2025. október 14. 06:15 | Hornyák József
Ha 10%-kal nő az átlagkereset, az közel sem azt jelenti, hogy mindenkinek ennyivel emelkedne a fizetése. Sokan vannak, akiknek csökken a bére, de olyanok is, akiknek 25-50%-kal növekszik. De miért lehetnek ilyen hatalmas különbségek?
2025. október 13. 10:30 | Hornyák József
Régen volt ennyire feszült a hangulat a minimálbér-tárgyalásokon, pedig korábban már megegyeztek a felek a minimálbérről. A tavaly aláírt hároméves bérmegállapodás pontos ütemet szabott a legkisebb fizetések emelésének, csakhogy a gazdaság azóta teljesen más pályán mozog, mint amire a dokumentum épült. Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke a Portfolio-nak arról beszélt, hogy a várt több mint 3 százalékos GDP-növekedés helyett alig fél százalékos bővülés látszik 2025-re, ami alapjaiban borítja a korábbi számításokat. A munkaadók szerint most „patikamérlegre” van szükség, nem „hídmérlegre”. Úgy vélik, hogy a kétszámjegyű emelésre akkor lehet lehetőség, ha a vállalatok terhei csökkennek.
2025. október 08. 06:01 | Hornyák József
Lassan már mindenki elhitte, hogy a jegybank és a kormány érdeke az erős és stabil forintárfolyam. A napokban viszont a kabinet tagjai felvetették a jegybanki kamatvágás lehetőségét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két tisztviselője is elutasította a kormányzat beavatkozási kísérletét a kamatpolitikába. De miért kellene kamatot csökkenteni? Tényleg ilyen alacsony az infláció? Milyen hatása lehet ennek a forintra?
2025. szeptember 28. 10:00 | Hornyák József
Az elmúlt másfél évtizedben nem nagyon volt könnyebb munka, mint a forintpiac figyelése. Forint? Akkor gyengülés! A kormány és a jegybank nem titkolt célja hosszú ideig a leértékelődésre építő gazdaságpolitika fenntartása volt. Az MNB új vezetése azonban egészen más filozófiát képvisel. Nem véletlenül.
2025. augusztus 12. 06:03 | Hornyák József
A második negyedéves GDP-adatok után világos, hogy idén sem vesz lendületet a magyar gazdaság. Ez lesz sorozatban a harmadik év, amikor stagnálásközeli helyzet vár hazánkra. A korábbi növekedési motorok kifulladtak, újak pedig egyelőre nincsenek.
2025. augusztus 04. 10:00 | Hornyák József, Szász Péter
A hazai kiskereskedelmi piac nehéz éveken van túl: a járványok, majd a vágtató infláció alapjaiban formálta át a vásárlói szokásokat, és a volumen még mindig nem érte el a pandémia előtti szintet. A diszkontláncok látványos térnyerése új válaszokat követel a hagyományos szereplőktől. Az Auchan stratégiát vált: új üzletformátumokat tesztel, a hipermarketjeit megújítja, illetve új boltokat nyit ott, ahol még nincsenek jelen. A francia-magyar lánc célja, hogy dinamikusabb növekedési pályára álljon, és erősítse piaci pozícióit. A kihívásokról, válaszokról és a kiskereskedelem jövőjéről Vincze Gézával, az Auchan Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki március óta vezeti a vállalatot és azóta elkészítette a cég következő 7 éves tervét. A cél az, hogy az Auchan Magyarország TOP 3 kiskereskedői közé kerüljön.
2025. július 23. 16:20 | Hornyák József
Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb sztorija az volt, hogy ahogy csökken a munkanélküliség és fogy a népesség Magyarországon, úgy válik egyre kedvezőbbé a dolgozók alkupozíciója. Ezt sokan ki tudták használni, hogy magasabb béreket harcoljanak ki. Most azonban (átmenetileg) fordulhat a kocka, hiszen a magyar gazdaság évek óta gyengélkedik. Vége a 10-20%-os béremelkedésnek és a nagy bérugrást hozó munkahelyváltásoknak?
2025. július 23. 06:01 | Kövesy Károly, Hornyák József
Az elmúlt években Magyarország gazdaságpolitikája erőteljesen az elektromobilitás felé fordult, a kormány pedig stratégiai ágazatként tekint az akkumulátor- és autógyártásra. A szektorban tapasztalható lassulás, valamint a BYD és a CATL hazai beruházásai körül kialakult bizonytalanságok azonban épp a legrosszabbkor érkeznek, hiszen a magyar gazdaság növekedési kilátásai egyébként is folyamatosan romlanak. Megnéztük, milyen okok húzódnak meg a kereslet megtorpanása mögött, és miért vált kérdésessé több, kulcsfontosságúnak tartott magyarországi gigaberuházás jövője.
2025. július 16. 06:10 | Hornyák József
Az idei év elején olyan sokan vallották magukat munkanélkülinek Magyarországon, amennyien utoljára a Covid-válság idején. Hogy erről miért nem hallottunk eddig? Azért, mert a hivatalos munkanélküliségi statisztikák sokkal alacsonyabb számokat mutattak. A Portfolio most megkapta az úgynevezett önbesorolásos munkanélküliségi statisztikát, amely szerint 2025 elején közel 400 ezren vallották magukat munkanélkülinek.
2025. május 14. 15:00 | Hornyák József
Az elmúlt időszakban igencsak gyenge teljesítményt mutatott a magyar gazdaság. Az idei első negyedévre mindenki növekedést várt, ehhez képest visszaesett a GDP. De miért nem nő a munkanélküliség, ha ilyen kellemetlen hírek jönnek a gazdaságból?
2025. április 17. 08:30 | Hornyák József
Februárban lassult a béremelkedési dinamika országos szinten, a vállalati és a költségvetési szektorban egyaránt mérséklődött a növekedési ütem. Mindeközben nőtt az infláció, így a reálbérek dinamikája is lassult.
2025. április 07. 18:00 | Hornyák József
Nehéz egy átgondolt stratégia részeként látni Donald Trump vámjait. Hasonlót 1930-ban láttunk, Herbert Hoover elnöktől, aminek nem lett túl jó vége. A szabadkereskedelmet sokan a fejlődés kulcsának tekintik – bár kétségtelen, hogy negatív hatásai is vannak –, de ami még fontosabb: a globális békés együttélés alappillére.
2025. március 31. 08:30 | Hornyák József
Hónapok óta tartó találgatás után a statisztikai hivatal ma eldöntött egy nagy vitát. Amíg a vállalati képviseletek és a céges felmérések azt sugallták, hogy idén visszafogottabb lehet a keresetek növekedése, addig a makroközgazdászok és elemzőműhelyek viszonylag gyors emelkedést prognosztizáltak. A KSH most közzétett adataiból kiderült, hogy januárban 10,4%-kal nőtt az országos átlagbér, a vállalati szektor pedig 9,9%-kal emelte a béreket az év első hónapjában.
2025. március 28. 06:10 | Willin-Tóth Kornélia, Hornyák József
Nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában komoly problémát jelent a vidéki térségek népességének drasztikus csökkenése. Hazánkban az országhatárokhoz közeli, illetve a belső periféria népessége esik leginkább. A kormány már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel igyekeztek megtartani a kistelepülések népességét, ám sok tekintetben folytatódtak a kedvezőtlen trendek. Kevesebb a vendéglátóegység, csökken a kisboltok száma, és sok helyen nehéz orvost találni. A kérdés az, hogy a kabinet most bejelentett intézkedései lassíthatják-e a negatív tendenciát. Szakértők szerint olyan világtrendet látunk, aminek nehéz ellene menni, de komplex intézkedésekkel lehet eredményeket elérni.
2025. március 21. 06:10 | Hornyák József
Alig hagytuk magunk mögött az árstop időszakát, megérkezett az árrésstop. A termékek széles körére kiterjedő intézkedéssel kényes egyensúlyozás kezdődik: meddig lehet fenntartani az árrésstopot úgy, hogy ne legyen nagy boltbezárási hullám?
2025. március 18. 10:30 | Hornyák József
Európa egy megoldhatatlan trilemmával áll szemben – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Egyszerre kellene felpörgetnie a védelmi kiadásokat, koncentrálnia a klímaválság elleni küzdelemre, miközben egyre súlyosabb versenyképességi problémákkal néz szembe. Sinkó Ottó szerint a három kihívás egyszerre nem orvosolható, a kontinensnek most választania kell.
2025. március 17. 06:10 | Hornyák József
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
2025. február 25. 08:30 | Hornyák József
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
2025. február 12. 06:00 | Hornyák József
Nagyon nehéz időszakra számítanak a dolgozók és a munkaadók egyaránt, mindez pedig a bérekkel kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik. Idén 10% feletti emelést csak a cégek 12%-a tervez, a 2024-re prognosztizált emelésekkel kapcsolatban még 34% volt ez az arány – derült ki a Hays Hungary friss Salary Guide 2025 kiadványából, amely elsőként a Portfolio-n jelenik meg. A legtöbben (a cégek 42%-a) 6–10%-os béremelési tervekben gondolkodnak. Miután csökkent a nagyobb emelést tervezők száma, így jelentősen felduzzadt a jóval szerényebb, 2,5–5%-os sáv: a korábbi 13%-kal szemben 2025-re már 33% tervez ilyen alacsony emelést. A felmérésből azonban kiderült az is, hogy ezzel a dolgozók igencsak elégedetlenek lesznek.
2025. február 11. 15:33 | Hornyák József
Idén januárban minden várakozást felülmúlt a pénzromlás Magyarországon, ugyanis egyetlen elemző sem várt 5,5%-os drágulást. A 2025-ös éves átlagos infláció magasabb lesz, mint ahogy azt eddig várták a szakértők, aminek a jegybank politikájára és a bérek alakulására is lehet hatása.
Új-Zéland klímapolitikájában a rövid távú energiabiztonság és a hosszú távú zéró kibocsátás közötti ellentét egyre élesebb.
Az idei ősz meghatározó időszak az adózási szabályok átalakításában, mivel a kormány két különböző célú adócsomag benyújtását tervezi. Az első csomag főként technikai jellegű mó
Az individualista blogon friss írásom olvasható Margaret Thatcher 100. A hölgy, aki nem hátrált meg címmel. Thatcher tegnap lett volna 100 éves. Köszönet Seres Lászlónak a közlésért.
Az MBH Index elemzése alapján 2025-ben a lakásvásárlás és bérlés pénzügyi szempontból közel azonos költségekkel járhat, de számos tényező befolyásolja, hogy kinek melyik megoldás éri
A Nemzeti Fejlesztési, Fenntarthatósági és Kutatási Ügynökség (NFFKÜ) új, "Egészségügyi épületek energiahatékonysága" című pályázati felhívása mérföldkő lehet a hazai egészség
A közösségi média és a finfluenszerek pénzügyi térnyerése olyan pénzügyi kultúrát hoz magával, ahol a gazdasági döntések már nemcsak számokon és táblázatokon, hanem mémeken, sztoriko
Ebben a sztoriban is szerepet kapott Donald Trump.
Végre elhalkulnak a fegyverek?
Rózsa Balázzsal, a BrainVisionCenter alapítójával beszélgettünk.
