Gazdaság

Egy egyszerű költségvetési szabály

Az alábbi írás a Portfolio felhívására született, és ahhoz a gondolkodáshoz kíván hozzájárulni, ami egy hatékonyabb rendszer kialakítását célozza meg. A cikkben felvázolok egy alternatív államadósság-szabályt, aminek az alapvető struktúrája biztosítja a kívánt adósságcsökkentést, a menekülési záradéka a költségvetés anticiklikus mozgásterét, illetve az ún. racsni hatás elkerülését, míg az intézményi szakasza az adósságcsökkentés (vagy épp emelés) hitelességét. Hozzá kell azonban tennem, hogy a kérdés további, alapos kutatást igényel. Pusztán azért hoztam elő ezt a javaslatot, hogy támogassam az erről szóló diskurzust és talán hozzájáruljak ahhoz. Biztos, hogy ez a szabály sem tökéletes, de bízom benne, hogy jó kiindulópontot nyújthat a jelenlegi problémák megoldásához.

1 2

Egy új adósságképlet.
Egyre többször vetődnek fel a hazai fiskális szabályozás problémái, azonban kevés az olyan elemzés, ami a kritikákon kívül megoldási javaslatokat is megfogalmaz. Éppen ebből az okból kifolyólag, úgy döntöttem, hogy vállalva a kockázatot, bemutatok egy általam fejlesztett adósságszabályt, ami véleményem szerint kiküszöböli a jelenlegi keretrendszer problémáit, hosszú távú alkalmazása pedig kedvezően befolyásolhatja a közpénzügyeket, azok fenntarthatóságát. Előrebocsájtom, hogy a költségvetési szabályozás sokkal több, mint maga "a képlet". Az intézményi struktúra, a számon kérhetőség, a felelősségi körök kialakítása legalább olyan mértékben (ha nem jobban) járul hozzá a prudens költségvetési politikához, mint az alapvető képlet, vagy menekülési záradék. Mindemellett ezekkel a kérdésekkel itt csak érintőlegesen foglalkozom.

A következő sorokban bemutatok egy olyan egyszerű szabályt, ami
  • könnyen parametrizálható, így a gazdaságpolitikai preferenciákat meg tudja jeleníteni,
  • recesszió idején, valamint azt követően biztosítja a kellő mozgásteret a gazdaság ösztönzésére,
  • elkerülhető vele az úgynevezett racsni hatás, ami azt jelenti, hogy rossz időkben nagyobb mértékben emelkedik az adósság, mint amennyit jó időkben csökken.
  • egyszerű és nem alapul a kibocsátási rés bizonytalan becslésére.

A költségvetési szabályokról általában

Ezen a helyen nem kívánok részletes betekintést nyújtani arról, miért is van szükség költségvetési szabályokra. Tóth G. Csabával írt közös cikkünkben részletesen bemutatjuk az okokat, amik a kormányzatok deficithajlamának kialakulásához vezetnek (közalapprobléma, a döntéshozók rövid távú preferenciái, időbeli inkonzisztencia stb). A kormányok költekezési vágya régóta velünk él, a piaci korrekció pedig nem általános, és ami még fontosabb: nagy társadalmi költségekkel járhat. Az intézményi megoldás ebben az esetben valamilyen költségvetési szabályrendszer kialakítása, ami Kennedy, Robbins és Delrome [2001] szerint növeli a makroökonómiai stabilitást; a kormány, valamint az általa meghirdetett deficitcsökkentő intézkedések hitelességét; biztosítja a költségvetési politika fenntarthatóságát, és minimalizálja a különböző közigazgatási szintek és nemzetközi közösségek esetében a negatív externáliákat (pl.: önkormányzatok túlzott eladósodása, görög helyzet). Szabály tehát kell! De milyen is a jó szabály?

A költségvetési szabályok értékelésének kritériumai

A szakirodalomban leginkább a Kopits és Symanksy [1998] kritériumrendszert alkalmazzák a fiskális szabályok értékelésére, ami nyolc különböző szempont alapján veszi górcső alá az előírásokat. Mi itt most nem fogjuk mind a nyolcat végignézni, pusztán az vizsgáljuk, hogy
  • biztosítja-e a szabály az adósságcsökkentést? Ez azért fontos, mert a magas eladósodottság egy ország sebezhetőségének az egyik fő forrása;
  • megfelelő anticiklikus mozgásteret biztosít-e a szabály akkor, amikor erre szükség van;
  • meg tud-e jeleníteni gazdaságpolitikai preferenciákat;
  • könnyen kiszámítható-e belőle a költségvetés hiánya, a költségvetési politika irányultsága?

A jelenlegi magyar helyzet

Az adósság csökkentésével az Alaptörvény is foglalkozik. Eszerint a GDP-arányos államadósság szintjét (a továbbiakban adósságráta) mindaddig csökkenteni kell, amíg el nem éri az 50 százalékos szintet. Szerencsére vannak kivételek az adósságcsökkentési szabály alól, ilyen például a különleges jogrend ideje, vagy a gazdaság tartós és jelentős visszaesése. A stabilitási törvény definiálja a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesését. Eszerint

"a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken".

Ezek szerint az Alaptörvény már adósságcsökkentést ír elő az recessziót követő első esztendőben, amikor a gazdasági növekedés még gyenge lábakon áll, és a konjunktúra törékeny.

A második fontos jogszabály az általunk és mások által is sokat kritizált stabilitási törvényben szereplő adósságképlet. A szabály a nominális adósságnövekedés maximális rátáját definiálja, oly módon, hogy a "központi költségvetésről szóló törvényben [...] oly módon kell meghatározni [a deficitet], hogy annak alapján az államadósság megelőző évhez (a továbbiakban: viszonyítási év) viszonyított növekedési üteme ne haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és bruttó hazai termék reál növekedési üteme felének a különbségét."

Ez a szabály valóban rossz, meg kell változtatni, de a részletekbe most nem megyek bele.

A költségvetési szabályok harmadik csoportja alapvetően testidegen a másik két törvénytől. Az egyik szabály szerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetést, aminek a hiánya meghaladja a 3%-ot, és aminek az egyszeri és ciklikus hatásoktól megtisztított strukturális hiánya meghaladja a középtávú célt, azaz jelenleg az 1,7 százalékot. Fontos hangsúlyoznunk, hogy jelenleg az EU egyelőre nem követeli meg Magyarországtól, hogy strukturális deficitre vonatkozó szabálya legyen, azaz véleményem szerint ez a szabálycsomag csak bonyolítja és átláthatatlanabbá teszi a keretrendszert, mintsem javít rajta. Nem is beszélve arról, hogy nem tudjuk soha pontosan megmondani, hogy mekkora a strukturális deficit, az ugyanis a kibocsátási rés koncepcióján alapul, ami köztudottan sikamlós terület .

A javasolt szabály

Az általam felvázolt szabály az alábbiakban foglalható össze "A központi költségvetésről szóló törvényben a deficit értékét oly módon kell meghatározni, hogy a naptári év végén az államadósság GDP-hez mért százalékos aránya (továbbiakban adósságráta) megegyezik az előző év végi adósságrátával szorozva "egy mínusz a nominális GDP növekedésével plusz 2,5". Amennyiben a gazdasági teljesítmény reálértéke várhatóan csökken a következő évben, akkor a szabály kiegészül egy korrekciós taggal és ez a tag érvényben marad egészen addig, amíg az adósságráta várhatóan el nem éri a recessziót megelőző év végi adósságrátát. A korrekciós tag annyival engedi a képletben definiálthoz képest növelni az adott év végi adósságrátát, amennyi az aktuális éves várható GDP volumen és a recessziót megelőző év GDP volumenének százalékos eltérésének mínusz egyszerese. A korrekciós tag életbelépését a Kormány kezdeményezheti és a Költségvetési Tanács hagyja jóvá. A költségvetés középtávú makrogazdasági előrejelzését alapul véve a Kormány minden évben megvizsgálja, hogy indokolt-e a korrekciós tag elhagyása és a döntést a Költségvetési Tanács hagyja jóvá."

A szabály három alapvető részre bontható. Az első szakasz a szabály alapvető struktúráját írja le, a második az úgynevezett menekülési záradékot, a harmadik pedig az intézményi feltételek, struktúrák egy nagyon kicsi részét tisztázza.

Alapvető struktúra

Véleményem szerint az egyik legnagyobb értéke a költségvetési szabálynak az egyszerűség. Ilyen egyszerű szabály az is, hogy "a naptári év végén év végén államadósság szint GDP-hez mért százalékos aránya (továbbiakban adósságráta) megegyezik az előző év végi adósságrátával szorozva egy mínusz a nominális GDP növekedésével plusz 2,5." Ezt az összefüggést az alábbi képlettel lehet megragadni, amit a továbbiakban alapképletként használunk.

Egy egyszerű költségvetési szabály
ahol b_t az adósságráta a t-edik időszak végén, π_t a GDP deflátor év/év növekedése, g_t a GDP volumenének változása az egyik évről a másikra. Ebben az esetben a nagyobb nominális növekedés (és itt most mindegy, hogy a GDP deflátor emelkedik, vagy a reál GDP) gyorsabb adósságleépítést és kisebb deficitet von maga után. Az alapképlet tehát megfelelő irányú reakciót biztosít a fiskális politikának az infláció emelkedésére, illetve a növekedés felgyorsulására. Persze a reakció mértékéről lehet, és kell is vitázni. És miért pont 2,5 a korrekciós tényező? Azért, mert ha hosszú távon 5,5 százalékos nominális GDP-bővüléssel számolunk (2,5 százalékos reálnövekedést és 3 százalékos inflációt), akkor a 2,5-es paraméter mellett hosszú távon az adósságráta 45 százalékos szinthez tart.

Itt jön elő a politikai kérdés. Mondanivalóm szempontjából lényegtelen, hogy 2-t, vagy 2,5-öt, vagy éppen 1-et írunk be a képletbe. Ennek eldöntése a gazdaságpolitika feladata. Ezzel meg lehet határozni az adósságleépítés dinamikáját, ugyanakkor célszerű figyelembe venni annak társadalmi terheit is.

A 45 százalékos adósságszinthez való konvergencia nagyjából összhangban van az Alaptörvény 50 százalék alatti adósságrátájával és egy 2,3-2,4 százalékos deficittel. Ha kettőt írunk be a képletbe, akkor hosszú távon 40 százalék alatti szinthez közelít az adósságráta, míg a deficitet 1,8-1.9 százalékra kell leszorítanunk. A jelenlegi középtávú deficitcéllal (1,7%) egy 1,8-es paraméter van összhangban. A szabály ezen része tehát szabadon parametrizálható, ebben megjelenhetnek a döntéshozók adósságcsökkentési ambíciói.

Egy egyszerű költségvetési szabály
Az adósságráta és az deficit lefutása különböző paraméterek esetén
Ez a cikk folytatódik
1 2
orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
élelmiszer étel getty