Gazdaság

Betonba öntjük az uniós pénzeket?

Már zajlik a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak tervezése, amely jelentős változásokat hoz az eddigi megszokott rendszerhez képest. Nagy kérdés viszont, hogy a megfogalmazott célok mennyire segítik majd az építőipar piaci helyzetének javulását.
Közel három hónap múlva befejeződik a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus. Az eddigi eredmények magukért beszélnek: a rendelkezésre álló mintegy 8200 milliárd forintnyi forrás 99 százalékáról született döntés, melynek eredményeként több mint 60 ezer fejlesztés valósulhat meg országszerte. Magyarország uniós tagságának köszönhetően ehhez az időszakhoz kapcsolódik a 4-es metró megépítése, a miskolci villamos fejlesztése vagy éppen az M0-ás körgyűrű kialakítása is. A megvalósult fejlesztések nemcsak az ország versenyképességére és az újabb beruházásokra voltak ösztönző hatással, hanem hozzájárultak az általános életminőség növeléséhez is. Amellett viszont, hogy a jelenlegi időszak zárásához érkezett hazánk, már zajlik a 2014-2020-as időszak tervezése, amely jelentős változásokat hoz az eddig megszokott rendszerhez képest. A következő hétéves uniós ciklusban 7300 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, melyet az Európai Unió által meghatározott 11 fejlesztési célhoz igazítva kell felhasználni. Az EU által meghatározott 11 tematikus cél Magyarország vonatkozásában a következő 6 fejlesztési területet jelenti: a vállalkozások versenyképességének növelése; a kutatásfejlesztés; a környezetvédelem és energiahatékonyság; a szegénység elleni küzdelem és oktatás; a foglalkoztatás növelése; és végül, de nem utolsó sorban a közlekedésfejlesztés.

Az Európai Bizottság egyébként 2011 októberétől látja el információkkal a tagállamokat a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban elérhető támogatások formálódó jogszabályi hátteréről, mely részleteiben is orientálni fogja a tagállami forrásfelhasználást érintő tervezési és végrehajtási folyamatokat. A kohéziós politikát meghatározó jogszabályok irányelvei közül a legfontosabbak: az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat, a beruházások megnövelt eredményorientációja, a fejlesztési tématerületek tematikus koncentrációja, illetve a területiség hangsúlyosabbá tétele.

Az új támogatási időszakban a források csökkenése mellett fontos változás, hogy a kondíciók (előzetes makrogazdasági és egyéb feltételek), a tematikus koncentráció (tematikus célok és azok prioritásai mentén meghatározott tevékenységek), a determinációk (minimális forrásallokáció bizonyos célokra/programokra) és a teljesítménytartalék alkalmazásával szűkülni látszik a tagállami mozgástér a források felhasználásában.

Számos változást hoz tehát az új költségvetési ciklus, egy azonban biztos, az uniós források odaítélése és sikeres lehívása kapaszkodót jelenthet az építőipar számára az elkövetkező években is. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az építőipari termelés idei első féléves teljesítménye, amely az előző év azonos időszakához képest közel tízszázalékos emelkedést mutat. Ez ugyanis főként annak köszönhető, hogy az idén véget érő EU-s költségvetési ciklus végére felgyorsult az uniós támogatások felhasználása. Bár az is tény, hogy a 2007 óta tartó folyamatos visszaesés miatt fordulatról egyelőre korai lenne beszélni.

"Minden új forrás, amely az ingatlanfejlesztők számára is elérhető, nagy segítséget jelent az ágazat talpra állításában" - véli Takács Ernő. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a források szétosztásánál a hangsúly a szektorsemlegességen legyen, vagyis az uniós források ne csak az állami/önkormányzati szektor számára legyenek elérhetőek, hanem az üzleti ingatlanfejlesztők számára is. "A jelenlegi gyakorlatot és elképzeléseket (pl. integrált városfejlesztési stratégia) ismerve úgy látjuk, hogy reális a veszélye annak, hogy az ingatlanfejlesztési piacon állami túlsúly alakuljon ki piactorzító forrásbőséggel" - teszi hozzá Takács Ernő.

"A terveket figyelve az építőiparosok is optimisták, ennek mentén rengeteg feladat fogalmazódik meg. A megfogalmazott célok segítik az építőipar piaci helyzetének javulását. Megítélésem szerint a területi különbségek csökkenése várható a pénzek felhasználása során" - mondja Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke mindazonáltal hozzáteszi, egyelőre nem látszik pontosan, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásból pontosan milyen rész fog építési-beruházási vonzattal elköltődni.

"A források kezelését, elosztását, ellenőrzését végző intézményrendszert mindazonáltal egyszerűsíteni indokolt; a forráshoz jutás idejét csökkenteni kell. A nyertes pályázatok szükségszerű tartalom változásait nemzeti hatáskörben gyorsabb döntési mechanizmussal kell kezelni, elbírálni. Ezek a változások felgyorsíthatják a kivitelező cégek pénzhez jutását is. Manapság ugyanis sokszor nagy gondot okoz az elvégzett munka ellenértékére való várakozás" - teszi hozzá Koji László.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára szerint míg az előző időszak célja az EU kevésbé fejlett régióinak fel zárkóztatása volt, 2014-től az első és legfontosabb az Európai Unió versenyképességének erősítése, amiben a különböző tagállamoknak is aktívan részt kell venniük, összehangolva a helyi fejlesztési terveket az EU célkitűzéseivel. Takács Ernő szerint például örvendetes lenne, ha a közlekedésfejlesztés révén megszűnne az a jelenlegi gyakorlat, amely szerint az illetékes önkormányzatok településrendezési szerződésekkel az ingatlanfejlesztőre hárítanak minden külső infrastruktúra-fejlesztési költséget. Ez ugyanis jelentősen megdrágítja a beruházásokat, ami egyrészt komoly versenyhátrányt okoz régiós versenytársainkhoz képest, másrészt elriasztja a fejlesztőket és a tőkét az ilyen területektől. Szerencsés lenne továbbá, ha az uniós forrásokból finanszírozott közlekedésfejlesztési vagy tágabban infrastruktúra-fejlesztési projektek, az érintettek (önkormányzat, civil szervezetek, ingatlanfejlesztők, közműszolgáltatók stb.) bevonásával kialakított, minimum középtávú stratégiai terv alapján valósulnának meg.

De a hazai ingatlanállomány minőségének javítása elodázhatatlan - hívja fel a figyelmet az IFK elnöke. "Épületeink legnagyobb hányada elavult, számos esetben nem felújítható technológiával készült, ugyancsak elavult végfelhasználói igények szerint. Ezek üzemeltetése, fenntartása óriási terhet ró a tulajdonosokra és a költségvetésre is. A lakás- és irodaállomány nagy része jelentős többletköltségekkel újítható fel, ennek finanszírozása tisztán üzleti alapon nem biztosítható. Mindez többszörösen igaz a műemlékileg védett ingatlanokra. Fontos megjegyezni, hogy az energiahatékonyság csupán egy szempont az ingatlanállomány minőségi mutatójánál, súlyos hiba lenne attól elkülönülten, önállóan értelmezni, még akkor is, ha az ingatlan fenntartási és üzemeltetési költsége jelentősen befolyásolja az ingatlan értékét és értékesíthetőségét. Az igazi cél tehát az ingatlanállomány komplex minőségi megújítása kell, hogy legyen, a fenntartható üzemeltetés követelményeit szem előtt tartva" - vonta le a következtetést Takács Ernő.
Ökológiai gazdálkodás: Magyarország az uniós lista végén kullog
Nemzeti konzultációt tart Emmanuel Macron
Kincses Gyula
Az új ukrán elnök keményen visszaszólt Putyinnak
Vida József megvette a TV2-t
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Száz méter hosszú lesz a Parlament elé tervezett emlékmű