András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360
Ideje számot vetnünk: mennyire jelezték jól előre a koronavírus-járványt?

Ideje számot vetnünk: mennyire jelezték jól előre a koronavírus-járványt?

Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó - mondta egyszer a Nobel-díjas Niels Bohr, és milyen igaza volt! Mégis óriási szükség van az előrejelzésekre, főleg ha emberéletekről van szó. A koronavírus-járványnál pedig felbecsülhetetlen értéket képvisel, ha tudjuk, milyen hullám tart felénk. Egy friss kutatás most azt nézte meg, hogy ki mennyire jelezte jól előre a járvány alakulását, és kire kellett volna hallgatni. A számok azt mutatják, hogy egy-egy modellező helyett inkább csak az előrejelzések összességében, az úgynevezett konszenzusban lehet bízni.

Pénzügyi támadás sújtja Oroszországot - Új szintre lépett a gazdasági háborúzás

Pénzügyi támadás sújtja Oroszországot - Új szintre lépett a gazdasági háborúzás

Naiv volna azt gondolni, hogy a gazdasági szankciók miatt hirtelen visszavonul Oroszország. De mennyit érnek akkor ezek a nyugati lépések az orosz medvével szemben? Ahogy ebben a cikkben bemutatjuk, az oroszokat az energiaszektorukon keresztül lehetne igazán megfogni, csakhogy az Európának is fájna. Amit 2014-ben a Krím félsziget megszállásakor csináltak szankció néven a nyugati országok, az harmatgyenge volt, az olajár akkori visszaesése jobban fájhatott az oroszoknak. Most viszont előkerült az új pénzügyi atomfegyver: az orosz jegybanki tartalékok befagyasztása. Ennek a bevetésével már van esély a rubel bedöntésére, és így közvetve egy pénzügyi válság kirobbantására Oroszországban. Ha összejön, az kellően pusztító lesz, de még ez a folyamat is túl lassú lehet ahhoz, hogy Ukrajnát megmentse.

Felvág a kollégád a túlóráival? Szólj neki, hogy árt a cégnek

Felvág a kollégád a túlóráival? Szólj neki, hogy árt a cégnek

A kevesebb néha több - tartja a mondás, ami egy friss kutatás szerint a munka világára is érvényes lehet. A munkaóráink és a munkában nyújtott teljesítményünk kapcsolata egy fordított U-alakkal írható le: ha egy szinten túlmegyünk, az már csak árt. Ennek ellenére szinte minden kultúrában elismeréssel jutalmazzák az éjszakába nyúlóan túlórázókat. Pedig nagyon valószínű, hogy ez a túlhajszolt munka senkinek sem jó.

Amikor lecsap a piaci medve, már késő bánat

Amikor lecsap a piaci medve, már késő bánat

Piaci kockázat nélkül nincs befektetés. Ha valaki a piaci medve veszélyeit rosszul méri fel, akár a gatyája is rámehet. Ezt láttuk a 2008-as pénzügyi válságban, és így van ez ma is, ha valaki elszámolja magát. Amikor egy kisbefektető teszi ezt, az kellemetlen, de ha egy nagybank, abból akár katasztrófa is lehet. A piaci kockázat a pénzügyi kockázatok egyik legnagyobbja, és az erről szóló cikksorozatunkban most segítünk megérteni az alapjait. Végigvesszük, hogy pontosan mit is jelent és miként keletkezik. Cikkünk fókuszába a bankokat helyezzük, bemutatva, hogy ők miként számszerűsítik ezt a veszélyt, és milyen szabályozás vonatkozik rájuk.

A pénzügyi kockázatokról szóló sorozatunk előző részében a hitelkockázattal és a működési kockázattal foglalkoztunk, most a piaci kockázat jön, később pedig a likviditási kockázattal folytatjuk.

Ha befagy a pénzcsap, még a legnagyobbak is térdre rogynak

Ha befagy a pénzcsap, még a legnagyobbak is térdre rogynak

Nem elég a szuper üzlet és nem elég nyereségesnek lenni, ugyanis ha elfogy a likviditás, akkor a legerősebbeknek is annyi. A pénzügyi veszélyek különös fajtája a likviditási kockázat, azon belül is elsősorban a refinanszírozás kérdése. A pénzügyi válság során számos olyan bankház került szorítóba, akik egyébként jól működtek és kellő mennyiségű tőkével bírtak. Ebben a cikkben elmeséljük egy nagybank hírhedt bukását, majd pedig bevezetést nyújtunk a likviditási kockázat számszerűsítésébe a szabályozás szempontjából. Természetesen mindent megteszünk, hogy a mélyebb szakmai részleteket közérthető üzenetekbe sűrítsük, de mégis teljes képet adjunk erről a kritikus pénzügyi kockázatról.

Elírt egy számot, rossz helyre ment 80 millió - Ezért rémálom ez a kockázat

Elírt egy számot, rossz helyre ment 80 millió - Ezért rémálom ez a kockázat

Ami elromolhat, az el is romlik. Amit el lehet rontani, azt pedig el is rontják az emberek, és ebből nem ritkán óriási veszteségek keletkeznek. Ezt hívják úgy a szakirodalomban, hogy működési kockázat. A jelenség nem éppen elhanyagolható: egyes kimutatások szerint a hitelkockázat után ez a legfontosabb kockázati kategória. A banki szabályozás ezért már évek óta kötelező tőkeképzést ír rá elő, és a számszerűsítésén a Bázel 3-mal jelentősen változtattak. Ebben a cikkben először egy hétköznapi esetet mutatunk be a működési kockázat alattomos természetéről, majd pedig azt vesszük át, hogy miként is mérik a banki gyakorlatban.

A hitelkockázat 50 árnyalata – Ez a bankok rémálma

A hitelkockázat 50 árnyalata – Ez a bankok rémálma

Pénz nélkül nincs gazdaság. Hitel nélkül nincs pénz. Kockázat nélkül pedig nincs hitel. Ennyire alapvető jelenség a hitelkockázat. Sok banknál messze ez jelenti a legnagyobb veszélyt, és emiatt kell a legtöbb tőkét is félretenniük a veszteségekkel szembeni fedezetként. Nem kertelünk, a hitelkockázat egy nehéz téma, de van annyira fontos, hogy a gazdasági alapműveltség részét képezze. A pénzügyi kockázatokról szóló cikksorozatunkban most ezt a témát járjuk körbe, néhol rövidítve, néhol egyszerűsítve, de mégis minden fontosabb kockázati árnyalatot bemutatva. Célunk, hogy az alábbi írás végére világossá tegyük, mi a hitelkockázat, és azt hogyan lehet - és kell - számszerűsíteni.

Ahol fanatizmus tombol, ott 200 év múlva is szegényebbek lesznek az emberek

Ahol fanatizmus tombol, ott 200 év múlva is szegényebbek lesznek az emberek

200 év iszonyú sok idő, de most kiderült, hogy az emberi társadalmat meg lehet annyira félemlíteni, hogy az még ennyi idő után is éreztesse a hatását. Ezt tette a spanyol inkvizíció, a fanatikus vallási üldöztetés egyik legsötétebb gyakorlata. Elképesztő alaposságú, tényleges adatokra támaszkodó kutatás bizonyította be, hogy ahol az inkvizíció aktívabb volt, ott még ma is szegényebbek az emberek. Úgy tűnik, hogy a történelmet mégsem annyira könnyű kiheverni.

3+1 dolog, ami képes bedönteni egy bankot

3+1 dolog, ami képes bedönteni egy bankot

Kockázat nélkül nincs nyereség - tartja a mondás. De miféle kockázatról is van szó a pénzügyi világban? Ennek az alapvető kérdésnek megyünk most utána a bankok szemszögéből nézve. A pénzügyi világnak ők a főszereplői, és egyben ők jelentik a legnagyobb kockázati gócpontokat is. A pénzügyi kockázatok megértése a gazdasági alapműveltséghez elengedhetetlen, ezért egy külön cikksorozatot szentelünk neki. A most következő részben a téma alapjaitól indulunk el.

Nem normális, ami az inflációval történik Magyarországon

Nem normális, ami az inflációval történik Magyarországon

Európai csúcstartó a magyar infláció és az elemzők igazából nem tudják megmondani, hogy pontosan miért. Egy friss kutatás szerint egyenesen abnormális ez a fajta pénzromlás a kontinensen: a történelem során ugyanis minden pandémiát erőteljes dezinflációs nyomás követett, ami hosszú éveken át hűtötte az árakat. Most mégis éppen az ellenkezője történik.

Nettó 1,2 millió fölött már nem leszel boldogabb

Nettó 1,2 millió fölött már nem leszel boldogabb

A pénz boldogít, csak éppen ennek is van egy határa. Egy híres kutatás ezt évi 75 ezer dollárban határozta meg amerikai mintán, ami árfolyammal, inflációval és vásárlóerővel korrigálva havi nettó 1,2 millió forintot jelent. Amennyiben ránk is érvényes volna ez a kutatás, akkor kijelenthetnénk, hogy ennél nagyobb fizetéssel már nem lesznek boldogabbak a hétköznapjaink. Az alábbi cikkben ezt az elgondolkodtató eredményt járjuk körbe, kitérve a boldogságmérés nehézségeire, meg persze arra, hogy ami az USA-ban érvényes, az nem biztos, hogy ránk is igaz.

Akkor most a pénzem felét kriptopénzbe teszem - Próbálj belekötni!

Akkor most a pénzem felét kriptopénzbe teszem - Próbálj belekötni!

Térjünk azonnal a lényegre: ki tudja megmondani, hogy a befektetéseink hány százalékát érdemes kriptopénzbe tenni? Ha a technológia működik és egyre többen használják, akkor a válasz nulla százaléknál több lehet. De mi van, ha valaki azonnal 50%-os tétet rak? Ebben a cikkben ennek megyünk utána, kitérve a portfólió-optimalizálás buktatóira. A szakirodalom átfésülése arra enged következtetni, hogy a kriptopénzek még túlságosan instabilak a modern portfólióelmélet bevetéséhez. Ki mondja itt meg, hogy milyen eloszlás van, mekkora a tipikus szórás meg a várható hozam? Túl fiatal még ehhez a kriptopiac.

Mi jobb annál, hogy bitcoin van a pénztárcádban? Ha az “új bitcoin” van benne!

Mi jobb annál, hogy bitcoin van a pénztárcádban? Ha az “új bitcoin” van benne!

Mindenki a kriptopiac új sztárját keresi, amivel meggazdagodhat. A gond csak az, hogy több ezer versenyző van, és még csak azt sem tudjuk, mi mentén kellene szelektálni. Ebben a cikkben egy kísérletet teszünk rá, hogy lecsökkentsük a jelöltek számát, végső soron két tábort azonosítva: az ether- és a bitcoin-klónokat. Azt próbáljuk megérteni, hogy vajon a bitcoin helyzeti előnye miként viszonyulhat az altcoinok néha tényleg jobb tulajdonságaihoz. Eredményt hirdetni viszont nem fogunk.

Ennyi fajta részvényt kell venni, ha biztosra akarunk menni

Ennyi fajta részvényt kell venni, ha biztosra akarunk menni

Ha valaki nem akar mindent feltenni egy kártyára, akkor érdemes megismerkednie a különféle diverzifikációs technikákkal. Ebben a cikkben most annak a kérdésnek járunk utána, hogy pontosan milyen buktatókra számíthatunk, ha a modern portfólióelmélet szerint próbáljuk meg kezelni a ránk leselkedő piaci kockázatokat. Ezen belül pedig megvizsgáljuk, hogy hány különböző részvényt kell tartani, ha az egyedi vállalati sztorikból eredő kockázattól meg akarunk szabadulni. A válasz sajnos nem lesz túl megnyugtató a kisbefektetők számára.

Az a természetes, hogy meg szeretnénk gazdagodni - Ezért butaság az antikapitalizmus

Az a természetes, hogy meg szeretnénk gazdagodni - Ezért butaság az antikapitalizmus

Itthon is kezd divatossá válni az antikapitalizmus, szegény Adam Smith pedig foroghat a sírjában. Ebben a véleménycikkben egy kétségbeesett próbálkozást teszünk arra, hogy leírjuk: a kapitalizmus lényegével semmi baj sincsen, ha az nem lenne, akkor mindnyájunknak sokkal, de sokkal rosszabb sorsa lenne. A gond a haveri kapitalizmussal van, meg a rosszul kontrollált változatokkal, de a kiutat nem a piacok, a magántulajdon meg a tőke kivágása jelenti. Azokra nagy szükség van, mert a kapitalizmus és a szabad emberek boldogulása kéz a kézben jár.

Pont a lényegét értik félre: Ez a rendszer természetesen jött létre, nem ránk erőltették

Pont a lényegét értik félre: Ez a rendszer természetesen jött létre, nem ránk erőltették

Nyilvánvaló, hogy nem egy tökéletes világban élünk. Triviális, hogy sok baj van a gazdaság működésével. De hogy mindezért a kapitalizmus lenne a felelős, az már koránt sem olyan biztos. Mind a magyar, mind pedig a nemzetközi közéletben felkapott dolog a kapitalizmus kritizálása, sokan úgy tesznek, mintha már magától értetődő lenne, hogy az egy mérgező rendszer. A gond csak az, hogy ezek a kritikusok sokszor nem értik: ez valójában nem egy rendszer, hanem egyszerre több száz. Sőt, jobban szólva nem is annyira nevezhető rendszernek, mint inkább egy természetes mechanizmusnak, ami az emberi szabadsággal és a tulajdonjogok biztonságával jár együtt. Ebben a cikkben most segítünk megérteni, hogy tulajdonképpen mi is az a kapitalizmus. Folytatásként pedig külön írást szentelünk az antikapitalizmus értelmetlenségének.

Így kell helyesen bitcoint venni és azt a pénztárcádba eltenni

Így kell helyesen bitcoint venni és azt a pénztárcádba eltenni

Napról napra több kisbefektető érdeklődik a digitális pénzek iránt, ezért most átvesszük a kriptobevásárlás alapjait. Ebben a cikkben kifejezetten praktikus megközelítéssel nézzük meg, hogy hol és hogyan érdemes bitcoint vagy egyéb altcoinokat venni. Konkrét tippet is adunk, majd elmeséljük, hogy aztán miért jobb, ha a saját pénztárcánkba helyezzük át az aranyat érő privát kulcsot.

Warren Buffett páros lábbal rúgta fejbe ezt a Nobel-díjas modellt

Warren Buffett páros lábbal rúgta fejbe ezt a Nobel-díjas modellt

Bizonyára mindenki hallott már arról, hogy érdemes lehet portfóliót tartani, ha már befektetünk. Az ötlet elméleti hátterét még Nobel-díjjal is jutalmazták. Meg ugye ezt az újságot is úgy hívják, hogy Portfolio. Ehhez képest Warren Buffett, a világ egyik leghíresebb befektetője rendszeresen belerúg a modern portfólióelméletbe. Szerinte jobban tesszük, ha csak néhány részvényt tartunk, de azokat cserébe jól kiismerjük. Ebben a cikkben annak eredünk utána, hogy pontosan mi is ez az ellentét, és hogy nekünk, kisbefektetőknek praktikusan mit is érdemes róla gondolnunk.

Van egy óriási gond az emailezéseddel, ami ki fog készíteni

Van egy óriási gond az emailezéseddel, ami ki fog készíteni

Durván napi 300 milliárd email csapódik be az emberek postaládájába, aminek a nagy része szemét. Az instant messaging forradalmat simán túlélte az őskövület email, és máig talán a legfontosabb pozíciót foglalja el a munkahelyi interakciókban. Keveset beszélünk róla és kevesen kutatják, pedig a fellelhető vizsgálatok szerint a folyamatos emailezés egy nagyon káros gyakorlat, ami nem csak a produktivitásunkat vágja tönkre, hanem még stresszt is okoz. Érdemes ezzel tisztában lenni és megpróbálni kialakítani egy számunkra ideális stratégiát, amiben limitált időközönként dolgozzuk fel a kötelező emaileket. Ebben a cikkben a téma körebejárása után megpróbálunk még néhány praktikus tanáccsal is szolgálni.

Ez a módszer elárulja, miként választhatod ki a befektetések tökéletes kombinációját

Ez a módszer elárulja, miként választhatod ki a befektetések tökéletes kombinációját

Nem véletlenül hívják ezt az újságot Portfolio-nak: a modern portfólióelmélet ugyanis kétségtelenül az egyik leginkább meghatározó ötlet a befektetési pénzügyek világában. Kitalálója méltán Nobel-díjat is kapott azért a matematikai keretrendszerért, amit a diverzifikáció köré szőtt. De miről is szól pontosan a portfólióelmélet és mennyire lehet ezt a gyakorlati életben hasznosítani? Cikkünkben ennek eredünk utána.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.