Magyarországon hozzávetőlegesen 100 ember rendelkezik 100 millió dollárt meghaladó pénzügyi vagyonnal, és ők ezzel globálisan is az ultramagas pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyek közé tartoznak - derül ki a Boston Consulting Group frissen megjelent vagyoni jelentéséből. A BCG azt jósolja, hogy 5 év múlva a számuk megduplázódik.
Kamatot váltott ma az 5 éves Bónusz Magyar Állampapír, és nem a befektetőknek kedvező irányba: a következő három hónapra évi 7,89%-kal ketyeg tovább az eddigi 8,13%-ról. A Babakötvény után még így is a BMÁP a legmagasabb kamatot adó lakossági papír, de a DKJ-hozamok csökkenésével kérdés, hogy vajon 3-5 éves időtávon is ez a legjobb választás? Számolgattunk.
Változást reméltek tőle, de átütő sikert egyelőre nem hozott az ingatlanalapok keresletében a kormány legújabb intézkedése. Nem segít a helyzeten, hogy az első félévben az ingatlanalapok nem tudtak meggyőző hozamokat felmutatni, csupán egy lakossági, forintos alap tudott 5% felett teljesíteni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 750 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárd feletti vagyona.
Két évet kellett várni rá, de visszatért az élet a vegyes alapok piacára: a tavalyi jó teljesítmények után elindultak végre a megtakarítások ebbe a kategóriába. Az év első felében folytatódott a vegyes alapok jó teljesítménye, a legjobban teljesítő alapok bőven 10% felett hoztak féléves szinten. Azonban úgy tűnik, a befektetők nem azokban az alapokban tartják a legtöbb pénzt, amelyek a legjobb hozamokat mutatták fel.
Miközben a részvénypiacok szekere idén is jól megy, az általánosságban emelkedő kötvénypiaci hozamok nem segítenek a hazai kötvényalapoknak. Az erős ellenszél ellenére vannak olyan kötvény- és pénzpiaci alapok, amelyeknek féléves teljesítménye veri az ugyanezen időtávon lakossági állampapírokkal elérhető kamatokat. Az viszont kijelenthető: az idei év slágerei minden bizonnyal nem a kötvényalapok lesznek, amit a visszaeső hozamok és kereslet mellett az alapkezelők értékesítési súlypontjának áthelyezése is magyarázhat.
2024 első félévében is kitartott a jó hangulat a hazai és globális részvénypiacon, ennek köszönhetően remek féléven vannak túl a hazai forintos, lakossági részvényalapok. Alig volt alap, amelyik negatív hozamot mutatott fel, még a „legrosszabb” teljesítmények között is 10% körüli hozamokkal találkozhatunk. A legjobban teljesítő alapok közé 18% feletti hozammal lehetett bekerülni, de volt olyan alap, amellyel közel 50%-ot lehetett nyerni. Nincs egyértelmű recept a sikerre: sok pénzt lehetett kaszálni egy török, román, amerikai vagy magyar részvényalappal is idén.
Robognak tovább a jó piaci környezetben az abszolút hozamú alapok, a legjobbak közé csak 10% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni idén, a lista legtetején 40% körüli teljesítményt láthatunk. Jól megy a szekere a Hold Alapkezelő alapjainak, más alapkezelő alapjaival csak elvétve találkozhatunk a legjobbak között. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, az első félévet pozitív hozammal zárta, de lenne még hova javulni.
Bár radikalizálódik a politika és erősek a geopolitikai kockázatok, a befektetőket mintha ez nem érdekelné: kifejezetten erős hónapot tudhat maga mögött a piac, igaz, Európában az EP-választások hoztak izgalmakat a tőzsdéken. A befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek úgy tűnik, egyelőre nem fékeznek: két éve nem látott szintre emelkedett a részvénybefektetések súlya, miközben a pénzpiaci eszközök még sosem voltak ilyen alacsony szinten.
Egyre több pénz áramlik a fiatalabb generációkhoz a gazdag magyar családoknál, és ez még csak a kezdet. Nagyot mennek a magyar gazdagok befektetései között a külföldi devizák és sokan voltak, akik az állampapírkamatokból már nem állampapírt vettek. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint idén tovább nőhet a magyar privátbanki vagyon, de az ügyfélszámban már nem várnak érdemi bővülést.
Sokak számára furcsa lehet, de igaz: idén lehet először pénzt kivenni a Babakötvényből. Az a több mint 12 ezer fiatal kaphatja vissza a tőkéjét, akik 2006-ban születettként először válnak jogosulttá erre 18. életévük betöltésével. Több mint 4000 fiatal vett fel már idén átlagosan 1,9 millió forintot Babakötvényből, de vajon megérte sietni? Van egy csavar ugyanis a sztoriban, ami miatt az első Babakötvény-sorozat épp jövő decemberben fizetné az eddigi legmagasabb kamatot. Megnéztük, érdemes-e ezt megvárni.
Az elmúlt hónapokban újabb kormányzati tervek, majd konkrét rendelet látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de sok tisztázatlan kérdés maradt, amelyre csak részben kaptak válaszokat az alapkezelők. Megkérdeztük az NGM-et és az MNB-t, mire számíthat a befektetési szakma.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság, de a máltaiak szorosan feljöttek a második helyre. Bár a magyar lakosság állampapír-állománya és aránya nőni tudott tavaly, sok más ország is felébredt Csipkerózsika-álmából, ami érdekes számokat és trendeket hozott Európa-szerte.
Egyszeri dolognak már biztosan nem lehet elkönyvelni azt, amit a kötvényalapoknál látunk: április után májusban is több tízmilliárdnyi tőkét vontak ki a befektetők a kategóriából, egyértelműen trendfordulóhoz érkeztünk. Mindeközben a többi kategória jobb kereslete és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon nőni tudott májusban, elsősorban az abszolút hozamú és vegyes alapoknak köszönhetően.
Miközben az új Magyar Állampapír Plusz egyik nagy előnyeként a likvid, bankbetét-helyettesítő tulajdonságát emeli ki az adósságkezelő, még mindig tűrhető betéti ajánlatokkal találkozhatunk a bankfiókokban. Vannak olyan bankbetétek, amelyeknek a kamata rövid távon versenyképes az újragondolt MÁP Pluszéval, két olyan hátrány ellenére is, mint a kamatadó és a szocho. Mostani cikkünkben azt járjuk körbe, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az új „szuperállampapírral” szemben.
A korábbi jelentős eszközleértékelődés után a tavalyi a korrekció éve volt a biztosítóknál, pénztáraknál és a tőkepiacokon. A háztartások pénzügyi vagyona nagyobb részt az átértékelődés következtében növekedett. Történelmi helyzet, hogy a betét és a készpénzállomány csökkent a lakosságnál tavaly – hangzott el az MNB friss kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséról szóló sajtótájékoztatóján.
Kimagasló évet zártak a legnagyobb alapkezelők tavaly: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő maradt a legnyereségesebb szolgáltató, nem is akármilyen mértékben növelve profitját, mindeközben az MBH, a Hold és a Raiffeisen Alapkezelő profitja még nagyobb ütemben gyarapodott egy év alatt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban az OTP Alapkezelő kezeli, ugyanez igaz akkor, ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is figyelembe vesszük.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.
Májusban több mindennel, részben a vártnál kedvezőbb amerikai munkaerőpiaci adatokkal és a technológiai óriások pozitív jelentéseivel is magyarázható, hogy jól teljesítettek a fejlett részvény- és kötvénypiacok, és ez meghozta a kockázatvállalási kedvet a hazai portfóliómenedzserek körében is. A Portfólió-ajánlókban két éve nem látott szintre emelkedett a részvénybefektetések súlya, a kötvények és a likvidebb pénzpiaci eszközök kárára.
Sávos, évi 6,73%-os átlagkamattal új Magyar Állampapír Pluszt dob a piacra az Államadósság Kezelő Központ. Az új MÁP Pluszt jövő héttől lehet megvásárolni, de a számok azt mutatják: egyedül azoknak lehet érdemes ebben gondolkodniuk, akik 4-5 évre terveznek vele. Ha viszont a DKJ-hozamok nem mennek 4,8% alá a következő 5 év átlagában, akkor 5 éves időtávra is inkább a bónusz állampapírt érdemes választani, rövid távon pedig még mindig a PMÁP a nyerő. De mi értelme így az új, felturbózott MÁP Plusznak? Egy okot azért találtunk.
Az már megszokott, hogy az év utolsó három hónapjában a nyugdíjra gyűjtő önkéntes pénztári tagok befizetései megugranak, elsősorban az adójóváírás kimaxolása érdekében, de az MNB friss számai szerint az idei első negyedév is rekordot hozott a befizetésekben. Mindeközben a pénztári portfóliók továbbra is jól teljesítenek, a vagyonarányos hozamok meghaladják a tavalyi első negyedévben mértet.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
