Gazdaság

"Még egyszer ezt a játékot nem játszhatjuk el..." - Interjú Király Júliával

Portfolio
Olyan gazdaságban élünk, amikor egy felelős jegybank bizonyos értelemben gazdaságpolitikus is, úri luxus lenne, ha nem így gondolkodnánk, és véleményünket nem próbálnánk megosztani másokkal - mondta lapunknak adott nyilatkozatában Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A kamatpolitikáról szólva kifejtette, jelen helyzetben a kicsi, de határozott lépésekből álló kamatemelési stratégiát tartja optimálisnak. A világgazdaságban véget ért egy kivételes korszak, és bár óriási megrázkódtatásokra nem kell számítani, lendületvesztés, és lassú, elhúzódó magára találás vár a világra - véli a szakember.

1 2

Király Júlia előadója lesz a Portfolio.hu 2. lakásfinanszírozási és jelzáloghitelezési konferenciájának.
Jenhitel, rablóhitel és az amerikai válság.
Portfolio.hu: A jegybank napokban megjelent stabilitási jelentése értékelte a jenalapú hitelek terjedését. Mitől veszélyesebb a jenhitel a svájci frank alapú hitelnél?



' title='
Király Júlia: A jenhitel kockázatai magasabbak a svájci frank vagy euro alapú termékekhez képest. Ennek oka, hogy a jen historikusan a leginkább volatilis kulcsvaluta, vagyis a törlesztőrészlet ingadozásának, így emelkedésének kockázata nagyobb. A jen tipikusan carry trade finanszírozó valuta - a forint pedig a épp a másik, a befektetési oldalon szerepel. A svájci illetve euró alapú hitelek az európai gazdasághoz köthetők, melynek mi is részesei vagyunk - a japán gazdasághoz semmilyen módon nem kapcsolódunk. Másrészt, nem csak az a kérdés mennyire kockázatos egy termék, hanem az is, mennyire kockázatosnak ítélik: a CDO egy nagyon progresszív piaci innováció, de ha az Ön portfóliója ma CDO-kkal van tele, akkor Önt ma kockázatos befektetőnek tartják. A világ ma a lakossági jenhitelezést kockázatos terméknek ítéli és ezt nekünk tudomásul kell vennünk.

P.: Ha most Önnek hitelt kellene felvennie, akkor miben adósodna el?

K. J.: Egy dolog a kockázat, és egy másik a kockázat vállalása. Egy privátbanki ügyfél magas jövedelem és megfelelő fedezet mellett akár fel is vállalhatja azt a kockázatot, hogy mostani 80 ezer forintos törlesztőrészlete a következő időszakban 100 ezer forint lesz - vagy esetleg 60 ezer. A hangsúly ennek a kockázatnak a felmérésén és tudatos felvállalásán van. A hitelfelvevőtől nem várjuk el, hogy pénzügyileg annyira kvalifikált legyen, hogy mindig pontosan végiggondolja, értékelje a kockázatait, hiszen ez esetenként komoly szakmai hátteret kíván. Az óvatosság persze sosem árt - és mindenkinek jó, ha megfelelően előre tájékozódik. A banktól viszont elvárjuk, hogy felelős hitelezőként felmérje ügyfele kockázatát - saját hosszú távú célja érdekében. Ha jen alapú hitelt nyújt, akkor csak annak az ügyfélkörnek és olyan feltételkkel tegye, hogy az összhangban legyen a hitelfelvevő kockázatviselő képességével.

P: Ön a sajtótájékoztatón mint a nem felelős bankári magatartás szélső példáját említette az úgynevzett "rablóhiteleket". Ezek mennyiben jellemzőek a hazai piacra ?

Király Júlia: A rablóhitelek alatt a tengerentúlon jól ismert "predatory lending" tevékenységet értem. Ezek a termékek azon alapulnak, hogy a bankok olyan hitelt kínálnak, melyeket a kondícióik miatt a teljes futamidő során az adós csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem tud visszafizetni, de rövid távon elegendő hasznot hajt a hitelező számára. Ilyen még nincs a magyar piacon, de félő, hogy megjelenik. Az erős banki versenynek - ami az innovációs kényszer kapcsán alapvetően jólétnövelő, stabilizáló hatású - van egy olyan mellékhatása, hogy megjelennek a piacon az olyan többletkockázatot hordozó pénzügyi termékek, amik hosszú távon akár vissza is csaphatnak. Ilyen termékinnovációk azért jelen vannak a magyar piacon is, például a megtakarításokhoz kötött hiteleknek vannak olyan konstrukciói, melyek a határozottan kockázatosabb termékek közé tartoznak.

P.: Ha már a "subprime"-nál tartunk: ezzel kapcsolatban teljesen ellentmondó híreket hallani. Egyesek szerint most jön csak a java, mások szerint véget is ért. Önnek mi az érzése?

K. J.: A másodrendű adósok piacáról kiinduló pénzügyi turbulencia nem jár az LTCM-hez hasonló erejű, egyszeri óriási megrázkódtatással, viszont nagyon sokféle hatás eredményeképpen egy elhúzódó korrekcióra számítok. Ez nem feltétlen jelent brutális válságot az Egyesült Államokban, de elhúzódó, lassú talpra állást igen. Gondoljunk csak bele, hihetetlen jelenségekkel teli világban éltünk az elmúlt években: gyors növekedés, likviditásbőség, alacsony kockázati felár, alacsony infláció, alacsony kamatok Ennek a Kánaánnak vége. A korrekciónak lesznek durva és kevésbé durva jelei. Három hullám már lecsengett, ebből a tavalyi kettő alapvetően likviditási problémából fakadt, a harmadik, márciusi hullám - amibe az állampapírpiaci turbulencián keresztül picit mi is belekeveredtünk - már hitelkockázati, fizetőképességi problémákról szólt - erre utal a Bear Sterns válsága. Szerintem ilyen egyedi "turbulenciacsúcsok" még lesznek, az amerikai jelzálogpiacon sem ért véget a vszteségek felszámolása. Persze az, hogy ez mennyire húzódik át más országok tőkepiacaira az bizonytalan. Reálgazdasági szempontból nézve Soros György pesszimista vízióival nem értek egyet, szerintem épp a pénzpiacok rugalmassága miatt a mostani turbulencia nem vezethet el a világgazdasági válsághoz hasonló mértékű megrázkódtatáshoz. Az kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban mindenkit a recessziós kérdés foglalkoztat, ám eközben Európa egyelőre kevésbé lassul. Az Európai Központi Bank minden számítása azt mutatja, hogy a pénzügyi csatornákon keresztül nagyobb az európai rendszer ellenállóképessége. Persze ettől még lassulásra lehet számítani, ez a mi szempontunkból a külső kereslet mérséklődésében, legalábbis a dinamika visszaesésében jelenik meg.

P.: Ha már az állampapírpiaci turbulenciát említette: mennyire kell hasonló esetekre számítani a jövőben?

K. J.: Ne felejtsük el, hogy a márciusi események számos, egymástól részben független tényezők együttes hatására alakultak ki. Megérintett minket a tornádó oldalszele, ráadásul az főként a kevésbé likvid "cash piacon" hatott, és még a magánnyugdíjpénztárak piaci átrendeződése is csökkenti a keresletet. Hogy lesznek-e hasonló egybeesések a jövőben, "halmozott veszélyességű" események torlódnak-e, az megjósolhatatlan. Ami ennek kezelését illeti, bár a jegybank szívesen nyújt szakmai segítséget az Államadósság Kezelő Központnak, ez alapvetően az ÁKK kompetenciája, és mi ezt tiszteletben tartjuk.

P.: Van itt egy másik tényező is: a politikai kockázat. Magyarországon még sosem voltak előrehozott választások, és sosem volt ennyire nyilvánvaló, hogy a kormányzat a következő két évben elvétve hoz csak érdemi döntéseket. Ezzel miként számolnak a jegybankban?

K. J.: A politikai bizonytalanság a teljes piaci bizonytalanság része, és ezek növekedése sosem úgy jelentkezik a piacon, hogy csökken a kockázati felár. Ugyanaz a kérdés, mint minden más jelenséggel, mennyire elhúzódó, és milyen a befektetői megítélése. Mi is így kezeljük, a politikai elemzésekbe továbbra sem megyünk bele.

P.: Összességében elég riasztó kép rajzolódik ki a jegybanki látleletből, ha az utóbbi egy évben megjelenő, erősödő tényezőket vesszük számba. A másodrendű jelzálogpiac tőkepiaci és reálgazdasági hatásai, hazai gazdaságszerkezeti problémák, politikai kockázatok. Aggódjunk?

K. J.: A fiskális konszolidáció jelentős fékezést jelentett a gazdaságnak, és e fékezés közepén ért minket a piaci turbulencia oldalszele. Ez nem egy szerencsés konstelláció, a fellendülés egészen biztosabb lassabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. E szempontból tehát az egy évvel ezelőtti helyzethez, kilátásokhoz képest valóban kedvezőtlen irányú változásról beszélhetünk. Ugyanakkor pénzügyi stabilitási szempontból mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy a tőkepiaci turbulencia kapcsán nincs közvetlen kitettségünk a fertőzési csatornákban.. Azt is ki kell emelnem, hogy a bankok közötti bizalom eltűnése, ami az amerikai jelzálogpiaci válság alapjaként szolgált, nálunk egyáltalán nem jellemző. Így aztán olyan értelmű likviditási zavar sincs nálunk mint amilyet a fejlett országok bankközi piacain tapasztalhatunk. Ez a cikk folytatódik
1 2
deloitte logo
Ipar 4.0 robot
Kásler Miklós EMMI
forint
Frankfurti tőzsde
autobaleset
varga mihály_mti
GettyImages-1006811190
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
Ipar 4.0 robot