Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?
Gazdaság

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?

A közelmúltban több napilapban, blogon is végigfutott egy olyan adatsor, ami alapján kijelenthető: a magyar gazdasági növekedés csak az ország egy szűk területén érezhető, a többi helyen zajlik a leszakadás. Utánagondolva a számoknak azt mondhatjuk: a dolog minimum gyanús.
Az idén az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom Közép-Magyarországon csaknem 15%-kal bővült, az ország öt régiójában viszont csökkent. A számsorból több médium is arra következtetett, hogy a magyar gazdaság végzetesen kettészakadt. A prosperáló középső és nyugati országrésszel szemben ott áll a leszakadó déli, keleti térség, ahol a lakosság fogyasztása zsugorodik, az emelkedő bérek és a növekvő foglalkoztatottság hatását ki sem lehet mutatni.

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?
Mi lehet az oka ennek a látványos kettősségnek? Soroljunk fel pár lehetőséget!
  • A bő három éve tartó konjunktúra nem ért le a fejletlenebb régiókba.
  • Az év eleji gazdasági megtorpanás valamiért fokozottabban jelentkezett a szegényebb térségekben.
  • A lakossági fogyasztás meginduló bővülése a nagy értékű termékek esetében a főváros és környékének nagy áruházaira koncentrálódik, így itt jelentkeznek a költések.
  • Az online értékesítések dinamikus felfutását csak a vállalakozások székhelyén tudja elszámolni a statisztika, nem pedig a vásárló lakóhelyén.
  • A lakossági fogyasztáson túl a kiskereskedelmi üzletek forgalmát képezik még a külföldi turisták, valamint a határmentén élő külföldiek vásárlásai is, melyek a különböző régiókra eltérő mértékben fejtheti ki hatásukat.

Az utolsó két megfontolást Takács Zsolt, a KSH Turizmus- és belkereskedelem statisztikai osztályának vezetője említi érdeklődésünkre, és (mint látni fogjuk) valóban ezek azok a tényezők, amelyek a legerősebbek lehetnek. Azonban ezekre a faktorokra két dolog jellemző: (1) már egyáltalán nincs közük az ország szétszakadásához, (2) nem nyújtanak elégséges magyarázatot a jelenségre.

Ahhoz, hogy megértsük, miért nagyon gyanús az egész sztori, elegendő egyetlen ábra. Az alábbi grafikon 2012 óta mutatja a régiók kiskereskedelmi forgalmának alakulását:

Tényleg csak a budapestiek gazdagodnak az országban?
Mint látható, a hét régió lakosai 2012-ben egyszerre szenvedték meg a recessziót, 2013-ban egyszerre lendült fel a vásárlási kedvük, 2014-ben (és 2015 nagy részében) egyszerre mutattak érdemi növekedést. Ezzel az első magyarázatot, miszerint a 2016 eleji látványos eltérések amiatt lehetnek, hogy a konjunktúra nem ért le a fejletlenebb régiókba szépen ki is húzhatjuk.

2015 közepétől lassan elkezdtek divergálni egymástól a kiskereskedelmi indexek, aztán 2016-ban öt régió mutatója élesen "beleállt a földbe". Logikusan adódna a második lehetőség, miszerint az év eleji gazdasági megtorpanás valamiért fokozottabban jelentkezett a szegényebb térségekben. Csakhogy ez a magyarázati is sántít. Az év eleji kiábrándító növekedési adat az EU-forrásokból történő beruházások visszaesésével, illetve az autógyárak ideiglenes leállásából fakad, vagyis semmi köze nincs a fogyasztáshoz. Épp ellenkezőleg: eközben a lakossági fogyasztás országos szinten tovább élénkült, köszönhetően a reálbérek emelkedésének, illetve a hitelfelvételi kedv erősödésének. A szegényebb térségek vásárlóerejét támogathatta a minimálbér emelkedése, a közmunka programokban részt vevők számának növekedése, miközben a foglalkoztatottság ezekben a régiókban is emelkedett.

Vagyis nyugodtan kijelenthetjük: egyéb adatainkkal, a múltbeli tapasztalatainkkal, valamint gazdaság működéséről alkotott elképzeléseinkkel sem vág egybe a kiskereskedelmi adatok által sugallt kép. Félreértés ne essék, az ország területi különbségei mindenki által jól ismerten nagyok, de az, hogy az utóbbi hónapokban a fogyasztási lehetőségek vagy a vásárlási kedv ennyire szétváltak volna, a kiskereskedelmi statisztikán kívül semmi sem igazolja. Sőt.

Ettől persze még marad a nyugtalanító érzés, hogy miért látunk ekkora területi megosztottságot a kiskereskedelmi adatokban. Az egyik lehetőség, hogy a vidéki emberek vásárlásainak egy része a fővárosban vagy környékén valósul meg. Azonban azok a termékek, amelyekért esetleg érdemes lehet bevállalni a kisebb-nagyobb utazást, a teljes kiskereskedelmi forgalom 10-12%-át teszi ki - és bizonyára ezek jó részéért sem utazgatnak az emberek. (A KSH számaiból számoltunk, ebbe a körbe tartozónak tekintettük az olyan nagy értékű árukat, mint a bútor, az elektronikai cikkek széles köre, illetve lakásfelújításhoz kötődő termékek.) Ha valóban erősödik ez a hatás a kiskereskedelmi forgalom élénkülésével, az a főváros-vidék ollót a kiskereskedelmi dinamika tekintetében legfeljebb néhány tized százalékponttal mozdítaná el. Ráadásul nem úgy, hogy a fejletlenebb területeken a forgalom visszaesik, hanem úgy, hogy kevésbé élénkül.

Hasonló érvényes az online kiskereskedelemre is, amit a statisztika nem a fogyasztó lakhelyén, hanem a cég telephelyén kénytelen elszámolni. A teljes kör súlya 3%-ot tesz ki a kiskereskedelemben, így hiába dinamikus növekedés, a teljes forgalombővülésből 1 százalékpontot sem magyaráz. Ezt az 1 százalékpontot kellene "szétfeszítenie" a regionális különbségeknek, ami úgy lehet(ne), ha a fejletlen régiókban sok gyorsabban növekednek az internetes vásárlások.

A lehetséges magyarázatok között van még a külföldiek vásárlása, ha azok régiónként nagyon eltérően alakulnak. Csakhogy a kiskereskedelem furcsa alakulását nem a külföldiek vásárlása, hanem az ebben beálló jelentős szerkezeti változás magyarázná. Ilyen változásnak azonban nyoma sincs, sőt, a vidéki turisztikai célpontokon a vendégéjszakák száma gyorsabban nőtt, mint a fővárosban.

Sorolhatnánk még pár kósza ötletet (mint például hogy az öt csökkenést mutató régióban hirtelen óriási mértékben kezdett el visszaszürkülni a kereskedelem), de a fentiek alapján őszintébbnek tűnik kimondani a verdiktet.

Eszerint a kiskereskedelmi forgalom alakulásának óriási eltérései sem az ország fejlődésbeli kettészakadásával, sem pedig egyéb statisztikai hatásokkal nem magyarázhatók. Sokkal valószínűbb, hogy ezek a növekedési adatok a korai adatközlésekkor olyan pontatlanok, hogy még az előjelükben sem bízhatunk.

Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a következő egy év során, ahogy a KSH-nak egyre több információ áll a rendelkezésére, az öt régió kiskereskedelmi indexei szép lassan átfordulnak majd növekedésbe. A folyamat akár már augusztus végén elindulhat, amikor a KSH újra közli a kiskereskedelmi forgalom régiós bontását (és a 2. negyedév friss számait).

A KSH erre a felvetésünkre egyelőre óvatosan annyit közölt, hogy

2016. I. negyedévére vonatkozó adat egy előzetes adat, amelynek pontosítása - a megszokott ütemezés szerint - egy év múlva véglegesedik. Az időközben pótlólag beérkezett adatokból úgy látjuk, hogy a régiók közötti különbségek csökkeni fognak a végleges adatoknál.

A tanulság számunkra pedig annyi, hogy mielőtt egy-egy statisztikából messzemenő következtetéseket akar levonni a felhasználó, érdemes utánajárni, hogy az adatok a gyorsaság és a pontosság ívén hol helyezkednek el.
European parliament building, Brussels, Belgium
kína
Tranzakciós illetékből fizetnék a csalásokat a briteknél
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kína