Gazdaság

Ma eldőlt: csődben a görögök - De mi lesz ezután?

A görög csőd látszólag nem nagy ügy: a görög állam nem fogja kifizetni a júniusban lejáró hiteleit az EU-nak és az IMF-nek. A görögöknek ez könnyebbség, a hitelezők meg kibírják. A görög csőd mégis nagy ügy.
Szombaton délután végképp eldőlt, hogy a hitelezők és Görögország nem jutnak dűlőre a hitelprogram folytatásáról, mert egyik fél sem engedett eleget abból az elképzeléséből, hogy miként folytassa Görögország a válságkezelést. Ennek egyenes következménye, hogy az EU és az IMF felé a görög állam nem fizeti ki a lejáró tartozását, vagyis csődbe megy. Mivel a magánhiteleket nem érinti a csőd, ezért az valójában a két fél "belügye" is maradhatna. Mivel nincs nem fizető piaci állampapír (egyelőre?), ezért a tőkepiacokon vagy a bankszektorban a közvetlen fertőzési hatás kicsi, gyakorlatilag nulla.

Ezzel együtt a mai fejlemények jelentősége igen nagy, és ezeket az elmúlt hónapokban már alaposan kitárgyaltuk. Ezért most azzal foglalkozunk, hogy mit jelent ez az egész a görögöknek és az Európai Uniónak, és milyen következményei lehetnek a felekre nézve.

Ezt csúnyán benézte a Sziriza?

A Sziriza azzal lépett kormányra az év elején, hogy szakít a hitelezők által ráerőszakolt megszorítások politikájával. Feltehetően a népszavazás bejelentése sem az EU-nak, IMF-nek szólt, hanem a hazai politikának - ellenkező esetben az ötlet hihetetlen amatőrnek tűnne. Mindenesetre rövid távon (akár megtartják az okafogyottá váló népszavazást, akár nem) a Sziriza kormányzati pozícióját nem fenyegeti veszély, még úgy sem, hogy a támogatói között érezhetően sokan voltak, akik el tudták volna fogadni a kormány tárgyalási feltételeinek enyhítését. A Szirizán belül viszont sokan nem.

Az viszont, hogy a Sziriza tényleg nyert-e, vagy éppen hogy falnak vezette a görög gazdaságot, a következő hetekben (és években) derül ki. Ennek a kérdésnek a tétje nem kicsi, hiszen ez dönti el, hogy a periféria többi országa számára a görög különút sikertörténetnek, vagy nemzeti tragédiának tűnik-e. Ez pedig alapjaiban befolyásolhatja, hogy például Spanyolország belevág-e egy hasonló kísérletbe (ld. Podemos). Márpedig Spanyolország Görögországgal ellentétben "súlyosan fertőző" ország, ha ott hasonló krízis ütné fel a fejét, arra tényleg rámehet az eurózóna.

Ebből következik egy kegyetlen állítás: innentől kezdve egyetlen külső szereplőnek sem érdeke, hogy a görögök ebből jól jöjjenek ki. A hitelezők érdeke, hogy bizonyítsák: A Sziriza útja nem járható, de legalábbis a költségei sokkal nagyobbak, mint az ortodox megoldásé. Az EU és az IMF felé nem érheti meg a csőd, mert az precedens lenne más országoknak.

És akkor most jön a fő kérdés: kijöhet-e jól ebből a fentiek fényében a görög gazdaság? Nagyon valószínű, hogy nem. A Sziriza azért választotta ezt az utat, mert számára a hitelezők programja maga volt a végítélet. Olyan nemzethalált vizionáltak, aminél szinte minden más kimenet jobb lehet. Meglehet, két dologban is tévedett.

Egyrészt ma a közgazdászok többsége azt gondolja, hogy a tavaly növekedési pályára állt görög gazdaságot éppen a Sziriza elbizonytalanító politikája lökte vissza recesszióba, és ez kezdte el megingatni a pénzügyi stabilitását (lásd a lakossági betétkivonás egyre gyorsuló ütemét). A magas adóssághoz kötődő alacsony kamatteher mellett egyáltalán nem tűnt már kilátástalannak a helyzet. Úgy tűnik, Görögország akkor köpte ki a méretes gyógyszert, amikor attól már nem öklendezett, és hatni kezdett volna. Azon lehet filozófiai vitákat folytatni, hogy a Sziriza programja a görög adósságválság mélyén (csúcsán) jobb lett volna-e, de legalább az időzítés biztosan rossz volt.

Másrészt egyelőre úgy tűnik, a Sziriza nem csupán az ortodox forgatókönyv költségeit becsülte túl, hanem a saját megoldásának árát is alaposan félremérte. Arra ugyanis aligha számított, hogy a külső és belső elvárások szorításában sikerül a pénzügyi összeomlás szélére sodorni az országot.
Összességében tehát ma nem nagyon látszik, hogy a görögök számára a hitelezői elvárások teljesítése (akár rövid, akár hosszú távon) több kínnal járt volna, mint ami most következhet.
Mert mi is következhet? Van egy hiperoptimista forgatókönyv: az EU és az IMF lenyeli, hogy elbukta a görög hiteleket, az Európai Központi Bank továbbra is lélegeztetőgépen tartja a görög pénzügyi rendszert, a görög adósság nagy része de facto megsemmisül, Görögország az eurózóna és az Európai Unió része marad, és a csőd miatti bizonytalanság elültével a görög gazdaság is magára talál. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége ma majdnem nulla.

Ehelyett sokkal valószínűbb, hogy az EKB a vészhelyzeti likviditási eszközét megvonja a görög bankoktól, mivel az csak hitelprogram alatt álló országnak jár. Emiatt (és a tovább erősödő betétkivonás miatt) a görög bankok likviditási problémái fizetésképtelenséggé súlyosbodnak, euróból hiány alakul ki a gazdaságban, és egy pénzügyi krízis keretében a görögök újabb öt évet veszítenek el. (Legalábbis ennyi egy átlagos pénzügyi válság ára.)

Hogy ezt a folyamatot meg lehet-e állítani, illetve meg akarja-e valaki állítani, még nem tudni, de ha tovább görög a görög sztori, akkor az euróhiány új pénznem bevezetését igényelheti. Ez az új pénz gyorsan elveszti az értékét az euróval szemben, ami egy euróban eladósodott ország (vállalatok, háztartások) számára egy erős lefolyású árfolyamválsággal kecsegtet. Vagyis a görögök gyorsan megkaphatják a három legsúlyosabb krízist egyszerre: államcsőd, bankválság, árfolyamválság.

Egyetlen érv szól amellett, hogy ez a forgatókönyv ne pörögjön végig. Egyszerűen hihetetlen, hogy a Sziriza annyira felelőtlen volt az elmúlt hónapokban, hogy képes volt ide vezetni Görögországot anélkül, hogy valami elképzelése lenne a jövőről. De sajnos a megszólalásokból nagyon úgy tűnik, hogy nincs. Leginkább mintha arra bazírozna, hogy az unió intézményi hiányosságai mentik majd meg őt.

Varufakisz pénzügyminiszter legalábbis úgy nyilatkozott, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az euróövezetből való kilépésről, csak az unió egészének elhagyásáról, ezért, ha Görögországot kikényszerítik a valutaunióból, az szerinte az alapszerződés megsértésével ér fel. Kétségtelen, jogi megközelítésből a dolog úgy néz ki, hogy előbb (egy kétéves átmeneti időszak után) az EU-t kellene elhagyni ahhoz, hogy valaki kiléphessen az eurózónából. Ugyanakkor az, hogy az unió egyetlen intézménye sem mondhatja ki a görögök kizárást, nem jelenti azt, hogy nem állhat elő olyan helyzet, amikor a görögöknek nem marad más választásuk, csak a távozás. És bár ez tilos, sok mindenről képzeltük már azt a válságban, hogy tilos, mégis megtörtént. Lehet, hogy senki nem mondja ki a görög távozást egy ideig, de az mégis megtörténik.

Bomlik, nem bomlik: mi lesz Európával?

A tárgyalások során mutatkozó uniós rugalmatlanság már előrevetítette: az EU inkább veszíti (veszejti) el a görögöket, mintsem hogy a görög tűzfal ledöntését kockáztassa. A válság során ugyanis a kirívóan legsúlyosabb helyzetben lévő Görögország azért kaphatott különleges elbánást, mert a többi tagország megígérte, nem lép fel hasonló követelésekkel. Arról azonban senki nem lehetett meggyőződve, hogy ez mindig így marad.

Az unió nagyobb haszonnak gondolja a görög probléma végleges kiiktatását, mint amekkora költséget jelent Görögország kiszakadása - még akkor is, ha ez akár azt is jelentheti, hogy az orosz befolyás növekszik a Balkánon.

Az elmúlt hetekben az EU vezető országai többször is jelezték, hogy az eurózóna jövőjét a még szorosabb integrációban látják. Először a német és a francia gazdasági miniszter állt ki a szorosabb európai integráció mellett, majd az öt uniós intézmény vezetője tett közzé egy jelentést, miszerint három szakaszban, tíz év alatt kiteljesítenék a gazdasági és monetáris uniót. Bár ezek nem függnek össze szorosan a görög üggyel, azért világos lehet: nem az a cél, hogy bevárják a lemaradókat.

Az évek során a piacoktól elszigetelt görögök esetleges távozása ma már kevés fertőzési kockázatot jelent, még a közvetett hatások is minimálisak maradhatnak. Mindenesetre érdekes lesz majd látni a következő hetekben, ahogy egy fizetést megtagadó, a hitelezők ellenszenvével küzdő ország emelgeti majd a kezét, hogy ő bizony továbbra is tagnak tekinti magát.

Az Európai Unió számára a legjobb forgatókönyv - amennyiben az azonnali és teljes görög visszatáncolást mint lehetőséget elvetjük - a görögök fájdalommentes leválasztása lenne. Ennél (legalábbis rövidtávon) jobb kimenetet csak akkor kaphatna, ha a csődesemény keddi bekövetkezte után valahogy mégis sikerülne megegyezni, és benntartani a görögöket az eurózónában. Mivel ez most nem tűnik valószínűnek, a cél az lehet, hogy a pária görögöket minél messzebb tudja magától az EU, amikor az ország pénzügyi válsága kitör.

Bár a görög válság újra- és újra rávilágít az EU intézményi problémáira (most például egy Grexit jogi és technikai megvalósításának rendezetlenségére), az unió nem feltétlenül veszít a görögökkel. El kell ugyan hessegetni majd a tőkepiaci befektetők feltámadó gyanúját az eurózóna szétesésével kapcsolatosan, de - ahogy már sokszor leírtuk - ma Európa sokkal egészségesebb állapotban van, mint 2011-12-ben volt. Éppen ezért ma az ilyen spekulációk hatása sokkal erőtlenebb lehet a tőkepiacokon.

Egy fertőzési kockázatot látunk, amit valahogy mindenképpen kezelni kell, bár ez is elsősorban a görög bankoknál jelentkezik. Az IMF végső hitelező, és mint ilyen, neki nem lehet csak úgy csődöt jelenteni. Ha lehetne, az IMF végső hitelező funkciója súlyosan sérülne, és a pénzügyi rendszer alapintézménye válna diszfunkcionálissá. Éppen ezért várható, hogy valamikor, valamilyen módon a magánkézben lévő adósságokra is kiterjed a csődesemény. Lesznek itt még izgalmak.
Krones
szijjarto1119
Áder János köztársasági elnök (b), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b4) és Chikán Attila vezérigazgató MTI/Bruzák Noémi
Brexit_kiszivargott_brit terv_1500
U.S. President Donald Trump looks on as his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell
shutterstock_611533595
BET
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
szijjarto1119