Mnangagwa a jegybanki trezorok vizsgálatát követően jelentette be a lépést, és kijelentette, hogy Zimbabwe megfelelő aranytartalékokkal rendelkezik egy új „strukturált valuta” bevezetéséhez. Az elemzők azonban továbbra is szkeptikusak, hogy ez elégséges lépés lesz, különösen az ország gazdasági instabilitása miatt – írja a Financial Times.
Mnangagwa kormányzó Zanu-PF pártja ráadásul nem is először kísérletezik egy sajátpénzem bevezetésével: öt évvel korábban újra bevezette a helyi fizetőeszközt, hogy a 2008-as hiperinflációs válságot követően helyreállítsa a monetáris stabilitást.
Az új valuta bevezetésére vonatkozó döntés a jelenlegi zimbabwei dollár rohamos elértéktelenedése miatt szükséges: a deviza csak 2024-ben háromnegyedével zuhant az amerikai dollárhoz képest. A zimbabweiek a korábbi kudarcok és a mostani beszakadás miatt bizalmatlanok az új valutával szemben.
Az elemzők a valuta gondjait zimbabwei gazdaság alapvető problémáinak tulajdonítják, beleértve a kormány túlzott pénznyomtatását. Az átlagos polgárok, akik kiábrándultak az évek óta tartó gazdasági zűrzavarból, alternatív eszközökhöz folyamodtak vagyonuk megóvására, mint például nem tartják a pénzüket a bankokban.
Kétségek merülnek fel Zimbabwe aranytartalékainak megfelelőségével kapcsolatban is, ami azzal is párosul, hogy az országnak alacsony devizatartalékállománya.
Annak ellenére, hogy Mnangagwa igyekezett kezelni a gazdasági nehézségeket és külföldi befektetéseket csábítani az országba, az afrikai állam továbbra is a pénzügyi elszigeteltségben van a külső adósságtartozások és az emberi jogi visszaélések miatti aggodalmak miatt.
Az sem segíti a helyzetet, hogy a külső adósságállomány is magas, és az Egyesült Államok nem tárgyal már arról, hogy újrastrukturálják azt. Ezt tetézi, hogy az országot súlyos aszály sújtja, ami várhatóan nehézségeket okoz majd az élelmezésben. Így a nemzetközi befektetők és piacok nem lelkesednek az új valutabevezetéséért.
Címlapkép forrása: Getty Images
