Kijöttek a friss állampapíradatok: olyan történt, amire kevesen számítottak

Május közepén névérték szerint számítva összesen 11 357 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban (a lakossági állampapírokon kívül természetesen a lakosság is fektet intézményi papírokba, például DKJ-kba). Ez két hét leforgása alatt 47 milliárdos,

december vége, vagyis a nagy PMÁP-kamateső előtti szinthez képest pedig mintegy 94 milliárd forintos állománynövekedést takar.

Ez azt is jelenti, hogy az év kezdete óta mért nettó állománynövekedés felét május első felében valósították meg a befektetők: alig két hét alatt ugyanannyival növelték az állampapír-állományukat, mint előtte négy hónap alatt nettó értelemben összesen. Történt ez ráadásul úgy, hogy ebben a rövid időszakban nem is részesült a lakosság nagy PMÁP-kifizetésekben, amelyek sok esetben hajtják a névértéken számított állomány növekedését.

Torzítja viszont az adatokat, hogy nem tudni, pontosan mekkora összeget tesz ki az a lakossági állampapír-állomány, amely a forgalmazók könyveiben szerepel (vagyis az az tétel, amelyet a lakosság esetlegesen visszaváltott, de az ÁKK még nem vásárolt vissza a forgalmazóktól). Ráadásul áprilistól olyan változás is jött, amely tovább nehezíti az eddigi statisztikák átláthatóságát: a jövőben már a forgalmazók is felléphetnek egyes lakossági állampapírok vásárlóiként. A forgalmazók azzal a céllal cserélhetik meglévő állampapírjaikat újonnan kibocsátott lakossági állampapírokra, hogy azokat később továbbértékesítsék a lakossági befektetők számára.

A PMÁP-ban tartott pénzek 31%-át már átcsoportosították a befektetők

Az év első négy hónapjában összesen mintegy 1360 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációkövető prémium állampapírok. Ha ezt összevetjük az idei eddigi 94 milliárdos állománynövekedéssel (és eltekintünk a többi állampapír kamatfizetéseitől), akkor az adódik, hogy szinte egy teljes eddigi PMÁP-kamatfizetésnyi összeg elpárolgott a forintos lakossági állampapírok piacáról. Persze a tágabban értelmezett állampapírpiacot nem feltétlenül hagyta el az összeg: a háztartások intézményi kötvényekbe (magyar államkötvények, diszkont kincstárjegyek) is fektethetnek, ugyanakkor ez utóbbiak lakossági kézben lévő mennyiségét nem ismerjük pontosan.

Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról posztolt, hogy a Prémium Magyar Állampapírok esetén 35% a visszaváltási arány, és minden pénz visszaáramlik más lakossági állampapírokba. Sőt, elmondása alapján a kamatok kétharmada is a lakossági állampapírokba vándorol vissza, és csupán egyharmada kerül a kincstárból kifizetésre. Igaz, mindezek még a márciusi és áprilisi nagy kamatfizetések előtti időszakra vonatkoztak. A friss számok mindenesetre azt mutatják, hogy

a kamatfizetésen átesett PMÁP-ok állománya eddig 31%-kal csökkent, ha nem számolunk a lejáró sorozatokkal.

A PMÁP tud valamit, amit a szuperállampapír nem tudott

Az inflációkövető prémium állampapírok népszerűségének látványos csökkenése a kamatfordulók utáni kamatváltozással magyarázható: az idén esedékes kamatok kifizetését követően a papírok a 2023-as átlagos infláció helyett a 2024-es átlagos infláció követésére álltak át, így 4-5%-ra csökkentek az elérhető éves kamatok. Ezzel a PMÁP már nem rúgott labdába más, magasabb kamatot kínáló lakossági állampapírok mellett, rögtön meg is indult egy ahhoz hasonló portfólióátrendezés, amelyet az infláció 2022-es felfutásától kezdődően éppen a PMÁP javára (és főként a Magyar Állampapír Plusz kárára) hajtottak végre a befektetők.

Az átrendezés sebessége azonban egészen más a két papír esetében: a "szuperállampapírnak" is nevezett MÁP Pluszból gyorsabban vonták ki a pénzt a befektetők, míg

az inflációkövető papír sokkal ellenállóbbnak bizonyul a megváltozott széljárással szemben.

A PMÁP állománya 2024 áprilisában járt csúcson, azon a ponton 7140 milliárd forintnál is nagyobb névértékes állománnyal büszkélkedhetett. Az azóta eltelt bő egy évben (13,5 hónapban) valamivel több mint 30%-kal csökkent az állománya. Összehasonlítás gyanánt: annak idején ugyanennyi idő leforgása alatt a MÁP Plusz a saját csúcsához képest csaknem 70%-ot veszített az állományából.

A PMÁP ráadásul annak ellenére tartja magát sokkal jobban, hogy időközben nagy összegű tőkelejáratok is csökkentették a névértékes állományát. Ezzel szemben a 2019-ben létrehozott, öt év futamidejű szuperállampapírnak 2022-ben nyilvánvalóan nem csökkenhetett ilyen okból az állománya, azt kizárólag a befektetők által végrehajtott visszaváltások idézték elő.

Az inflációkövető állampapír nagyobb ellenálló-képességét több tényező is magyarázhatja:

• A MÁP Plusz a 2022-ben kezdődő inflációs sokk idején nagyobb versenyhátrányba került, mint a PMÁP a 2025-ös kamatfordulók után. Aki a legfeljebb 5% körüli megtérülést kínáló szuperállampapírját lecserélte, két éven keresztül 16% körüli, majd 18-19% körüli kamatokat tehetett zsebre, azaz nagy volt az átszállás nyeresége. Ma közel sem mutatkozik hasonló nagyságú kamatkülönbözet az egyes lakossági állampapírok között, így a gyengébb papírok versenyhátránya jóval mérsékeltebb.
• Az inflációkövető PMÁP kiválóan alkalmas arra, hogy hosszú távon védelmet nyújtson az inflációval szemben. A 2025. év eleji meglepően magas inflációs adatokat látva sokan megérezhették az újbóli inflációs kockázatot, és jobbnak láthatták mozdulatlanul "kiülni" a 4-5% kamatozású évet, hátha 2026-ban ismét az inflációkövetés lesz a leginkább kifizetődő stratégia.
• Fontos, hogy a május 15-i adatfelvételig nem zajlott le minden kamatfizetés: a május végi és nyári kamatfizetések hatására is jöhet még némi állománycsökkenés az inflációkövető papír háza táján.

Így is nagy átrendeződés zajlik az állampapír-piacon

A felszabaduló PMÁP-pénzek jelentős részben a lakossági állampapírpiacon keresték a helyüket: ha megvizsgáljuk, hogy mely konstrukciók szívhatták magukba a kiáramló tőkét és a kamatokat, akkor továbbra is a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír emelkedik ki a mezőnyből.

• A FixMÁP állománya december vége óta 1377 milliárd forinttal (135%-kal) nőtt, május közepére elérve a 2394 milliárdos szintet.
• A BMÁP állománya május közepéig 842 milliárdos (70%-os) bővülést mutatott, 2051 milliárdos szintet elérve.
• Mindeközben a prémium állampapíroknál idén összesen mintegy 2021 milliárddal (29%-kal) apadt az állomány.

Vagyis a FIXMÁP és BMÁP május közepéig összesen mintegy 2219 milliárddal növelte az állományát, miközben a prémium állampapíroknál ebben az időszakban 2021 milliárd forint mértékű névértékes állománycsökkenést és kb. 1051 milliárdnyi kamatfizetést láthattunk.

Mintegy 853 milliárdnyi PMÁP-forint tehát biztosan nem ebben a két konstrukcióban kereste a helyét.

Ennél kisebb, együttesen mintegy 192 milliárd forintnyi állománynövekedést a KTJ és a MÁP Plusz is fel tudott mutatni az év első 4,5 hónapjában, összességében pedig a lakossági állampapírok (PMÁP-ot kivéve) mintegy 2115 milliárdos névértékes állománybővülése áll szemben a PMÁP 2021 milliárdos állománycsökkenésével és 1051 milliárdos kamatkifizetésével, tehát elmondhatjuk, hogy mindösszesen 957 milliárdnyi PMÁP-pénz nem a lakossági állampapírokban landolt eddig.

A lakossági állampapírok aktuális kínálatát az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ