Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?
Gazdaság

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?

A közelmúltban több napilapban, blogon is végigfutott egy olyan adatsor, ami alapján kijelenthető: a magyar gazdasági növekedés csak az ország egy szűk területén érezhető, a többi helyen zajlik a leszakadás. Utánagondolva a számoknak azt mondhatjuk: a dolog minimum gyanús.
Az idén az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom Közép-Magyarországon csaknem 15%-kal bővült, az ország öt régiójában viszont csökkent. A számsorból több médium is arra következtetett, hogy a magyar gazdaság végzetesen kettészakadt. A prosperáló középső és nyugati országrésszel szemben ott áll a leszakadó déli, keleti térség, ahol a lakosság fogyasztása zsugorodik, az emelkedő bérek és a növekvő foglalkoztatottság hatását ki sem lehet mutatni.

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?
Mi lehet az oka ennek a látványos kettősségnek? Soroljunk fel pár lehetőséget!
  • A bő három éve tartó konjunktúra nem ért le a fejletlenebb régiókba.
  • Az év eleji gazdasági megtorpanás valamiért fokozottabban jelentkezett a szegényebb térségekben.
  • A lakossági fogyasztás meginduló bővülése a nagy értékű termékek esetében a főváros és környékének nagy áruházaira koncentrálódik, így itt jelentkeznek a költések.
  • Az online értékesítések dinamikus felfutását csak a vállalakozások székhelyén tudja elszámolni a statisztika, nem pedig a vásárló lakóhelyén.
  • A lakossági fogyasztáson túl a kiskereskedelmi üzletek forgalmát képezik még a külföldi turisták, valamint a határmentén élő külföldiek vásárlásai is, melyek a különböző régiókra eltérő mértékben fejtheti ki hatásukat.

Az utolsó két megfontolást Takács Zsolt, a KSH Turizmus- és belkereskedelem statisztikai osztályának vezetője említi érdeklődésünkre, és (mint látni fogjuk) valóban ezek azok a tényezők, amelyek a legerősebbek lehetnek. Azonban ezekre a faktorokra két dolog jellemző: (1) már egyáltalán nincs közük az ország szétszakadásához, (2) nem nyújtanak elégséges magyarázatot a jelenségre.

Ahhoz, hogy megértsük, miért nagyon gyanús az egész sztori, elegendő egyetlen ábra. Az alábbi grafikon 2012 óta mutatja a régiók kiskereskedelmi forgalmának alakulását:

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?
Mint látható, a hét régió lakosai 2012-ben egyszerre szenvedték meg a recessziót, 2013-ban egyszerre lendült fel a vásárlási kedvük, 2014-ben (és 2015 nagy részében) egyszerre mutattak érdemi növekedést. Ezzel az első magyarázatot, miszerint a 2016 eleji látványos eltérések amiatt lehetnek, hogy a konjunktúra nem ért le a fejletlenebb régiókba szépen ki is húzhatjuk.

2015 közepétől lassan elkezdtek divergálni egymástól a kiskereskedelmi indexek, aztán 2016-ban öt régió mutatója élesen "beleállt a földbe". Logikusan adódna a második lehetőség, miszerint az év eleji gazdasági megtorpanás valamiért fokozottabban jelentkezett a szegényebb térségekben. Csakhogy ez a magyarázati is sántít. Az év eleji kiábrándító növekedési adat az EU-forrásokból történő beruházások visszaesésével, illetve az autógyárak ideiglenes leállásából fakad, vagyis semmi köze nincs a fogyasztáshoz. Épp ellenkezőleg: eközben a lakossági fogyasztás országos szinten tovább élénkült, köszönhetően a reálbérek emelkedésének, illetve a hitelfelvételi kedv erősödésének. A szegényebb térségek vásárlóerejét támogathatta a minimálbér emelkedése, a közmunka programokban részt vevők számának növekedése, miközben a foglalkoztatottság ezekben a régiókban is emelkedett.

Vagyis nyugodtan kijelenthetjük: egyéb adatainkkal, a múltbeli tapasztalatainkkal, valamint gazdaság működéséről alkotott elképzeléseinkkel sem vág egybe a kiskereskedelmi adatok által sugallt kép. Félreértés ne essék, az ország területi különbségei mindenki által jól ismerten nagyok, de az, hogy az utóbbi hónapokban a fogyasztási lehetőségek vagy a vásárlási kedv ennyire szétváltak volna, a kiskereskedelmi statisztikán kívül semmi sem igazolja. Sőt.

Ettől persze még marad a nyugtalanító érzés, hogy miért látunk ekkora területi megosztottságot a kiskereskedelmi adatokban. Az egyik lehetőség, hogy a vidéki emberek vásárlásainak egy része a fővárosban vagy környékén valósul meg. Azonban azok a termékek, amelyekért esetleg érdemes lehet bevállalni a kisebb-nagyobb utazást, a teljes kiskereskedelmi forgalom 10-12%-át teszi ki - és bizonyára ezek jó részéért sem utazgatnak az emberek. (A KSH számaiból számoltunk, ebbe a körbe tartozónak tekintettük az olyan nagy értékű árukat, mint a bútor, az elektronikai cikkek széles köre, illetve lakásfelújításhoz kötődő termékek.) Ha valóban erősödik ez a hatás a kiskereskedelmi forgalom élénkülésével, az a főváros-vidék ollót a kiskereskedelmi dinamika tekintetében legfeljebb néhány tized százalékponttal mozdítaná el. Ráadásul nem úgy, hogy a fejletlenebb területeken a forgalom visszaesik, hanem úgy, hogy kevésbé élénkül.

Hasonló érvényes az online kiskereskedelemre is, amit a statisztika nem a fogyasztó lakhelyén, hanem a cég telephelyén kénytelen elszámolni. A teljes kör súlya 3%-ot tesz ki a kiskereskedelemben, így hiába dinamikus növekedés, a teljes forgalombővülésből 1 százalékpontot sem magyaráz. Ezt az 1 százalékpontot kellene "szétfeszítenie" a regionális különbségeknek, ami úgy lehet(ne), ha a fejletlen régiókban sok gyorsabban növekednek az internetes vásárlások.

A lehetséges magyarázatok között van még a külföldiek vásárlása, ha azok régiónként nagyon eltérően alakulnak. Csakhogy a kiskereskedelem furcsa alakulását nem a külföldiek vásárlása, hanem az ebben beálló jelentős szerkezeti változás magyarázná. Ilyen változásnak azonban nyoma sincs, sőt, a vidéki turisztikai célpontokon a vendégéjszakák száma gyorsabban nőtt, mint a fővárosban.

Sorolhatnánk még pár kósza ötletet (mint például hogy az öt csökkenést mutató régióban hirtelen óriási mértékben kezdett el visszaszürkülni a kereskedelem), de a fentiek alapján őszintébbnek tűnik kimondani a verdiktet.

Eszerint a kiskereskedelmi forgalom alakulásának óriási eltérései sem az ország fejlődésbeli kettészakadásával, sem pedig egyéb statisztikai hatásokkal nem magyarázhatók. Sokkal valószínűbb, hogy ezek a növekedési adatok a korai adatközlésekkor olyan pontatlanok, hogy még az előjelükben sem bízhatunk.

Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a következő egy év során, ahogy a KSH-nak egyre több információ áll a rendelkezésére, az öt régió kiskereskedelmi indexei szép lassan átfordulnak majd növekedésbe. A folyamat akár már augusztus végén elindulhat, amikor a KSH újra közli a kiskereskedelmi forgalom régiós bontását (és a 2. negyedév friss számait).

A KSH erre a felvetésünkre egyelőre óvatosan annyit közölt, hogy

2016. I. negyedévére vonatkozó adat egy előzetes adat, amelynek pontosítása - a megszokott ütemezés szerint - egy év múlva véglegesedik. Az időközben pótlólag beérkezett adatokból úgy látjuk, hogy a régiók közötti különbségek csökkeni fognak a végleges adatoknál.

A tanulság számunkra pedig annyi, hogy mielőtt egy-egy statisztikából messzemenő következtetéseket akar levonni a felhasználó, érdemes utánajárni, hogy az adatok a gyorsaság és a pontosság ívén hol helyezkednek el.
Ökológiai gazdálkodás: Magyarország az uniós lista végén kullog
Nemzeti konzultációt tart Emmanuel Macron
Kincses Gyula
Az új ukrán elnök keményen visszaszólt Putyinnak
Vida József megvette a TV2-t
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Száz méter hosszú lesz a Parlament elé tervezett emlékmű