Íme a friss számok: a kutyának sem kell lakáscélra a nyugdíjmegtakarítás?

Az idei év első negyedében sem lanyhult az öngondoskodási kedv Magyarországon, így töretlenül folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi és munkáltatói befizetések növekedése. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján ezzel párhuzamosan

az összesített taglétszám is tovább bővült: a 2,174 millió fő új csúcsnak számít.

Egyre többen választják a nyugdíjpénztárakat

A 2024 harmadik negyedévében bekövetkezett pozitív fordulatot követően a 2025. január-márciusi időszakban is tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma: az 1,048 millió fős érték immár nem csak negyedéves, de éves összevetésben is kismértékű bővülést takar – írja az ÖPOSZ.

Fontos, hogy a pénztártagok által teljesített befizetések – miután tavaly minden egyes negyedévben rekordot döntöttek – megint új csúcsot értek el. Az öngondoskodók 26,5 milliárd forintot tettek félre nyugdíjkiegészítésre az év első három hónapjában, ami az egy évvel korábbit 15 százalékkal múlja felül.  A munkáltatói befizetések esetében is folytatódott a növekedés: ez a tétel közel 10 százalékkal 11,4 milliárd forintra emelkedett, így a foglalkoztatók teljesítették a befizetések 30 százalékát.

Az ÖPOSZ számai szerint a nyugdíjpénztárak az első negyedévben 0,8 százalék becsült hozamot értek el. A pénztárak által kezelt összesített tagi vagyon lényegében a múlt év végi, mintegy 2200 milliárd forintos szinten stagnált, ám az egy évvel korábbi értéket így is közel 12 százalékkal felülmúlta.

A pozitív hozam és a növekvő tagi és munkáltatói befizetések gyakorlatilag ellensúlyozták mind az első negyedévben megvalósult, lakhatási célú nyugdíjpénztári kivéteket, mind a kasszák tagjainak történő egyéb folyósításokat

– hangsúlyozta Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

„A teljes nyugdíjpénztári szektort tekintve, azaz beleértve nem a Pénztárszövetséghez tartozó kasszákat is, a tagság 1,5 százaléka nagyságrendileg az összvagyon 1,5-1,6 százalékát igényelte, vagyis a mintegy 2300 milliárd forintnyi vagyonból 36 milliárd forintot fordítottak lakáscélra az első három hónapban. Az év elején a jelzáloghitelek elő- és végtörlesztése volt a legnépszerűbb cél, tavasztól pedig az otthonfelújítás lehet a favorit. A jelenleg tapasztalt igények és a várható érdeklődés alapján az ÖPOSZ várakozásai szerint összesen 150-200 milliárd forint nyugdíjvagyont fordíthatnak lakhatással összefüggő célra a tagok.” – tette hozzá Mohr Lajos.

A Magyar Nemzeti Bank idén publikált felmérése azt mutatta, hogy a pénztártagok 86%-a nem tervezi feltörni lakáscélra a nyugdíjcélú megtakarítását. Ez alapján az MNB úgy kalkulált, hogy összességében 215 milliárd forintot mozdíthatnak meg idén a megtakarítók.

Mágnesként vonzzák az új tagokat az egészségpénztárak

Idén sem veszített lendületéből az egészségpénztárak tagságának növekedése.

Az első negyedév végén már 1,126 millióan használták ezt az öngondoskodási formát, ami egy év alatt több mint 70 ezer fős bővülést jelent.

Az egészségpénztári tagok összesített megtakarítása a negyedév végére megközelítette a 88,6 milliárd forintot, ami az egy évvel korábbinál 14 százalékkal magasabb értéket jelent, viszont alulmúlja a múlt év végi szintet. A munkáltatók éves összevetésben 13,6 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóik javára, akik pedig 22,6 százalékkal növelték befizetéseiket 2024 első negyedéhez képest – ismertette a számokat a Pénztárszövetség.

„A gyakorlatilag minden év elején menetrendszerűen érkező vagyonmérséklődés magyarázata, hogy ilyenkor – az szja-visszatérítés optimalizálását célzó, előző év végi egyenlegfeltöltési hullámot követően – jelentősen nő az igénybe vett szolgáltatások értéke, vagyis a tagok tudatosan használják az egészségkasszák szolgáltatásait, az általuk nyújtott előnyöket” – mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

A pénztártagok továbbra is kihasználják az egészségkasszákban gyűjtött megtakarítások változatos felhasználási lehetőségeit, de – a múlt év végéhez hasonlóan – az egyes módok népszerűsége eltérően változott. Az év elején a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 37,4 százalékos többlettel), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra pedig 19 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra már közel 22 százalékkal fordítottak kevesebbet, az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra történt kifizetések pedig 14,9 százalékkal csökkentek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ