Hiába a kormány ígéretei - Alig csökkenhetett az államadósságunk

2015. január 13. 05:57    
nyomtatás
 
A magyar kormány a hangzatos ígéretei ellenére 2014-ben is csak elhanyagolható mértékben lehetett képes csökkenteni az adósságrátánkat - derül ki a Portfolio friss számításaiból. Bár tavaly év végére is leapasztották a kormányzat betéteit, hogy kevesebb adósságot kelljen kimutatniuk, kétes megítélésű tranzakciók legalább most úgy tűnik, nem történtek. A becsült eredmények viszont kifejezetten kiábrándítóak, ugyanis a tavalyi növekedésünk még nagyon szerencsésen is alakult, 2015-ben pedig várhatóan sokkal nehezebb lesz az adósság kinövése.


Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Kérje demószámláját még ma!

Csökken-e már végre?

A magyar kormányzat részéről régóta hangoztatott mondás, hogy az államadósságunk csökkenő pályán van, és így 2014-ben is süllyed majd a mutató. A tényszámok viszont eddig valahogy nem igazán támasztották alá a csökkenő tendenciáról alkotott képet: a válság utáni éveinket egyértelműen stagnáló adósságráta jellemezte. A 2013-as év végén például a mára elavult statisztikai módszertan szerint 79,4 százalékon állt a GDP-arányos mutatónk, majd pedig ennél folyamatosan magasabb számokat láthattunk tavaly. Fontos, hogy senkit ne tévesszen meg a módszertani átállás, melyben másként számolódik a bruttó hazai össztermékünk. Ennek az úgynevezett ESA 2010-es módszertannak az eredményeként ugyanis a 2013-as 79,4 százalék egy csapásra 77,4 százalékra változott. Bár a magyar politikai kommunikációban nincsenek lehetetlenek, azon azért mégis meglepődnénk, ha megpróbálnák ezt csökkenésként aposztrofálni a kormány részéről, hiszen ennek semmi köze a gazdaságpolitikai folyamatokhoz. A lényeg pedig röviden az, hogy a módszertani változtatás következtében nem változott meg érdemben a magyar adósságpálya, vagyis a tendencia továbbra is kiábrándító:

Hiába a kormány ígéretei - Alig csökkenhetett az államadósságunk


A friss célunk tehát a 2014-es év végére a 2013-as 77,4 százalékos GDP-arányos mutató alulmúlása. Egyelőre átmeneti adósságszabály van érvényben hazánkra nézve, így nincs konkrét elvárás arra nézve, hogy mennyivel kéne csökkentenünk az adósságrátánkat, ez pedig úgy tűnik a kormány nagy szerencséje is egyben. A legfrissebb statisztikák alapján végzett számításaink alapján ugyanis azt látjuk, hogy szinte teljesen kizárható a jelentős 2014-es rátacsökkenés.

Az alábbiakban egy igen egyszerű és kevés komponensű számítást magyarázunk el, amivel a fentebbi állításunkat támasztjuk majd alá. A Portfolio értesülései szerint a tavalyi évben a nettó kibocsátásunk (az a többletkibocsátás, amivel a hiányunkat finanszíroztuk meg) összesen 720 milliárd forint volt. Ez direktben adódik rá a 2013-as év végi 23 088 milliárdos adósságállományunkra. A történet ezzel viszont még nem ér teljesen véget, ugyanis a hazai fizetőeszköz azóta érdemben tovább gyengült az euróval szemben. Márpedig a magyar államadósság jelentős részét - a Portfolio becslése szerint 36 százalékát - euróban tartjuk számon (a más devizában való kibocsátásokat is erre swapoltuk). Így aztán a forint leértékelődése igen jelentős mértékben értékelte át az adósságunkat. Ezen folyamatok kapcsán érdemes lehet megjegyezni azt az ökölszabályt, hogy jelenleg 1 forintos euróval szembeni gyengülés nagyjából 0,1 százalékponttal emeli meg az adósságrátánkat.

A mostani helyzetben pedig 6 százalékos forintleértékelődést könyvelhetünk el 2013 és 2014 december 31-e között. Ennek eredményeként pedig további 503,6 milliárd forinttal tartozik többel a magyar állam. Ezek összegeként pedig 24 311 milliárdos tavaly év végi adósságállományt kapunk, és innentől már pusztán csak egy könnyű, egy ismeretlenes egyenlőtlenséggel állunk szemben: Mekkorának kell lennie a nominális GDP-nek 2014-ben, hogy a 77,4 százalékos rátánál kisebbet kapjunk?

A válasz az, hogy legalább 31 428 milliárdos nominális bruttó hazai össztermékre van szükségünk a tavalyi év egészét nézve, hogy legalább egy minimális csökkenéssel elbüszkélkedhessünk. Szerencsénkre már rendelkezésünkre áll a tavalyi év első három negyedévének a részletes GDP-statisztikája. Így pedig egészen egyszerűen arra redukálódik a kérdésünk, hogy mekkora negyedik negyedéves nominális növekedésre volna szükségünk a csökkő feltétel teljesüléséhez.

Tündérmese kéne a látványos csökkenéshez

Számításaink szerint a minimális csökkenéshez már elég volna egy igen szolid, 2,2 százalékos nominális GDP-növekedés is az előző év azonos időszakához képest (ez 8 312 milliárdos értéket jelent a Q4-re nézve). Ennek a teljesülése pedig még az év végére várt lassabb reálnövekedés, sőt akár kisebb GDP-deflátor mellett is teljesülhet. A 2014-es év első három negyedévét egészen rendkívüli nominális növekedési számok jellemezték, Q3-ban például 7,6 százalékos. Mi a Portfolio-nál nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy 5 százalék fölötti nominális növekedés lesz még a negyedik negyedévben is, ami a GDP-deflátor furcsán magas értékének lesz most is köszönhető.

A lehangoló helyzet viszont az, hogy még az 5 százalékos negyedik negyedéves nominális növekedés mellett is pusztán 76,8 százalékra kerülne a magyar adósságráta. Ezzel tehát csak az a nagyjából fél százalékpontos adósságcsökkentés teljesülne, amit Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérhelyettese kifejezetten pesszimista pályának jósolt. Ahhoz, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által tavaly hangoztatott 1,7 százalékpontos csökkenés végbemenjen már 11,7(!) százalékos nominális növekedésre lenne szükség, ami pedig teljességgel lehetetlen.

Nade mi a helyzet a trükkökkel?
A magyar államadósság kapcsán igen széles körben elterjedt nézet - a lakosság, a média, de még a piaci elemzők körében is -, hogy erősen kozmetikázott mutatóról van szó. Ez szerencsére azért nem a statisztikák meghamisítását fedi, pusztán olyan trükkök bevetését, amivel a mércének tekintett év végi adósságszintet alacsonyabbnak tudják kimutatni. A legalapvetőbb ilyen trükk, hogy a központi kormányzat betéteit az év végére leapasztják azáltal, hogy erre az időszakra negatív nettó kibocsátást tervez be az adósságkezelő. Bár a kormányzati betéteknek nincs a szakirodalomban elfogadott minimum szintje, de a jelenséget mégis jogosan nevezhetjük trükknek, hiszen a rákövetkező év elején ezt minden esetben őrült tempójú forrásbevonás követte eddig.

Ezen betétapasztás részeként az adósságkezelőnk 2013 végén feltehetően bevetett még olyan furcsa trükköt is, hogy bizonyos - állami befolyás alatt álló - szervezetektől ideiglenesen visszavásárolt több száz milliárdnyi államkötvényt. A feltételezett szereplő a MOL volt, akitől PEMÁK-ot vásároltunk vissza átmenetileg nagyjából 300 milliárd forint értékben. Ezt a hírt azóta sem cáfolták.

Hiába a kormány ígéretei - Alig csökkenhetett az államadósságunk


A tavaly decemberi betétállomány viszont arra enged következtetni, hogy ilyen speciális tranzakció nem ment már újra végbe. A kormány számláján az év végén 988 milliárd forint maradt, ami pedig így még a 2013-as 752 milliárdos szintnél is magasabb. Bár jól láthatóan próbálta minél alacsonyabbra hozni az ÁKK a betétállományt, ezen a csatornán - ceteris paribus - emelkedett az adósságrátánk tavalyhoz képest.

Hiába a kormány ígéretei - Alig csökkenhetett az államadósságunk


Felmerül még az úgynevezett "forintbeállítási" trükk is, amit az alapozott meg, hogy 2013 év végén furcsán erősödött a hazai fizetőeszköz az euróval szemben (ezt követően búcsúzott el végleg a 300-as árfolyamtól). 2014 végén ilyen jelenség nem volt megfigyelhető, már december elején gyengülő hullám söpört végig a feltörekvő piaci spektrumban, ami alól a forint sem volt kivétel.

Hiába a kormány ígéretei - Alig csökkenhetett az államadósságunk


December 31-én a Magyar Nemzeti Bank fixingje 314,9-es árfolyamot hozott (ez közel napi minimum egyébként), ami ceteris paribus szintén emelte az adósságrátát tavalyhoz képest. Összeségében tehát azon a véleményen vagyunk, hogy 2014-ben pusztán a szokásos betétoptimalizálási trükköt használta a kormányzat, de azt sem túl sikeresen.

Legalább nem emelkedett...

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint tehát nagyjából fél százalékponttal csökkenhetett a magyar adósságráta a 2014-es év végén (a hivatalos eredményre még várnunk kell egy jó darabig). Ez márpedig nem éppen túl sok, különösen azt figyelembe véve nem, hogy mennyire szerencsés nominális növekedési számokkal rendelkezett hazánk tavaly. 2015-ben és 2016-ban ennél érdemben lassabb gazdasági növekedés jellemezheti Magyarországot a legtöbb elemzőház előrejelzése szerint, vagyis az adósságcsökkentés még nehezebb lesz. Egy korábbi cikkünkben vázoltuk hazánk adósságleépítésének a lehetséges jövőképeit, melyben az alapvető megállapításunk az volt, hogy tündérmesék híján csak a költségvetésünk megszorongatásával lehetne látványos eredményeket elérni.

Hiába a kormány ígéretei - Alig csökkenhetett az államadósságunk


Enyhén pesszimista és hiperoptimista feltételezések mellett számolt adósságpálya.

Hiába a kormány ígéretei - Alig csökkenhetett az államadósságunk


Hazánk kormánya tehát politikailag úgy tűnik, megúszta, hogy újabb súlyos támadásokat kapjon a stagnáló vagy emelkedő adósságmutató miatt. A becsült eredmények helyes értelmezése viszont valójában az, hogy most sem sikerült semmi észrevehetőt csinálnia az országunk vezetésének a fölénk tornyosuló adósságheggyel. Idén és jövőre pedig még nehezebb lehet majd mindez.

Kapcsolódó cikkek:

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Statisztikai elemző/Junior statisztikai elemző
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium