Gazdaság

Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora

A kamatok tekintetében a gazdasági szereplők döntéseit leginkább a reálkamat mértéke határozza meg, így ennek alakulása kiemelt jelentőségű a monetáris politika vitele szempontjából. A globális reálkamatok az elmúlt évtizedekben strukturális okokból számottevően csökkentek, amely tendenciát a 2008-ban kezdődő globális válság még inkább felerősítette. Ezzel összhangban az alacsony inflációs környezetre és a válság következményeire reagáló jegybanki politikákban a minél alacsonyabb reálkamat elérése nem csak lehetségessé, hanem szükségessé is vált. Az MNB az elmúlt időszakban számos lépést tett a hazai reálkamat-szint csökkentésének irányába, amely egyre szélesebb piaci szegmens esetében akár negatív reálkamatok kialakulásához is vezetett. A Monetáris Tanács aktuális előretekintő üzenetével és a piaci várakozásokkal összhangban a hazai reálkamatok szintje a következő években akár még tovább süllyedhet, támogatva az inflációs cél fenntartható elérését.

Miért fontos a reálkamat a jegybankok számára?

A jegybankok monetáris politikájuk alakítása során az irányadó kamat nominális szintjéről döntenek. Ugyanakkor a gazdasági szereplők viselkedését nem a nominális kamatszint, hanem leginkább annak inflációtól megtisztított mértéke, az ún. reálkamat befolyásolja. Ennek megfelelően a monetáris politika vitelében a reálkamatok megítélésének központi szerepe van. A csökkenő reálkamat esetén a háztartások és a vállalatok vonzóbbnak értékelik a jelenbeli fogyasztás és beruházás lehetőségét, így azok elhalasztása (megtakarítások formájában) helyett döntéseikkel már rövid távon élénkítik az aggregált keresletet (ez az ún. helyettesítési hatás).

Szintén a gazdaság élénkülését eredményezi, hogy alacsonyabb reálkamatok mellett az eszközárak is növekedésnek indulhatnak, ami az ezzel párhuzamosan növekvő vagyonértéken keresztül (akár pénzügyi eszköz, akár fedezet formájában) ösztönözheti a fogyasztási és beruházási célú kiadásokat (ún. vagyonhatás).

Végezetül kis, nyitott gazdaságban a reálkamat eszközallokációra gyakorolt hatása is fontos tényező. A reálkamat csökkenése mellett a belföldi és külföldi eszközök közötti átcsoportosítás a nominális árfolyam leértékelődését okozhatja.

A válságot követő években erős dezinfláció kezdődött a globális gazdaságban. A gazdaságok széles körében az infláció mélyen a jegybanki célértékek alatt, többnyire 0 százalék közelében alakult. Az alacsony inflációs környezetben a jegybankok döntéseiben meghatározó elemmé vált az aggregált kereslet (vagy számos esetben az árfolyam) reálkamatokon keresztül történő ösztönzése az inflációs célok elérése érdekében. Persze azt is érdemes megemlíteni, hogy főleg a fejlett gazdaságokban az alapkamat hamar elérte a nulla alsó korlátot, így a reálkamatok befolyásolásán keresztül folytatott gazdaságélénkítés gyorsan korlátokba ütközött.

A különböző gazdasági szereplők számára más-más reálkamat lehet meghatározó

Általánosan igaz, hogy a jelenbeli döntéseket a jövőre vonatkozó várakozások határozzák meg, így a reálkamat mutatók esetében az ún. előretekintő, inflációs várakozásokkal korrigált értékek vizsgálata bír kiemelt jelentőséggel. Ezek megítélését azonban nehezíti, hogy az egyes szereplők esetében a releváns reálkamat mértéke a döntési helyzet függvényében mind a számításhoz használt nominális kamat, mind az árszínvonal változását megragadó árindexek függvényében különbözhet.

Míg egy megtakarítást mérlegelő háztartás számára a fogyasztói inflációval számított, jellemzően rövidebb betéti kamatokból és pénzpiaci hozamokból számított reálkamat értéke lehet releváns, addig egy beruházásban - és esetlegesen ahhoz kapcsolódó hitelfelvételben - gondolkodó vállalkozás számára már a gazdaságot általában jellemző árszint-változásokkal (erre a legjobb közelítés a GDP-deflátor értéke lehet) korrigált hosszabb távú hitelkamatokból számított reálkamat vagy reál tőkeköltség lehet meghatározó.

Az elmúlt 30 évben általános tendenciává vált a világban a reálkamatok csökkenése

A reálkamatok alakulását a gazdaságok ciklikus változása és az arra reagáló jegybanki döntések mellett, hosszabb távú strukturális hatások is érdemben befolyásolják. Ez utóbbi hatások közül hosszú távon a demográfia, a termelékenység alakulása és a megtakarítási preferenciák változása a meghatározó. Az elmúlt évtizedekben strukturális oldalról - különösen a fejlett gazdaságokban - mind a demográfiai tendenciák romlása, mind a termelékenység egyre lassabb növekedése a reálkamatok csökkenése irányába hatott. A 2008-ban kezdődő majd globálissá szélesedő válság a megtakarítási motivációk felértékelődésével és a beruházás igény csökkenésével tovább mélyítette a folyamatot.

Végeredményként a reálkamatok az elmúlt harminc évben trendszerűen csökkentek. Ez a tendencia a pénzügyi válság első éveiben, a hirtelen bekövetkezett erőteljes dezinflációs hatások miatt átmenetileg megtorpant, de a jegybankok érdemi lazításait követően, a fejlett piaci reálkamat-szint újabb mélypontra süllyedt.

Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora

Az inflációs célkövető jegybanki mandátum alapján nemcsak lehetségessé, hanem szükségessé vált az erőteljes monetáris lazítás

Az egyre erőteljesebb dezinflációs nyomásra reagálva eleinte a fejlett és a stabilabb fejlődő országok jegybankjai léptek, később azonban már a sérülékenyebb vagy a válság által eleinte kevésbé érintett országok is erőteljes lazítással reagáltak. A válság következményei és a hosszabb távon is jelentkező strukturális hatások a reálkamatok csökkentését nem csak lehetségessé, hanem szükségessé is tették a jegybankok számára. Ezzel összhangban a világ mind több gazdaságában akár negatív reálkamat-szint alakult ki. A tartósan alacsony inflációs környezet és a mérsékelt gazdasági növekedés előretekintve is a negatív reálkamat-szint fennmaradását valószínűsíti.

Mára szűkebb régiónkban is alacsony szintre csökkentek a reálkamatok, ugyanakkor a tendenciák némileg eltérőek: míg Csehországban már a válság első éveiben negatív tartományba került az előretekintő reálhozamok szintje, addig Lengyelországban az elmúlt években inkább stagnált a mutató. A válság kitörésekor a régió sérülékenyebb gazdaságaihoz tartozó Magyarország és Románia esetében a reálkamatok csak az elmúlt években süllyedtek a korábbi magas szintről nulla közelébe

Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora

A hazai gazdaság egyre szélesebb szegmensében válik érzékelhetővé az alacsony reálkamat kereslet-ösztönző hatása

Az elmúlt években az MNB kamatcsökkentési ciklusai, az Önfinanszírozási Program és a Növekedési Hitelprogram (NHP) a hazai reálkamatokban is jelentős csökkenést okoztak. Az intézkedések hatásai mind a bankközi-, mind az állampapír-piaci hozamok, valamint a vállalati és lakossági hitelkamatok mérséklődésében tetten érhető. A rövid pénzpiaci hozamokból és a lakossági betéti kamatokból számított reálkamatok az idei év második felében már negatív tartományban alakultak (érdemes megjegyezni, hogy a hosszabb távú állampapír-piaci árazásból számított reálhozam még továbbra is pozitív), míg a korábban kigazdálkodhatatlanul magas hitelkamatok is számottevően csökkentek. Ez utóbbiak közül a kkv-k beruházási aktivitása szempontjából meghatározó fix kamatozású forinthitelek (döntően NHP keretében folyósított) reálkamatai folyamatosan enyhén negatív tartományban alakultak.

Az alacsony reálkamat segítheti az árstabilitást jelentő 3 százalékos inflációs érték közép távú elérését és a gazdaság ennek megfelelő ösztönzését. A Monetáris Tanács aktuális előretekintő üzenetével és a piaci várakozásokkal összhangban a hazai reálkamatok szintje a következő években tovább süllyedhet. Ráadásul a jellemzően hosszabb távú, strukturális hatások által is erősen befolyásolt globális kamatkörnyezetben akár még huzamosabb ideig is negatív tartományban maradhat. Végezetül fontos azt is hangsúlyozni, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a makroprudenciális eszközök (pl. adósságfék szabályok) párhuzamos alkalmazása szabhat gátat a pénzügyi ciklus újbóli túllendülésének.

Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója
zöldpártok bern svájc tüntetés
BÉT
foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
zöldpártok bern svájc tüntetés