Nagyon régen nem volt ilyen alacsony a magyar reálkamat
Már az áprilisi 5,1%-os inflációs rátát alapul vége sokéves mélypontra esett a magyar reálkamat, hiszen a 0,6%-os alapkamat jó ideje változatlan. A most megjelent májusi áremelkedési adat stagnálást mutatott, vagyis most mínusz 4,5% a magyar reálkamat.
A legtöbb országban csak a napokban érkezik majd a májusi inflációs statisztika, de a korábbi adatok nem csak a régióban, hanem egész Európában a legmagasabb áremelkedésről tanúskodnak Magyarországon. A lengyel infláció 4,8%-ra gyorsult, ezzel az ottani reálkamat már kicsivel alacsonyabb a magyarnál.
Vagyis amikor a befektetők a kelet-közép-európai befektetésekről döntenek, akkor az alacsony reálkamat egyértelműen ellenünk szól.
Készítettünk egy még bővebb listát, hiszen a piacon nem csak régiós tőkeallokáció zajlik, hanem a régiónk a feltörekvő piacokon belül is harcol a minél jobb pozícióért. Néhány extrém feltörekvő országot (Venezuela, Irán) kivettünk a listából, mivel csak torzították volna a grafikont, de az látszik, hogy a vizsgált országok közül
a negyedik legalacsonyabb volt áprilisban a magyar reálkamat.
Érdemben csak az argentin és a nigériai reálkamat számít alacsonyabbnak, a szaúdi gyakorlatilag egy szinten van a magyarral. További érdekesség, hogy a globális összevetésben Lengyelország és Csehország is a ranglista második felében van, vagyis a kelet-közép-európai reálkamatok kimondottan alacsonynak számítanak a feltörekvő piacon.
De miért a reálkamat?
Felmerülhet a kérdés, hogy a befektetők miért lennének érzékenyek a reálkamatra. A forintpiac legtöbb szereplője külföldi, akiket nem érint a hazai infláció, számukra a nominális hozamot a külföldi inflációval lenne érdemes reálértékre hozni. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a befektetők figyelik a belföldi reálkamatra. Ennek kézelfekvő oka, hogy a mélyen negatív reálkamat fenntarthatatlannak tűnhet, és az extrém laza kamatpolitikából fakadó rossz inflációs kilátás önmagában is gyengítheti a forintot. Természetesen a befektetői értékítéletnek csak egyik, bár igen jelentős szempontja a reálkamat.
Eddig megúsztuk, de már az MNB is látja a kockázatot
Az elmúlt hónapokban az egyik szerencsénk az volt, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandósága kifejezetten erős volt, nem indult el komoly kockázatkerülés a piacokon. Emiatt a befektetők
a korábbinál kisebb figyelmet fordítottak a reálkamatra.
Emellett a legtöbb feltörekvő piaci devizának jót tett a dollár erősödése is, a hagyományos összefüggés szerint ezek a devizák általában akkor kerülnek lejtőre, amikor a dollár erősödik. Egy év alatt az amerikai deviza majdnem 8%-kal gyengült az euróval szemben, de még az idei 1,17 körüli mélypont is messze van.
Ez látszik a forint árfolyamán is, bár a magyar fizetőeszköz esetében főleg az utóbbi egy hónapban indult be az erősödés, amikor az MNB egyértelműen jelezte a közelgő szigorítást.
Előbb Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy interjúban jelezte, hogy fordulat várható, majd néhány nappal később a májusi kamatdöntést követően a Monetáris Tanács közleménye megerősítette, hogy a júniusi ülésen szigorításra kell számítani, csak annak mértéke kérdéses. A jegybank elsősorban az erősödő inflációs kockázatokkal indokolta ezt, ami a reálkamat csökkenésében is megmutatkozik.
Szerdán a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján még erősebben fogalmazott az MNB alelnöke: Virág Barnabás bejelentette, hogy szigorítási ciklusra készülnek, ami júniusban indul, ezzel a leghatározottabban fel akarnak lépni az inflációs kockázatokkal szemben.
Nem véletlen, hogy kamatemelésben gondolkodik a Monetáris Tanács, ezzel ugyanis növelni lehetne a reálkamatot. Egyrészt a magasabb alapkamat rögtön érezhető hatással lehet, másrészt az erősebb forintárfolyam az infláció leszorításában is segíthet.
Mitől fél az MNB?
Jogos persze a kérdés, mitől lett hirtelen ennyire proaktív a magyar jegybank, mely az utóbbi években inkább arról volt ismert, hogy mindenkinél jobban kitartott az alacsony kamatkondíciók mellett.
Erre magyarázat lehet, hogy tavaly a válság miatt jelentősen romlottak a magyar gazdasági fundamentumok: az adósságráta ismét 80%-ra emelkedett, a kormány pedig még a következő években is magas költségvetési hiánnyal számol. Ez pedig már önmagában is sérülékenyebbé teszi a magyar eszközöket, elsősorban a forintot és az állampapírokat.
Ezért lehet fontos a jegybanknak, hogy még azelőtt emelje kicsit a reálkamatot, hogy újra kockázatkerülés indul el a piacokon.
A következő hónapokban pedig bőven lehetnek olyan események, melyek ezt a kockázatkerülést, és azzal a feltörekvő devizák gyengülését kiválthatják. A legfontosabb a Fed szigorítása lehet azok után, hogy áprilisban a tengerentúlon is 4,2%-ra emelkedett az infláció. Az amerikai jegybank esetében egyelőre nem a kamat emelése lehet az első reakció, viszont
a havi 120 milliárddolláros eszközvásárlási program visszafogása már a második félévben aktuális lehet.
Nemzetközi szakemberek szerint pedig ez akár kisebb turbulenciát is okozhat a piacon, aminek a feltörekvő piacok lehetnek a vesztesei. Könnyen lehet, hogy attól tart az MNB is, hogy a romló magyar fundamentumok egy ilyen piaci feszültséggel párosulva a sérülékenységünket hangsúlyozzák ki, ennek próbál most elébe menni egy kamatemeléssel.
Címlapkép: Getty Images
