Az első nagyobb beavatkozásra akkoriban került sor május közepén, amikor kiderült: a piac szemében galamb hozzáállású (lazább monetáris politikát támogató) jegybankelnök kerülhet majd az intézmény élére július 1-től. Amint látszik, május elején hirtelen 25 fölé ugrott az EURCZK árfolyam, majd gyorsan visszaerősödött a korona, a jelek szerint 2 milliárd eurónyi devizatartalék eladásának segítségével.
Aztán június első felében, a piaci turbulencia idején is teljesen stabil volt a korona, ami az elemző által összerakott adatok alapján azzal függ össze, hogy további mintegy 3 milliárd eurónyi intervenciót hajthatott végre a cseh jegybank. Sőt, azt is sejti a SocGeb szakértője, hogy az e hét hétfői és keddi világszintű turbulencia idején is azért tudott stabil maradni a korona, mert további nagy intervenciókat végzett a háttérben a jegybank. Drimal szerint a 24,75-ös szintet védheti az intézmény és az alábbi bal oldali ábrán az is látszik, hogy masszív, május végén 156 milliárd eurós devizatartalékból költhet a jegybank.
Érdemes egyébként megnézni, hogy május eleje óta a három régiós deviza hogyan viselkedett az euróval szemben. Amint az alábbi ábrábn látszik: május elején a korona a fenti okok miatt rövid ideig alulteljesítő volt, aztán az intervenciók segítségével végig nagyon stabil volt az euróval szemben (bordó vonal), miközben a lengyel zloty egyre inkább erősödött, jórészt a lengyel helyreállítási alap brüsszeli jóváhagyásával kapcsolatos bizakodás hatására. Eközben a forint a nem éppen befektetőbarát magyar költségvetési kiigazítás, a kamatemelési tempó lassításával kapcsolatos jegybanki üzenetek, illetve a magyar helyreállítási program körüli bizonytalanságok, valamint a masszív folyó fizetési mérleg hiány együtteseként látványosan alulteljesítő volt. A napokban a turbulens külpiaci környezet mellett átlépte a 400-as szintet is az euró árfolyama, ma viszont az EKB felőli üzenetek segítségével erősödni tudott.
Címlapkép forrása: Getty Images
