860 milliárd forinttal csökkent. Utánajártunk, hogy az év első két hónapjában milyen folyamatok zajlottak le a lakossági állampapírok legnagyobb forgalmazójának számító, lényegében kétharmados részesedéssel rendelkező Államkincstárnál. Az adatok azt mutatják, hogy mind az állampapír-eladások, mind a -vételek területén aktívabbak a kincstári ügyfelek másoknál.
130 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február végén, mint december végén, pedig azóta több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény az eddigi 670 milliárd forintnyi kamatfizetés 20%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 80%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első két hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 700 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese a FixMÁP és a BMÁP volt.
A következő 4 évben 7%-kal 2,5 millió fő fölé emelkedhet az ultragazdagok száma a világon, azaz azoké, akiknek legalább 10 millió dollárnyi vagyona van – derül ki a Knight Frank elemzéséből. Amerika egyértelműen vezeti a listát a gazdagok számát és vagyonát tekintve is, de nagyban jön fel Ázsia és Afrika is. A jelentésből kiderül, melyek egy mai milliárdos legfőbb ismérvei, melyik mai generáció lesz a történelem leggazdagabbja és mégis mire elég egymillió dollár a világ luxusingatlan-piacán.
Érdekes témában közölt egy friss írást az Európai Alap- és Vagyonkezelői Szövetség (EFAMA), ebben azt fejtegeti, hogy bár a világban egyre elterjedtebbé válik a különféle befektetési alapok összevonása és konszolidációja, végső soron költség szempontból nem biztos, hogy jobban járnak így a befektetők.