forint arfolyam euro
Deviza

Minden összeesküdött a forint ellen? Mi lökte sosem látott mélységbe a magyar devizát?

Beke Károly
Átlépte az euró-forint jegyzés a lélektani 400-as szintet, ezzel korábban sosem látott mélységbe esett a magyar deviza. Ennek hátterében továbbra is hangulati és fundamentális tényezők együttesen állnak, nagyon úgy tűnik, hogy most minden összeesküdött a forint ellen. De mit tehet ebben a helyzetben a jegybank és a kormány? Érdemes egyáltalán beavatkozniuk a piacon?

Sosem volt ilyen gyenge a forint

Először március elején, az orosz-ukrán háború kitörésekor kellett megbarátkoznunk a 400 forintos euró gondolatával. Akkor a fegyveres konfliktus kirobbanását követő első piaci ijedség és a feltörekvő eszközökre nehezedő eladói nyomás tolta a kritikus szintig az euró jegyzését, majd a 400-as határ érintése után visszafordult.

Az utóbbi hetek teljesen más képet mutattak, most már nem általános eladói nyomásról van szó, hanem egyre inkább a forintot célozták meg a befektetők. A jelek szerint a magyar devizát tekintik most a régióban a leggyengébb láncszemnek és a feltörekvő piacon is kevés ehhez hasonló gyengülést láttunk.

A fenti grafikon egyértelműen mutatja, hogy

a forint elszakadt a régiótól.

A háború kitörése óta a magyar deviza 10 százalékkal gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty és a cseh korona gyakorlatilag stagnált. Így mostanra eljutottunk oda, hogy a török lírát is fel kell tüntetnünk a relatív grafikonon. A török deviza 15%-os gyengülése még nagyobb, mint a forinté, de egyértelműen látszik, hogy

a kelet-közép-európai körből egyre inkább átsodródtunk abba a kategóriába.

Az utóbbi egy hónap alapján a régióval szemben még rosszabbul fest a forint, hiszen a lengyel és a cseh deviza több mint egy százalékos erősödése mellett esett több mint 4%-ot.

A következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, meddig tart ez az elszakadás, magyar szempontból az lenne az igazán kedvezőtlen, ha a befektetők tartósan elkezdenék árazni, hogy a forint lemarad a régiótól.

Minden a forint ellen megy

Az utóbbi hetekben többször foglalkoztunk azzal, milyen tényezők szólnak a forint mellett, illetve ellene. Hosszabb távon rosszul jött a forintnak a dollár év eleje óta látott jelentős erősödése, az elemzők szerint a régióban a magyar deviza a „legmagasabb bétájú”, vagyis erősen leköveti a dollár mozgását ellentétes irányban.

Szintén hosszabb távú negatív hatás az orosz-ukrán háború, illetve annak elhúzódása. Ez Európában energiaválsággal fenyeget, ami a régió devizáit negatívan érintheti, de ez sem szól kifejezetten a forint ellen.

Nemrég azt is összeszedtük, mik azok a tényezők, melyek az utóbbi hetekben kifejezetten a forint ellen szóltak és a régiótól való elszakadást okozhatták:

  • Április végén indította el az Európai Bizottság a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Ez pedig egyrészt elhúzódó politikai vitákkal fenyeget, másrészt az eljárás végén akár az uniós források egy része is veszélybe kerülhet.
  • Az MNB május végén korábbi kommunikációjának megfelelően lassított a kamatemelések tempóján, aztán kiderült, hogy ezt inkább csak az alapkamatra, és nem az irányadó kamatra értették. Az alapkamat esetében a korábbi 100-ról 50 bázispontos tempóra álltak át, az egyhetes irányadó ráta pedig változatlanul 30 bázisponttal emelkedett. Ugyanakkor ez sem túl pozitív a forint szempontjából, hiszen a lengyel jegybank például a héten ismét 75 bázispontot emelt, vagyis szép lassan elfogy a kamatelőnyünk.
  • A kormány nemrég bejelentett költségvetési kiigazításának kettős az üzenete: egyrészt pozitív, hogy tartani akarják a hiánycélt, másrészt viszont az újabb különadók nem tűnnek piacbarát lépéseknek.
  • A piacellenes kormányzati megnyilvánulások folytatódtak az utóbbi napokban is, például azzal fenyegették a cégeket, hogy fel fognak lépni a terhek áthárítása ellen.
  • A legfrissebb nyilatkozatok alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy az árstopok is tartósan velünk maradnak, ami szintén torzítja a piaci viszonyokat, és nincs pozitív üzenete a befektetők felé.
  • A héten a Commerzbank elemzői mutattak rá arra, hogy a piac alulértékelheti a magyar inflációs dinamikát, ami szintén forint negatív. Hiába számít ugyanis még a 10,7%-os infláció mérsékeltnek Európában, a 12,2%-os maginflációnál alig van magasabb a kontinensen. Ez pedig arra utalhat, hogy a különböző árstopok és a rezsicsökkentés nélkül Európa legmagasabbjai között lenne a magyar áremelkedési ütem.
  • Erősen negatív a forint szempontjából a magyar külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg egyenlegének romlása. Ezek egyrészt folyamatos forinteladásokat jelentenek a piacon, másrészt kifelé rosszul mutatnak a befektetők szemében. A fizetési mérleggel kapcsolatban most az a vélekedés, hogy akár a GDP 5%-át meghaladó deficitet is mutathat 2022-ben, miközben a régióban például a lengyel külső egyensúly sokkal jobban néz ki.

Mit tehetne most a jegybank és a kormány?

Folyamatosan felvetődik a kérdés, mit tehet az MNB és a kormány a rekordgyenge forintot látva. Egyrészt amit lehetett, igyekeztek megtenni az infláció leszorítása érdekében az utóbbi hónapokban a kamat folyamatos emelésével és az árstopokkal, melyek azonban láthatóan nem jó üzenetek a befektetők számára.

A jegybank esetében valószínűleg nem volt pozitív lépés a kamatemelési tempó lassítása, még úgy sem, hogy az csak az alapkamatot érintette, az irányadó kamat esetében változatlan maradt a tempó. A befektetők szerint valószínűleg most inkább fokozni kellene a szigorítást, nem pedig szép lassan letekerni azt.

Az MNB számára ott van még a másik klasszikus monetáris politikai eszköz, a közvetlen piaci beavatkozás (intervenció). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a devizatartalékból adnak el a piacon, hogy azzal erősítsék a forintot.

További eszköz lehet a verbális intervenció, amikor a jegybank vezetői nyilatkozatokkal próbálják erősíteni a forintot. Ugyanakkor az elmúlt hetekben már ezek is többnyire hatástalannak bizonyultak, nem igazán tudott új üzeneteket megfogalmazni az MNB azon kívül, hogy elkötelezettek a kamatemelés folytatása mellett.

A jelenlegi helyzetben talán a kormány tehetne a legtöbbet a forint stabilizálása érdekében. Ehhez egyrészt piacbarátabb hangnemet kellene megütnie, másrészt szinte minden elemző egyetért abban, hogy

ERŐS POZITÍV ÜZENET LENNE, HA SIKERÜLNE MEGÁLLAPODNI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL AZ UNIÓS FORRÁSOK FOLYÓSÍTÁSÁRÓL.

Alapesetben most a harmadik-negyedik negyedévre várunk bármilyen alkut a felek között, egyelőre elég távolinak tűnnek az álláspontok. Ugyanakkor Lengyelország esetében láttuk a közelmúltban, hogy ha van rá kormányzati akarat, akkor elég gyorsan tud változni a helyzet, vagyis az biztosan jót tenne most a forintnak, ha a kormány kompromisszumkészebbnek mutatkozna.

Címlapkép: Getty Images

gazvezetek
olaszorszag
Izraeli törvényhozás
színház
csapviz_shutter-20190828
Azeri földgáz jöhet Magyarországra
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
forint