Gazdaság

Joguralom és a gazdasági felzárkózás

Valentinyi Ákos
A gazdasági jólét folyamatos emelését - minden eddigi tapasztalat szerint - a joguralomra épülő piacgazdaság tudja biztosítani. A joguralom garanciái az elmúlt négy évben Magyarországon megrendültek. Ezért nem valószínű, hogy a magyar gazdaság az elkövetkező évtizedben olyan gazdasági növekedést produkáljon, amely az Európai Unió gazdag országaitól való lemaradásunkat lényegesen csökkentené.
A piacgazdaság hatékony működésének alapfeltétele a magántulajdon és a szerződések törvények által garantált biztonsága, a szerződések bíróságok általi hatékony kikényszerítése, a jogrendszer stabilitása, a fékek és ellensúlyok megfelelő rendszere, egyszóval joguralom. A magántulajdon védelmének hiányosságai, az állami kisajátítás, valamint a magánszerződésekbe való állami beavatkozás számottevő kockázata, a szerződések bíróságok által való kikényszerítésének lassúsága mind a vállalkozások és vállalatok működési költségeit növeli. Ezért a vállalatokkal szemben a befektetők magasabb hozamot várnak el, hogy az kompenzálja őket a magasabb kockázatért. Ez emeli a beruházások költségét, ami alacsonyabb beruházásokhoz és végső soron lassabb növekedéshez vezet.

Joguralom és a gazdasági felzárkózás
Mekkora az erősebben vagy gyengébben érvényesülő joguralom reálgazdasági hatása? Van a joguralom és a gazdasági fejlettség között bármilyen kapcsolat? Az első ábra tanúsága szerint, amely a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GDP és a joguralom indexe közötti viszonyt mutatja, a kapcsolat nagyon erős. A joguralom indexe a Világbank által támogatott World Governance Indicators adatbázisból származik. Az adatbázis az intézmények működésének minőségét méri hat jelzőszámmal, amelyek egyike a joguralom indexe. A jelzőszámok vállalatokkal, állampolgárokkal és szakértőkkel készült kérdőíves felmérésre alapulnak, vagyis percepciót mérnek. Ez különösen alkalmassá teszi potenciális gazdasági hatások vizsgálatára, miután azt méri, hogy a gazdaság szereplői, akik a gazdasági döntéseket meghozzák, miként vélekednek a joguralom erősségéről egy adott országban.

Az ábra szerint az Európai Unió leggazdagabb országaihoz a joguralom erősítése nélkül nem lehet felzárkózni. A gazdasági fejlődést a joguralomtól független tényezők is befolyásolják, de ezzel együtt is az országok elég közel vannak a statisztikai összefüggést jelző regressziós egyeneshez, vagyis a joguralom és a gazdasági fejlettség közötti kapcsolat erős. A 2000 és 2010 közötti átlagos index alapján Bulgária és Románia áll a legrosszabbul, míg joguralom tekintetében a legjobbak között van Finnország, Nagy Britannia és Németország. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, és nemcsak az összes visegrádi országot előzzük meg, hanem a görögöket és az olaszokat is. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy mi nagyon jól állunk, hanem például azt, hogy a lengyeleknek és a szlovákoknak és erősíteniük kell a joguralom garanciáit ahhoz, hogy fenntarthassák a felzárkózáshoz szükséges gyorsabb gazdasági növekedést.

"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon olvashatók.

Olaszország talán az egyetlen ország, amely messze van a regressziós egyenestől: viszonylag gazdag, de a joguralom gyenge. Az olasz példa jól mutatja, hogy a joguralom gyengesége miként korlátozza egy ország a növekedési lehetőségeit. Olaszország nagyjából a 1990-es évek eleje óta leszakadóban van az EU leggazdagabb országaitól. Ma már nem tartozik a tíz leggazdagabb ország közé. Egyik évről a másikra nincs semmi drámai változás, csak lassú és folyamatos hanyatlás. A joguralom gyengeségei leginkább magasabb költségek formájában jelentkeznek a vállalkozások számára, ami visszahúzza a gazdaságot, de nem vezet látványos válsághoz.

Joguralom és a gazdasági felzárkózás
A joguralom garanciái az elmúlt négy évben Magyarországon gyengültek. A magánnyugdíjpénztárak és a takarékszövetkezetek államosítása, a visszamenőleges hatályú törvények, a végtörlesztésről szóló törvény, a trafik törvény, az ágazati különadók, a folyamatos alkotmány módosítás mind a joguralom gyengülésének a percepcióját erősítették. Még ha az egyes lépések önmagukban indokolhatók is lettek volna (sok esetben nem voltak), együtt már rontották a magyarországi joguralommal kapcsolatos percepciót. A fenti ábra ennek a percepciónak az alakulását mutatja a visegrádi országokban. 1996 és 2012 között. Az ábra az elmúlt négy évből mintegy két és fél évet foglal magába. A magyar index 2010-ről 2011-re keveset változott, viszont 2011-ről 2012-re viszonylag nagyot esett.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a joguralom gyengülése Magyarországon nem 2010-ben kezdődött, hanem 2005-2006 táján. Addig a joguralom Magyarországon ingadozásokkal ugyan, de lassan emelkedett. Vagyis a joguralom nem a mostani, hanem az előző kormányok döntései alatt kezdett gyengülni, és az elmúlt négy év egy korábban elkezdődött trendbe illeszkedik. Lengyelországban nyolc évig romlott a joguralommal kapcsolatos percepció, míg a 2000-es évek közepén sikerült azt megfordítani, és azóta a trend javulást mutat. A visegrádi országok között viszont mi vagyunk az egyetlenek, ahol a joguralommal kapcsolatos percepció ma rosszabb, mint 1996-ban volt, ami nem ad túl sok okot a bizakodásra. A magyar választókat, úgy tűnik, a joguralom kevéssé érdekli. A magyar politikusok pedig rövid távú előnyökért úgy tűnik a joguralmat bármikor hajlandóak beáldozni. A kétharmados többség erre sokkal több lehetőséget adott, mint az egyszerű többség. Ezért a joguralom gyengítéséhez számos látványos intézkedés járult hozzá az elmúlt négy évben.

Ausztria egy főre jutó GDP-je a magyar egy főre jutó GDP-nek vásárlóerő paritáson mintegy kétszerese. Ha Ausztria 2%-kal nő évente, akkor Magyarországnak hozzávetőlegesen évi 5%-kal kellene növekednie ahhoz, hogy 25 év alatt felzárkózzon hozzá. A joguralom megerősítése nélkül erre nincs esély.

NÉVJEGY 1987-ben végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1983 és 1987 között tagja volt a Rajk László Szakkollégiumnak. 1987 és 1992 között a Kopint-Datorg tudományos munkatársa. 1989-90-ben a Frankfurti Egyetemen közgazdaságtudományt tanult, 1992 és 1996 között pedig a firenzei Európa Egyetemen doktori tanulmányokat folytatott. 1996 és 2008 között a Nagy-Britanniában a Southamptoni Egyetemen közgazdaságtan oktatott, ahol 2004-ben professzorrá nevezték ki. 2008 márciusa és 2010. augusztusa között a Magyar Nemzeti Bank Kutatási szakterületének vezetője. 2010. szeptembere óta főállásban Cardiffi Egyetem professzora, emellett az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének mellékállású tudományos főmunkatársa. 2011 óta a Brit Árnyék Monetáris Tanács és a European Economy Advisory Group tagja. Kutatási területe a makroökonómia, azon belül elsősorban gazdasági növekedés és gazdasági fejlődés kérdéseivel foglalkozik.

GettyImages-1095488022
GettyImages-800536520
GettyImages-1173741712
Frankfurti tőzsde
shutterstock_1457337218
BÉT
Alteo klub
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Varga Péter Pál Budai Egészségközpont