Itt a friss magyar inflációs adat! Ez aztán a hatalmas meglepetés
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták.
Valahol megint utat tévesztettünk - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen. Szerinte teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A 2010-2019-es évtizedet megnyertük - hangsúlyozta Matolcsy, ám a mostani évtizedet elveszítjük. Levezette, hogy a következő évtized megnyeréséhez mire lenne szükség.
Körvonalazódik a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalói szervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetése alapján ugyan érdemben nőni fog a minimálbér a következő időszakban, de óriási bérfelzárkózásról nincs szó. A minimálbért ugyanis nem a bruttó átlagkeresethez, hanem az úgynevezett rendszeres bruttó keresethez viszonyítanák (ennek kellene elérni az 50%-át), ami érdemben alacsonyabb, mint a teljes átlagbér. Minden bizonnyal egy súlyos érv húzódhat meg emögött: vállalati csődhullámra és/vagy újabb inflációs sokkra kellene felkészülni egy erőltetett béremelési programmal.
Az idei első félévben olyan gyorsan nőtt a keresetek reálértéke, amire csak nagyon ritkán van példa. A lakosság mégsem szórja két kézzel a pénzt. Cikkünkben a visszafogott fogyasztás közgazdasági okait igyekszünk megvilágítani.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
Az átlagbér 50%-ára szeretné felemelni a kormány a minimálbért, legkésőbb 2027-ig. Az elmúlt 30 évben sosem volt ilyen magas a minimálbér aránya az átlaghoz képest. Erre csak úgy van esély, ha extrém mértékben emelik a minimálbért a következő években. Ez azonban igencsak kockázatos.
Ellentmondásos folyamatok zajlanak a magyar gazdaságban a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A GDP-növekedés meghaladhatta a 2%-ot (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ez azonban nagyrészt a bázishatás eredménye, ugyanis a tavalyi recessziós időszakban április és június között mérték a legnagyobb visszaesést. A kormány lassabb, 1,5-2% közötti növekedést vár. Ennek tükrében pedig már nem meglepő, hogy az idei év első három hónapjához képest gyengén teljesíthetett a magyar gazdaság, a kabinet várakozása stagnáló negyedéves GDP-adattal konzisztens.
Májusban csaknem 15%-kal nőttek a keresetek Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez nagy meglepetést jelent, hiszen a szakértők a bérdinamika lassulására számítottak, ezzel szemben nagyobb béremeléseket látunk, mint az elmúlt hónapokban.
Napokon belül megszűnik a kötelező akciózás rendszere. A kormány szerint eljött az ideje annak, hogy kivezessék az intézkedést, miután elérte a célt. Vámos György közgazdászt kérdeztük arról, hogy milyen hatással játhat a kötelező akciózás vége.
2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
Ma este dönt Magyarország adósbesorolásáról a Fitch Ratings. A közgazdászok a három nagy hitelminősítő közül a Fitch ítéletét várják legjobban, hiszen a cég a közelgő leminősítésre utaló negatív kilátást tart érvényben. Elemzőket kérdeztük arról, hogy milyen döntést hozhat a hitelminősítő, és milyen piaci reakciók várhatóak.
Magyarországon a dolgozók több mint kétharmada az átlagbér alatti összeget visz haza – derült ki a KSH adataiból, amelyet a Portfolio kérésére közölt a hivatal. Az exkluzív adatok azt mutatják, hogy népesség legjobban és a legrosszabbul kereső 10%-ának bére között nyolc-kilencszeres a különbség, de még a kilencedik decilis (második legjobban kereső tized) és a tizedik között is kétszeres. Cikkünkben bemutatjuk, hogy ki mennyi pénzt vihet haza, és azt is, hogy mi az oka a nagynak látszó szakadéknak.
Minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb bért fizet a dolgozóknak, ráadásul a legkisebb és a legnagyobb cégek közötti bérkülönbség tavaly csaknem kétszeres volt – derült ki a KSH adataiból, amelyeket a Portfolio-nak küldött meg a hivatal. Egyelőre semmi sem utal arra, hogy csökkenne a különbség. A szakadék azonban vélhetően a hivatalosan mértnél valamivel kisebb, mégpedig a feketegazdaság (fehér boríték) miatt.
Nagyot nőtt az EU-ban a diplomás fiatalok aránya az elmúlt évtizedben, miután a kontinens egyre inkább igyekszik a tudásalapú társadalom irányába mozdulni. Ez nem is csoda, hiszen a jobb képzettség jóval magasabb béreket és életszínvonalat eredményez. Magyarország viszont más utat jár, itthon csökken a diplomás fiatalok aránya.
Kit érdekel a GDP? Hogy Románia megelőzte Magyarországot? Ez csak egy ködös, az átlagember számára megfoghatatlan gazdasági mutatószám! Nézzük inkább a béreket, hiszen az embereket ez érdekli! Mert a bérek Magyarországon magasabbak, mint Romániában, ugye? Sajnos már nem. A románok ugyanis az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok - immár minden mutatószám alapján - többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
Ma már több mint 320 ezer magyar tartja magát munkanélkülinek - tudta meg a Portfolio. A hivatalos adatok alapján csaknem 100 ezerrel kevesebb álláskereső van. Mi okozza a különbséget?
Európa versenyképességi problémáiról, a magyar gazdaság gyengélkedéséről, illetve várhatóan lassú kilábalásáról beszélt Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Úgy véli, minél unortodoxabb, illiberálisabb politikát folytat a kormány, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan kockázatosabb országgá válunk, ahol nagyobb kilengések lesznek az árfolyamban. Szerinte a magasnyomású gazdaság jelenleg olyan, mintha a széllel szemben menne az ország.
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásából. Ezek alapján az idei évben jóval nagyobb mértékben nőhetnek a reálbérek, mint ahogy azt sokan várták.
Az elmúlt években a kabinet a magasnyomású gazdaság irányvonalat (high pressure economy, HPE) követte, amellyel az elmélet hívei szerint érdemi többletnövekedésre lehet szert tenni. A kormányzat továbbra is kitart a HPE mellett (talán jobban, mint valaha), ám a Magyarországon is ébredő Phillips-görbe és a feszes munkapiacról tanúskodó Beveridge-görbe alapján lehetnek meglepetések ezen az úton.
Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos. A Budapest Corvinus Egyetem professzorával azután beszélgettünk, hogy születésnapja alkalmából megjelent a Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások című könyv. Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak nem lenne szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más vezethetne el. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. Korábban legalább lehetett azt mondani, hogy magyarok dolgoznak ezekben a gyárakban, az újonnan betelepülő üzemekre azonban szerinte már ez sem lesz igaz. Szerinte sem az ország, sem a társadalom nem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására. Magyarország fejlődése kapcsán úgy véli, a gazdaságszerkezeti adottságok miatt a jövő is borús lesz.
Bár a következő 10 évet még a világranglista első 50 helyén szeretné tölteni Marozsán Fábián, már a tenisz... 
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A gyenge kereslet miatti félelem padlóra küldte az olaj árát, hároméves mélypontra zuhant a kőolaj ára, fajtától...
Az ESG tanácsadói akkreditációt szabályozó rendeletek után nem sokkal, augusztus közepén jelent meg az ESG beszámoló... 
Nem lesz könnyű dolga a következő MNB elnöknek. Kérdés, hogyan tartsa alacsonyan az inflációt, miközben a kormány...
Az árnyékinformatika ("shadow IT") fogalma egyáltalán nem új, évtizedes jelenségről van szó, amely a felhőszolgáltatások...
Nem jók a húzóágazat kilátásai.
Kitörhet a forint abból a sávból, amelyben idén eddig mozgott?
Az elnökválasztási vitát értékeltük a Checklistben.
