Miért gyengül a forint az újabb mentőcsomag hallatán?

A gyengülés mozgatórugói

Amint a reggeli lapértesülések alapján összefoglaltuk: a végtörlesztéshez, illetve még inkább a tavaly nyári (forintosítási és részleges tartozás-elengedési) programhoz hasonlít az a keretrendszer, ami az eddigi információk alapján körvonalazódik az új devizahiteles mentőcsomag alapján. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a jegybank nyújtaná (valamilyen mértékben és program keretében) a devizaadósság visszafizetéséhez szükséges devizát, ez pedig akár szükségtelenné is tehetné, hogy a kereskedelmi bankoknak az azonnali piacon kelljen majd beszerezni a devizát, így (elméletileg) nem ez a hatás gyengíti most a forintot.

Szijjártó Péter tegnap esti nyilatkozata szerint a kormány nem törekszik a forint gyengítésére az exportőrök megsegítése érdekében, igaz a piacon kezdtek terjedni az ilyen meglátások a devizaadósság rendszerből való "kivétele" után.A fentiek helyett a bizonytalanság, illetve az a félelem állhat a forint gyengülése mögött, hogy ha "nagy tételben csinálják" (a devizaadósság leváltását), akkor túl nagyot csökkenne a devizatartalék - fejtette ki az első benyomások alapján véleményét a Portfolio.hu-nak Ambrus Gábor. A 4Cast szófiai stratégája szerint egyébként úgy gondolja, hogy a piac még csak csekély mértékben árazhatta be azt, hogy a jegybanki tartalékokhoz "hozzányúlhatnak".

"A bizonytalanság nagy probléma mindig" és "ha a devizatartalékot is a szájára veszi bárki, az rögtön rossz érzéseket kelt a piacban" - értett egyet Ambrussal Ruzsonyi Ákos. A Commerzbank devizakereskedője bár nyomás alatt van a forint és látványosan elvált a régiós devizáktól, de egyelőre nincsenek hektikus mozgások. Az elmúlt napok mozgása alapján megjegyezte: vannak ugyan kisebb forinterősödési hullámok, de aztán mindig visszagyengül a magyar fizetőeszköz.

Az árfolyam fokozatos felfelé araszolását Kolba Miklós, az ING Bank devizakereskedője is megjegyezte, ahogy azt is, hogy nincs nagy euróvételi roham a piacon, azaz nincs nagy hatalmas forgalom sem a mozgás mögött.

300-as árfolyam?

Mind Kolba, mind Ruzsonyi úgy gondolja, hogy rövidesen "megnézhetjük" a 300-as árfolyamot (a körkérdés még 299 alatti árfolyamnál készült), de mindketten inkább a forint visszaerősödését tartják valószínűbbnek erről a szintről nagyon rövid távon. Kolba szerint 299,50 fölött már "opciós harcra is lehet számítani", azaz a 300-as szintet védeni fogják az opciósok. Ruzsonyi szerint csak akkor megy tartósan 300 fölé az áőrfolyam, ha a gazdaságpolitikai döntéshozók "valami olyat mondanak, ami nagyon nem a piac szája íze szerint van".

Jöhet-e jegybanki intervenció?

Ambrus Gábor szerint nem egyértelmű, hogy beléphet-e a forint erősítése érdekében mostanában a Magyar Nemzeti Bank intervencióval a devizapiacra. Szerinte ha lassan csúszva jutunk el hónapok alatt például a 320-as szintig, akkor nem lesz intervenció, de ha 3 nap alatt, akkor lehet, hogy a 320-as szint körül belép a jegybank. Meglátása szerint "akkor kellene interveniálni, ha a piacok alaptalan félelme és a tömegpszichózis mozgatná a forintot".

Kolba szerint jelenpiaci viszonyok között 350-es árfolyam alatt nem fog "bejönni" a piacra az MNB, igaz megjegyezte, hogy fokozottan bizonytalan az új vezetés alatt a jegybank reakciója (a kamatvágások forintgyengülés melletti folytatása és az esetleges devizapiaci beavatkozás ügyében).