244 ezer forintra nőtt az átlagnyugdíj, ez 5,1%-kal magasabb az előző év azonos havi adatánál – derül ki a KSH publikációjából. Közben a bérek jóval nagyobb növekedést mutattak az év első hónapjaiban, de ebből a nyugdíjasok nem részesülnek, így borítékolható, hogy az idősek relatív anyagi leszakadása idén is folytatódni fog.
Mintha mi sem történt volna az utóbbi hetekben a geopolitikában, a befektetők optimizmusa kitartott, így június végén új csúcsokat ostromoltak a vezető amerikai tőzsdeindexek – derül ki a magyar portfóliómenedzserek júniusi ajánlóiból. Az alapkezelők ismét a részvények felé fordultak, a pénzpiaci kitettség és a kötvények kárára növelték a reáleszközök súlyát. A devizák közül egyre népszerűbb a dollár, miközben az erősödő forintot devizavásárlásra használják ki a profik.
Nagy változások jönnek az egészségpénztáraknál, egyszerűsödik a megtakarítások felhasználása, illetve bővül az államilag támogatott termékek köre. A lazításoknak köszönhetően több mint egymillió megtakarítónak lesz könnyebb az élete, ugyanakkor sokan már azzal is nagy előrelépést tehetnének, ha kihasználnák a ma is létező, de kevesek által ismert lehetőségeket. Cikkünkben bemutatjuk, milyen különleges célokra és hogyan lehet felhasználni az egészségpénztári megtakarítást, és milyen pozitív változások jönnek ezen a téren július 1-től.
23 500 milliárd euróra nőtt az európai befektetési alapok piaca 2024-ben – olvasható ki az Európai Befektetési Alapok és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA) éves jelentéséből. A szervezet szerint gyors ütemben nő a passzív alapok piaci részesedése, aminek az egyik fő oka lehet, hogy a befektetők nagyon kedvező költségek mellett férnek hozzá a diverzifikált befektetésekhez. A magyarok kezében lévő, befektetési alapokban tartott vagyon régiós viszonylatban előkelő helyre sorolható, de így is csak töredékére rúg a fejlett nyugati és északi országok számainak.
Júniusban is folytatták a portfóliójuk átsúlyozását a lakossági befektetők, alig két hét alatt újabb 56 milliárd forintot vettek ki az inflációkövető állampapírokból, miközben az idei év két kedvencének tekinthető fix és bónusz állampapírok névértéken több mint 80 milliárdos növekedést könyvelhettek el. A heti értékesítési adatokból az is látszik, hogy mérsékelt a lakossági érdeklődés az állampapírok iránt, de ez nem meglepő, tekintve, hogy már korábban lecsengtek az új vásárlásokat elsődlegesen hajtó hatalmas állampapír-kifizetések.
Napvilágot láttak a magyarok megtakarításainak eloszlását részletező adatok: az Európai Központi Bank 2024-es gyűjtése szerint a magyar háztartások vagyona főként ingatlanban áll, míg a pénzügyi megtakarítások kisebb részt képviselnek a portfólióban. A leggazdagabb rétegek nem panaszkodhatnak, a nettó vagyon szerinti legfelső ötöd kezében összpontosul a megtakarítások 80 százaléka. Ha egyenlően oszlana el a vagyon a társadalomban, akkor egy háztartásnak 13 millió forintnyi megtakarítása lenne, de nem titok, hogy a többség tényleges vagyona meg sem közelíti ezt az értéket, a mediánérték valahol 2-3 millió forint környékén van.
Az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint névértéken számítva 19 milliárd forinttal kevesebb lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak május végén, mint 2024 végén, azaz a háztartások idén nettó értelemben csökkentették a lakossági állampapír-állományukat, eltekintve az intézményi piacon megvalósított vásárlásaiktól. Az idén már kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 1911 milliárd forinttal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típus együttes állománya most először meghaladta az inflációkövető papírokét. A befektetők ezzel egyértelműen jelezték, hogy a kamatszint fontos számukra, és hajlamosak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott környezethez.
Bámulatos menetelésen vannak túl a közép-európai részvényalapok, a tíz legnagyobb vagyonnal rendelkező alap idén átlagosan már 20%-os hozamot termelt a befektetőknek. Mindeközben a Nyugat-Európát célzó alapok valamivel szerényebb, de több esetben ugyancsak kétszámjegyű teljesítményt produkáltak az év első szűk felében. Amerika viszont szenved, az USA-részvénykitettségű alapok hozamai a 2025-ös év elejétől nézve még mindig mínuszban vannak. Körképünkben a különböző földrajzi fókuszú alapok múltbeli teljesítményét vizsgáljuk.
Múlt hónapban hajszál híján 400 milliárd forinttal gyarapodott a befektetési alapokban tartott vagyon, a növekmény egyik feléért a nettó pénzbeáramlás, másik feléért a kiemelkedő hozamteljesítmény felelt. Az alapok idén májusban olyan jól muzsikáltak, hogy egyetlen hónap alatt több pénzt tettek a befektetők zsebébe, mint az év első négy hónapjában összesen. Különösen a részvényalapok hasítottak, ami azt jelzi, hogy jó döntés volt a vámháborús árfolyamesések után alaposan bevásárolni. Az új értékesítések terén az abszolút hozamú alapok kategóriája emelkedett ki a mezőnyből több mint 70 milliárd forintos nettó beáramlással. A rekordösszegű PMÁP-kifizetésekből mérsékelten tudtak profitálni a befektetési alapok, a számok alapján nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az idei növekedéssel.
A magyar babakötvényhez hasonlóan működő, 1000 dolláros kormányzati támogatással induló megtakarítási lehetőséget biztosítana minden újszülöttnek Donald Trump új kezdeményezése. Az amerikai elnök önmagáról nevezte el a bevezetni kívánt Trump-számlát, melynek keretein belül a megszületett gyermek felnőttkoráig lehet majd kedvező feltételekkel befektetni. A fő eltérés a magyar babakötvénytől, hogy nem állampapírba, hanem indexkövető befektetési alapokba lesznek irányítva a Trump-számlán elhelyezett megtakarítások.
Drága mulatság volt a prémium állampapírok kamatainak kifizetése, de jó helyre került a pénz – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében megrendezett beszélgetés során. A 2025-ös állampapír-kamateső hatásait Hoffmann Mihály, az ÁKK elnök-vezérigazgatója, Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója és főközgazdásza, valamint Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója vitatták meg egymással. A beszélgetést Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője moderálta.
Áprilisban eladóként volt jelen a magyar lakosság az állampapírpiacon, névértéken és piaci értéken is csökkent a háztartások állampapír-állománya. Más befektetések szépen profitáltak az év első hónapjaiból: a lakosságra fókuszáló befektetési alapok idén 582 milliárd forintnyi állománynövekedést könyvelhettek el, a bankbetétekben tartott lakossági megtakarítások pedig már több mint 700 milliárd forinttal gyarapodtak. A magyar adósságszerkezet némileg átalakult év eleje óta: csökkent a lakossági kézben lévő államadósság részaránya, a bankok, biztosítók és befektetési alapok viszont növelték az állampapír-állományukat. Igaz, hogy áprilisban a bankok meglepetésszerűen behúzták a féket, névértéken nettó 76 milliárddal csökkent az állampapír-kitettségük.
Aranykorukat élik a magánhitelalapok, ma már olyan népszerű a cégek körében az általuk nyújtott finanszírozás, hogy kiteszi az amerikai vállalati hitelállomány közel egytizedét. A szabályozók azonban figyelmeztetnek: a bankok szerepére törő alapok nemcsak jó hozampotenciált kínálnak a befektetőknek, de rendszerszintű kockázatok melegágyát is képezik. Aggasztó, hogy a magánhitelalapok és más árnyékbanki szereplők a bankokra vonatkozó szabályrendszert kikerülve folytatnak hitelezési tevékenységet, a hatóságok számára sokkal kevésbé átláthatók, és egy piaci sokknak olyan váratlan következményei is lehetnek, amelyek akár kiterjedt válsághelyzetekhez is vezethetnek a pénzügyi rendszeren belül.
Remek évük volt a vezető hazai alapkezelőknek 2024-ben: a tíz legnagyobb alapkezelő együttesen 76 milliárd forint adózott nyereséget termelt, ez 33%-kal haladja meg az előző évi értéket. A kezelt vagyon is szépen nőtt, bár valamivel lassabb ütemben (26%-kal), így a top tíz alapkezelőre 15 000 milliárd forintot bíztak a befektetők. A friss beszámolók alapján a három legnyereségesebb szolgáltató az OTP Alapkezelő, az MBH Alapkezelő és a Hold Alapkezelő volt, a legnagyobb kezelt volumennel pedig az OTP Alapkezelő, az Erste Alapkezelő és az MBH Alapkezelő büszkélkedhetett év végén.
2022 tavasza, azaz az orosz-ukrán háború kitörése óta nem volt példa olyasmire, amit most tettek a magyar portfóliómenedzserek. A májusi portfólióajánlóik alapján minden kockázatos eszközosztályban csökkent a kitettségük, egyúttal nagy mértékben növelték a kockázatkerülő pénzpiaci befektetéseik súlyát. Feltűnő, hogy a részvénykitettség aránya több mint egy éves mélypontra csökkent a közös modellportfólióban, a pénzpiaci kitettség pedig egy éves csúcson helyezkedik el. Devizakitettség terén kisebb változások történtek, egyedül a dollár súlya tudott növekedni.
Felemás érzéseink lehetnek a ma megjelent önkéntes nyugdíjpénztári adatokat szemlélve: a taglétszám ismét növekedni tudott, a kezelt vagyon azonban alig mozdult, ugyanis a befizetések és a mérsékelt hozamok pozitív hatását kioltották az idei lakáscélú felhasználási lehetőség miatt megugró kifizetések. Ugyanakkor a lakáscélú felhasználás nem mondható nagyon népszerűnek, az első negyedévben a kezelt vagyon kevesebb mint 1%-át fizették ki lakáscélra a pénztárak. Hozamok terén a nyugdíjpénztárak nem állnak rosszul: habár az idei első negyedévben csupán 0,7%-os hozamot termeltek, négy negyedévre visszatekintve már 10,2%-os hozam mutatkozik. Az egy pénztártagra jutó vagyon jelenleg 2,1 millió forint, ez hajszálnyi csökkenést mutat a megelőző negyedévi adathoz képest, és nagyságrendileg 9 havi átlagnyugdíj összegével egyenlő.
Lesújtó jelentést tett közzé az Európai Számvevőszék (ECA) a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek és a páneurópai nyugdíjtermékek helyzetéről. A szervezet megállapítja, hogy az ilyen típusú megtakarítások elterjesztésére irányuló uniós erőfeszítések nem jártak sikerrel, és a legtöbb országban ezeknek a kiegészítő nyugdíjpilléreknek nincs számottevő szerepük. A számok azt mutatják, hogy a részvétel meglehetősen alacsony, és a befektetési hozamok is elmaradnak a kívánatos szinttől. Magyarország szénája különösen rosszul áll, hazánkban ezek a nyugdíjprogramok nem is elérhetők. Az ECA szerint a növekvő demográfiai és államháztartási kihívások közepette kulcsfontosságú a nem állami finanszírozású nyugdíjpillérek megerősítése, ennek érdekében a jelentés most konkrét javaslatokat fogalmazott meg a döntéshozók felé.
Az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint névértéken számítva 94 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak május közepén, mint 2024 végén, azaz a márciusi kilengés ellenére a lakosság idén összességében nettó vásárlóként volt jelen a piacon. Az idén már kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 1704 milliárd forinttal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típusba 2025-ben több mint 2200 milliárd forint új megtakarítás áramlott.
Reggel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály jegybankelnök előadásával vette kezdetét, késő délután pedig Surányi György, Zsiday Viktor, Balatoni András és Madár István makrogazdasági beszélgetésével zárult a magyar bankszektor egyik legfontosabb éves szakmai eseménye, a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciája. A köztes időben a vállalati, ingatlan- és fogyasztási hitelezés aktualitásairól, valamint a bankszektor AI-innovációiról is sok újdonság derült ki. A szakmai előadásokról és panelbeszélgetésekről szóló egész napos tudósításunk az alábbiakban olvasható.
Bár az első negyedévben 1200 milliárd forintot is meghaladó pénztömeg áramlott ki az inflációkövető állampapírokból a háztartásokhoz, a magyar befektetési alapok nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az ebből megszerzett összegek nagyságát illetően. A befektetési alapok januártól márciusig csinos summát, 693 milliárd forintot tudtak bevonni a lakossági befektetőktől, de a megelőző időszaki adatok – és a piacon megjelenő egyszeri potenciális többletkereslet – tükrében ez egyáltalán nem tekinthető kiemelkedő értéknek. Sőt, a háztartások a jelek szerint a külföldi alapok felé kacsingatnak, az új értékesítés csaknem harmadáért már nem hazai, hanem külföldi szolgáltatók által kínált befektetési alapok feleltek.
A lehullott falevelek is tartalmazzák a papírgyártás legfontosabb alapanyagát a cellulózt.
2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi történik, ha nem tudod fizetni a hiteledet? Félelem a hiteltől Az egyik...
Szombaton hatalmas részvétel mellett lezajlott a "Budapest Büszkeség" menete, amelyet az előzetes kormányzati tiltási...
A QS World University Rankings 2026-os friss kiadása ismét rangsorba állította a világ egyetemeit. Az élen változatlanul...
A TIME magazin "Top 100 legbefolyásosabb vállalat 2025-ben" listáját böngészve örömmel konstatáltam, hogy többek... 
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
