Gazdaság

Minden, amit az MNB újításáról tudni kell!

Portfolio
A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.

Fontosabb részletek
  • Az intézkedéscsomag végrehajtása a következõ hónapokban több lépcsõben valósul meg
  • Az egyik fontos (kiinduló) lépése, hogy a kéthetes MNB-kötvény betétté alakul, amelyben a külföldiek nem tarthatják majd a jelenleg mintegy 800 milliárd forintot kitevõ pénzüket
  • Így vagy elhagyja a pénz az országot, vagy más forintalapú eszközöket keres
  • Az irányadó eszközbõl való kiszorulással javul az MNB kamateredménye és szûkül a mérlegfõösszege
  • A fõ cél tehát az, hogy a (magyar és külföldi) bankok megmozduljanak az állampapírok irányába, a többlet kereslet mértéke több százmilliárd forint lehet
  • Egyelõre kérdéses, hogy az ÁKK erre hogyan reagál forintalapú állampapír kibocsátási magatartásával
  • Az állam a forintalapú állampapír piacon a bankok felõl megjelenõ többlet kereslettel (többlet kibocsátás mellett) plusz likviditáshoz jut
  • Ezt felhasználhatja devizaalapú adósságlejáratai finanszírozására (csökkenne a bruttó külsõ adósság), illetve abba a kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy nem kell többé devizakötvényt kibocsátania (esne az államadósság devizaaránya)
  • A program megvalósíthatósága nagyban függ attól a finomhangolástól, hogy az MNB miként segíti elõ a megváltozott piaci környezetben a bankok likviditáskezelését a különbözõ piaci idõszakokban.

Itt az ÁKK reakciója az MNB terveire! (2.)

Kész változtatni adósságfinanszírozási tervén az Államadósság Kezelő Központ és ha az MNB mai bejelentése nyomán többlet kereslet jelenik meg a forintalapú papírok piacán, akkor az ÁKK igyekszik a hosszabb futamidejű papírok kibocsátása felé eltolni a forrásszerzését - többek között ezt mondta el a Reuters kérdésére gyorskommentárjában Borbély László András. Tovább a cikkhez

Miért a bruttó külső adósság csökkentése az MNB célja?

Amint arra az MNB részletes indokló anyaga is rámutat, az állam nettó külsõ adósságának természetesnél intenzívebb (felgyorsítottabb) csökkentése csak reálgazdasági áldozatok árán érhető el (a belföldi szereplõk fokozottabb megtakarítása a beruházások és a fogyasztás elõl vonna el pénzt). Így az ország külsõ finanszírozási sérülékenységének csökkentése a bruttó külsõ adósság csökkentésén keresztül járható út. Ez pedig úgy történhet meg, hogy ezzel párhuzamosan a külföldi eszközök (amelyek döntõ része az MNB devizatartaléka) is mérséklõdik, és ahogy az MNB ügyvezetõ igazgatói minapi anyagukban rámutattak: az tartalékok óvatos, fokozatos csökkentésére van mozgástér a tartalék-megfelelési szabályok alapján. Mindez tehát azt jelenti, hogy a bruttó külsõ adósság és vele párhuzamosan a devizatartalék csökkentése lehet a program egyik célja, ez pedig az állam finanszírozása terén a forintalapú források felé való fokozottabb elmozdulással történhet meg. Amint az alábbi elsõ ábrán látható: a bruttó külsõ adósság a GDP arányában 2011-re közel 120%-ra emelkedett, majd az állam és a bankrendszer devizaadósságának visszafogásán keresztül a nemzetgazdaság bruttó külsõ adóssága 90%-ra mérséklõdött.


A mérséklõdõ bruttó külsõ adósságállomány mérséklõdõ külsõ új devizaalapú forrásbevonási szükséglettel (refinanszírozási igénnyel) is jár, amelyet tovább csökkent, hogy közben a folyó fizetési mérlegünk is masszív többletet produkál (mi finanszírozzuk a külföldet), így pozitív a nettó külsõ finanszírozási képességünk. Mindez tehát tovább csökkenõ bruttó külsõ forrásbevonási szükségletet eredményez, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. Az MNB anyaga szerint „Összességében megállapítható, hogy az ország sérülékenységének csökkenéséhez a bruttó külső adósság további mérséklődése szükséges.”


Soha nem látott kereslettel szembesült az adósságkezelő

A Magyar Nemzeti Bank mai bejelentésével fókuszba került a kötvénypiac, ami a másodlagos kereskedésben azonnal hozamcsökkenést hozott. A hatásokat pedig a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek fél tizenkettes aukciója is jól tükrözi: rekordkereslettel szembesült az adósságkezelő és az átlaghozam 26 bázispontot esett az előző aukcióhoz képest. 2014.04.24 10:37 A bankokkal vetetne állampapírokat az MNB Tovább a cikkhez

Ebből további forintgyengülés lehet

Elemzői háttérbeszélgetésen mutatta be a Magyar Nemzeti Bank azt az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy csökkenjen az ország külső sérülékenysége. A forint azonnal gyengüléssel reagált a hírre, a hozamok csökkentek. Egyes piaci vélemények szerint könnyen elérhetjük a 310-es euróárfolyamot. Tovább a cikkhez

Erről döntöttek Matolcsyék

A bankok az állampapírok vásárlásával segíthetik az ország önfinanszírozását, az ország adósságszerkezete tovább javítható - véli a Monetáris Tanács a csütörtöki közleményében, melyben egyúttal bejelentette az új intézkedéseit. Az alábbiakban a tanács közleményét tesszük közzé változatlan formában (kiemelések tőlünk - a szerk.). Tovább a cikkhez

Az ÁKK-nak reagálnia kell

A mai MNB bejelentésekre az ÁKK-nak reagálnia kell és ennek a reakciónak a függvényében két szélsőséges eset képzelhető el: 1.) az ÁKK nem növeli meg a forintalapú kibocsátásait, ez esetben a hozamok a mélybe esnek (a bankok felől jelentkező többletkereslet hatására) 2.) az ÁKK növeli a forintalapú kibocsátását, ez esetben ennyire látványos hozammozgásokra nem kell számítani, viszont elképzelhető, hogy „soha többet” nem kell devizakötvény kibocsátást végrehajtania az országnak.

600-1000 milliárd forintos kilökődést indít el

Nagy Márton, az MNB ügyvezetõ igazgatója a kéthetes MNB-kötvény kéthetes MNB-betétté való átalakításának legfontosabb hatásaként azt emelte ki, hogy ez elindít egy „kilökõdést” ebbõl az irányadó instrumentumból, amely pénz persze áramolhat rövidebb eszközökbe is (pl. O/N jegybanki betétbe), de ennek technikai és költség ellenösztönzõi lennének. (Az egyértelmû, hogy a külföldiek a kéthetes betétet augusztus elejétõl már nem tarthatják, így õk vagy más eszközbe mennek át, vagy a pénzük elhagyja az országot.) Emellett áramolhat hosszabb futamidejû, forintalapú állampapír eszközbe is a felszabaduló pénz. Az ügyvezetõ igazgató jelezte: az egész intézkedéscsomaggal egyéves távlatban 1-2 milliárd eurós tartalék-szint csökkentést hajlandó elfogadni az MNB (jelenlegi tartalékszint 36 millárd euró, a Greenspan-Guidotti szabály szerinti tartalékmegfelelés mintegy 28 milliárd eurós szükséges tartalékszintet indokolna), illetve ezzel lényegében összhangban a „kilökõdés” a kéthetes MNB-eszközbõl mintegy 600-1000 milliárd forintot érhet el. Ugyanakkor szavai szerint nagyon örülnének már pár százmilliárdos eszköz átáramlásnak is, és nincs konkrét számszerû cél, amelynek elérése már sikernek számítana. A fentiek tehát azt jelentik, hogy 600-1000 milliárd forintos volumenû eszközátcsoportosítási döntést hozhatnak a ma bejelentett intézkedéscsomaggal a bankrendszer szereplői.

Első gyors értékelésünk

- röviden összefoglalva tehát azt történik, hogy a a jegybank úgy alakítja át a monetáris eszköztárát, hogy a rendszerben lévõ fölös likviditás az eddigieknél jobban szolgálja az állam finanszírozását (állampapír felé terelés kéthetes MNB-eszközbõl) - Az eszközrendszerben bekövetkezõ változás legfontosabb technikai kihívása, hogy a kereskedelmi bankok egy új környezetbe kerülnek, amelyben a saját likviditáskezelésüket újra kell gondolni - Ezt segíteni hivatott a jegybank több új intézkedése is, melyeket ma délután elkezdenek egyeztetni a piaci szereplõkkel - Makrogazdasági hatásokat illetõen a program sikeressége esetén csökken a bruttó külsõ adósság, illetve az ehhez kötõdõ refinanszírozási szükséglet, emiatt az ország kockázata csökkenhet, ugyanakkor sok múlik azon, hogy a gazdaság szereplõi miként alkalmazkodnak az új helyzethez - rövid távon ennek ellenére nem kizárt a forint gyengülése két okból: 1.) lehetnek olyan piaci szereplők, amelyek a spot piacon forint eladást hajtanak végre, 2.) ha a piac azt gondolja, hogy a jegybanknak eleve kényelmes a gyengébb forint árfolyam, akkor most azt láthatja, hogy az egyik fő akadály lassan elhárul (ugyanakkor a lakosság devizahitel kitettsége továbbra is megmarad)

Így áll a kéthetes kötvények állománya

Az MNB adatai alapján február végén 804 milliárd forintnyi kéthetes MNB-kötvény volt külföldiek kezében, aminek augusztus 1-jéig a leépülése várható. Februárban valamiért megugrott az állomány, január végén ugyanis ennek még csak ennek alig több mint a felével rendelkeztek a külföldi szereplők. A teljes, MNB által kibocsátott állomány február végén 5372 milliárd forintra rúgott, vagyis a külföldiek 15%-os arányt képviseltek.


Óvatosan csökkenthető

Palotai Dániel ügyvezető igazgató a mai eseményen is megismételte azt, a Portoflio.hu hasábjain minap már kifejtett Nagy Márton ügyvezető igazgatóval együtt írt elemzésében, miszerint van lehetőség, hogy óvatosan csökkenjen az MNB devizatartaléka.

Már reggel esik a forint

Gyengüléssel indítja a csütörtöki napot a forint, az euróval szembeni árfolyama a 308-as szinthez közelít a reggeli órákban. A nemzetközi befektetői környezet sem támogató, azonban a befektetőket valószínűleg most jobban érdekli a Magyar Nemzeti Bank mai bejelentése az önfinanszírozásról. Tovább a cikkhez

Az intézkedés célja és következményei

Az MNB indoklása így hangzik (a tegnapi monetáris tanácsi ülés alapján): „A nemzetgazdaság bruttó külső adósságának további leépítése kívánatos, míg a devizatartalék körültekintő mérséklése lehetséges, így összességében a devizatartalékok egy része felhasználható a külső sérülékenységünk további csökkentése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés idén lejáró devizaadósságának forintadósságból való refinanszírozása érdekében a Magyar Nemzeti Bank hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát. Az MNB úgy véli, hogy a belföldi szereplők közül a lakosság elmúlt években meredeken emelkedő részvétele mellett a hazai bankok részéről látszik még érdemi mozgástér az aktívabb állampapír vásárlás terén.” A forintfinanszírozás irányába való sikeres elmozdulás esetén a külső sérülékenységünk mérséklődése mellett a jegybank mérlege összehúzódik, hiszen a devizatartalék csökkenésével egy időben a sterilizációs állomány is leépül. Mindez nemzetgazdasági szinten több 10 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. Eközben a bankok nagyobb mértékû állampapír vásárlása mellett a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet végbe, azaz a jegybankkal szembeni követeléseket (sterilizációs eszköz) a költségvetéssel szembeni követelések (állampapírok) válthatják fel. Mindez tehát nem befolyásolja a Növekedési Hitelprogram mûködését.” Palotai Dániel a jegybankmérleg összehúzódásának költségcsökkentő hatásán túl azt is várja, hogy a hitelminősítők pozitív lépésének esélye növekszik.


Itt a bejelentés: a bruttó külső adósság mérséklése a cél

Úgy tűnik, a várakozásaink beigazolódtak, a jegybank ugyanis az alábbi címmel tette közzé terveit: „Az ország adósságszerkezete tovább javítható - A bankok az állampapírok vásárlásával segítheti az ország önfinanszírozását”. Az esemény főbb pontjai: - Balog Ádám alelnök az eseményen azt vázolta: a jegybank az intézkedéscsomag összeállítása kapcsán az árstabilitásra, mint törvényi kötelezettségére továbbra is figyelemmel volt, illetve ezzel párhuzamosan a pénzügyi stabilitási szempontokra is figyelt - a túlzottan magas bruttó adósságot tekintik egy fontos sérülékenységi pontnak - megvizsgálták azt, hogy ebben hogyan lehet előrelépni, és úgy találták, hogy a kéthetes instrumentum megléte hátráltatja a magas bruttó külső adósság leépülését, ami viszont elősegítheti, az egy swap műveleten keresztül a bankrendszert a hosszabb futamidejű állampapírok - kéthetes kötvényt kéthetes betétté alakítják át augusztus elsejével, és ezt megtámogatják egy kamatcsere eszközzel.

Az intézkedések ütemezése

- 2014. június 16-tól bevezetésre kerül egy forint kamatcsere eszköz, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetõséget biztosít az általuk tartott, vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére - Ugyanezen naptól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, ami a forint likviditáshoz jutást segíti - Ugyanezen naptól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti. - 2014. augusztus 1-tõl a jegybank irányadó instrumentumának formája megváltozik, a jelenlegi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, amit csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál (ez azt is jelenti, hogy a külföldi székhelyû intézmények kiszorulnak ezen eszköz megvásárlásának, tartásának lehetõségébõl – a szerk.). Az MNB-nél elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak a jegybank által hitelmûveletei során elfogadható fedezetek körébe. - Az MNB kéthetes kötvényállománya jelenleg 5800 milliárd forint, amelybõl mintegy 800 milliárd forintnyi van külföldiek kezében (ebből is egyharmadnyi rész egyetlen bankhoz köthető, aki "össze-vissza dobálja" a saját pakettjét a külföldi anyabank és a magyar leánybank között), tehát augusztus elsejével a 800 milliárdos állomány megszûnik, addig a külföldiek fokozatosan ki fognak menni ebbõl az eszközbõl (vagy más forintalapú eszközbe mennek át, agy elhagyja ez a pénz az országot).

Az MNB mai eseményén az alábbi keretekről lehet szó feltehetően:

- a jegybank vélhetõen nem egyszerûen úgy értelmezi az önfinanszírozást, hogy folyamatosan adósságcsökkentõ üzemmódban van a nemzetgazdaság - az önfinanszírozás ebben a megközelítésben inkább azt jelentheti, hogy a külföldiek kezében lévõ magyar adósság is (fokozatosan?) kerüljön hazai kezekbe (amint tegnapi cikkünkben jeleztük: a teljes magyar államadósságnak mintegy 60%-át birtokolják külföldiek, ami fokozott sérülékenységet eredményez) - így a mai eseménytõl feltehetõen azt várhatjuk, hogy a jegybank olyan eszközöket jelent be, amelyek elõsegítik a külföldi befektetõk kezében lévõ adósság hazai refinanszírozását - a devizában jegyzett adósság esetében elképzelhetõ, hogy a devizatartalékot is segítségül hívja a jegybank, ezzel biztosítva a tranzakciókhoz szükséges devizaigényt - ezt a feltételezést erõsítheti meg, hogy a jegybank a Portfolio.hu hasábjain minap jelezte, hogy a tartalékainak szintje kellõen magas ahhoz, hogy óvatosan csökkenteni lehessen (Pleschinger Gyula a tegnapi interjújában elmondottakkal ezt erõsítheti meg: a monetáris tanácstag többek között elmondta: a deviza adósmentéshez nem látja szükségesnek a devizatartalék igénybevételét). - kérdés persze, hogy melyik gazdasági szereplő biztatható fel arra, hogy a mostaninál jelentősebb mértékben vásároljon állampapírokat - adódna a kereskedelmi banki szektor bevonása, úgy hogy a kéthetes MNB-kötvény helyett a felesleges likviditását egy többéves futamidejű állampapírba helyezi. Természetesen a fentiek egyelõre csak spekulációk, mi is kíváncsian várjuk a konkrét bejelentéseket. (A talágatásoknak természetesen lehetnek vadabb irányai is, az MNB kötvénypiaci megjelenésétõl a lakossági állampapír vásárlások további erõs ösztönzéséig, de a fent vázolt gondolatmenetet esélyesebbnek gondoljuk.) Tegnap esti cikkünkben az adósságfinanszírozáson belül a fokozottabb forint alapú finanszírozás felé elmozdulásra utaló gazdaságpolitikusi jelzésekre részletesen kitértünk.

Rövidesen itt az MNB bejelentése!

Portfolio.hu az eseményrõl a helyszínrõl tudósít.

Nagy horderejű bejelentést tesz csütörtökön reggel az MNB (2.)

Szokásosnak semmiképp sem mondható "elemzői háttérbeszélgetést" tart csütörtökön reggel 8 órakor a Magyar Nemzeti Bank - derül ki abból a meghívóból, amelyet több más sajtóorgánum mellett a Portfolio.hu is megkapott. Az eseményen elhangzottakról a helyszínről tudósítunk. Tovább a cikkhez
GettyImages-1186510967
Megtudtuk mekkora penzugyi buntetest vallat be a kormany Orban Viktor Jean-Claude Juncker
dohányzás cigaretta
GettyImages-994507602
GettyImages-961179614
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
GettyImages-1186510967