forint
Deviza

A válság előtti forintról álmodsz? Lehet, hogy már sosem jön el

Éppen két éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Tavaly már a 330 volt az új 320. Akkor szoktuk megírni ezeket a cikkeket, amikor a forint gyengébb szinten stabilizálódik, miközben kevés az esély az érdemi felértékelődésre. Most – húsz forintot ugorva – jöhet a 350 az új 330!

Az elmúlt hónapok fejleményei alapján leginkább úgy tűnik, hogy a 330 lesz az új 320, és lassan elkezdünk gondolkodni a 340 az új 330 cikkünkön

- így szólt a 330 az új 320 cikkünk zárógondolata tavaly. Nos, most csak annyival kell korrigálnunk, hogy nem a 340-es cikket kell megírnunk, hanem inkább a 350-es szintet jelölhetjük ki a következő időszakra nézve "új egyensúlyként".

Hogy jutottunk idáig?

A koronavírus-válság előtt csak az tűnt biztosnak, hogy szépen lassan gyengülhet a forint, hiszen egyre kevesebb tényezőt lehetett felsorolni, ami a hosszú távú erősödése mellett szólt volna. A fizetési mérleg többlete elolvadt, miközben az MNB tartotta magát az ultralaza monetáris politikához, így a rekordalacsony reálkamathoz. Így evezett folyamatosan gyengébb és gyengébb szintekre a hazai deviza.

Aztán jött a koronavírus-válság, amikor a forint komoly eladói nyomás alá került – számos más feltörekvő piaci devizával együtt –, és miután a már addig is ultralaza monetáris politikán még egyet csavart az MNB, tavasszal megközelítette a 370-es árfolyamot is az euróval szemben. Ezt viszont már nem hagyhatták szó nélkül a hazai döntéshozók sem, így a különböző stabilizáló intézkedések (de facto kamatemelés és devizakötvény-kibocsátás) hatására 350 környékére ereszkedett vissza a kurzus.

Ennyi volt a tőzsdeválság? Használja ki a piaci mozgást, keresse kollégáinkat! Start

Mindeközben azonban a magyar gazdaság kifejezetten mély recesszión ment keresztül a második negyedévben, amit a kormány és az MNB is tompítani szeretne, illetve gyors kilábalást kellene felmutatni. Miután a jegybank akkor is igen erőteljesen élénkítette a gazdaságot, amikor jól mentek a dolgok, így biztosak lehetünk abban, hogy még erőteljesebb lépésekkel igyekszik lendületet adni a kilábalásnak, mint ahogy békeidőkben támogatta a növekedést.

Az élénkítés ára a gyenge forint

Az élénkítésnek azonban – ahogy tavasszal is láthattuk – komoly következményei vannak a forint árfolyamára is. Amíg a válság előtt könnyedén szigoríthatott volna az MNB (valamelyest fékezve a növekedést), amivel erősödő pályára állíthatta volna a forintot, addig céljainak elérése érdekében a válság közepette kénytelen laza monetáris kondíciókat fenntartani még akkor is, ha nem igazán kényelmes számára a forint volatilitása. Ezt a helyzetet mutatja a múlt heti 15 bázispontos kamatcsökkentés is – majd az a jelzés, hogy júliusban újabb vágás jöhet –, amelynek hatására egy hét alatt közel tíz egységet ugrott az euró/forint kurzus, megérintve a 357-es szintet. Vagyis egy nagyon kismértékű kamatcsökkentés is igen jelentős forintesést hozott, ami mindennél jobban mutatja, hogy a piac mit gondol az MNB mozgásteréről.

forintregio
Az ábra az adott deviza %-os elmozdulását mutatja az euróval szemben. Az elmúlt héten a forint elvált a régiós devizáktól (sárga vonal)

Az MNB számos alkalommal hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcélja, azonban a nyár elején látott 345 környéki stabilizálódás minden bizonnyal kényelmesebb volt számára a mostani viszonylag gyors leértékelődésnél: a forint növekvő ingadozását ugyanis nem szeretik a befektetők, nem szereti a lakosság, és nem szereti az infláció sem. A laza monetáris politika mégis velünk maradhat, hiszen úgy tűnik, hogy

az MNB növekedési prognózisa egyre inkább növekedési célként fogható fel.

Legalábbis ezt kell feltételeznünk, ha komolyan szeretnénk venni a jegybanki prognózist. Jelenleg ugyanis az MNB az egyetlen intézmény, amelyik úgy véli, hogy a magyar gazdaság idén növekedni fog (0,3-2%-kal), ehhez pedig vélhetően a jegybank modellje szerint erős monetáris impulzusra van szükség. Vagyis a növekedési cél eléréséhez lesz még tennivaló, ami szintén nem a forint erősödésének irányába hat majd.

Az MNB alapforgatókönyve 0,3-2%-os növekedési sávot jelölt meg. Az OECD két forgatókönyve 8, illetve 10%-os recessziót jósol attól függően, hogy lesz-e második járványhullám. A többi előrejelzésnél nincsenek ilyen kitételek.

Mi lesz a válság után?

Elméletileg, a koronavírus-válság után nem lenne makrogazdasági akadálya annak, hogy visszatérjen a forint árfolyama a válság előtti „békeidőkre” jellemző 330-as szintekre. A globális és a magyar konjunktúra javulása elméletileg támogathatja a forintot az idei második félévben, azonban az elmúlt évekre jellemző hazai gazdaságpolitika után meglepő lenne a forint felértékelődése. A forint árfolyamát alapvetően a magasabb hazai kamattartalom tudná megfordítani, az elmúlt időszakban azonban azt láthattuk, hogy a kamat éppen csak akkora hazánkban, hogy ne gyengüljön túlságosan gyorsan a forint. Vagyis, néha-néha még akkora sem.

Címlapkép: Getty Images

usa egyesült államok
orbán viktor gulyás gergely parlament
Frankfurti tőzsde
koronavírus
fedusa_shutter
vlagyimir_putyin_shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Részvények, indexek, devizák és árupiacok élő elemzése, ötletelés.
befektetés kereskedés kriptodeviza árfolyam