Megdöbbentő tempóban drágul az arany: kiderült, mennyivel lett értékesebb a jegybank vagyona néhány hónap alatt

A Bloomberg elemzése szerint az arany árfolyama az elmúlt héten több mint hét százalékkal emelkedett, ami 2020 márciusa óta a legnagyobb heti növekedés. A drágulás nem korlátozódik kizárólag az aranyra: az ezüst és a platina jegyzése is csúcsértékeket ért el, ami a nemesfémek iránti általánosan erősödő keresletet jelzi.

Az árfolyam-emelkedés hátterében elsősorban az amerikai gazdaságpolitikai környezet áll.

Donald Trump elnöksége idején tovább éleződött a feszültség az amerikai jegybank és a kormányzat között, miközben a Venezuela és Grönland kapcsán felvetett külpolitikai lépések is növelték a piaci bizonytalanságot. Az arany ára tavaly rekordmértékben, 1979 óta nem látott ütemben emelkedett, és a tendencia 2025-ben is folytatódik: az elmúlt három hétben önmagában mintegy 15 százalékos volt az áremelkedés.

A magánbefektetők mellett a világ jegybankjai is egyre jelentősebb szereplőként jelennek meg az aranypiacon. A lengyel nemzeti bank, amely globálisan az egyik legnagyobb aranyvásárlónak számít, a napokban hagyta jóvá további 150 tonna arany megvásárlását. India példája szintén beszédes: az ország amerikai államkötvény-állománya ötéves mélypontra süllyedt, részben az arany felé történő átcsoportosítás következtében.

A Magyar Nemzeti Bank szintén számottevő aranytartalékkal rendelkezik. A legutóbbi bővítés 2024 szeptemberében történt, amikor a korábbi 94,5 tonnáról 110 tonnára emelték a készletet. Ez a mennyiség regionális összehasonlításban is jelentős: Kelet-Közép-Európában csak Lengyelország 515 tonnás, valamint Ausztria 280 tonnás tartaléka haladja meg a magyar szintet.

Az MNB aranystratégiája az elmúlt években rendkívül dinamikus volt. Míg 2018-ban mindössze 3,1 tonna arannyal rendelkezett a jegybank, addig hat év alatt több mint harmincszorosára növelte a készleteit.

A 2021-ben végrehajtott, 63 tonnás vásárlással a magyar jegybank a világ legnagyobb aranyvásárlói közé lépett.

A tartalékok ilyen mértékű bővítését a globálisan növekvő államadósságok, valamint az erősödő inflációs várakozások indokolták.

A drágulás hatása jól mérhető a magyar aranytartalék értékének alakulásán. Szeptember végén, amikor az arany unciánkénti ára 2653 dollár volt – ami akkor történelmi csúcsnak számított –, a teljes magyar készlet értéke megközelítőleg 9,3 milliárd dollárt, az akkori árfolyamon számítva mintegy 3329 milliárd forintot tett ki. A jelenlegi árszinten ugyanez a mennyiség már 17,6 milliárd dollárt, illetve körülbelül 5704 milliárd forintot ér. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi jegybanki vásárlás óta, pusztán az árfolyamváltozás következtében, forintban 71 százalékkal, dollárban pedig 89 százalékkal nőtt a változatlan mennyiségű magyar aranytartalék értéke.

A jövőbeni kilátásokat döntően az amerikai jegybank monetáris politikája határozhatja meg. A Federal Reserve következő elnökének személye, valamint a kamatszintre vonatkozó döntések alapvetően befolyásolják majd az arany iránti keresletet. Amennyiben kamatcsökkentés mellett döntenek, a lazább monetáris környezet tovább erősítheti a nemesfémek pozícióit a csökkenő hozamot kínáló kötvényekkel szemben. Az árfolyamok alakulására emellett a nemzetközi kereskedelmi feszültségek is hatással lehetnek, különösen az ezüstre és a platinára esetlegesen kivetendő vámok révén.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ