Berobbantja a magyar gazdaságot a nagy megállapodás
Gazdaság

Berobbantja a magyar gazdaságot a nagy megállapodás

Portfolio
A bérmegállapodás és az adócsökkentés összességében nem gyakorolt kedvezőtlen hatást a magyar gazdaságra a konvergenciaprogram szerint. A nemzetgazdasági tárca elemzése szerint a megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszak alapján a vállalkozások képesek voltak kigazdálkodni az adóterhek csökkenése által részben ellensúlyozott béremelések fedezetét. A vállalkozások béremelési hajlandóságát mutatja az is, hogy a korábbi minimálbér-emelésekhez képest magasabb volt a béremelések tovagyűrűző hatása, és csökkent a regionális különbség is. Más felmérések azonban arra mutatnak rá, hogy a kisebb cégeknek gondot jelentett a nagymértékű béremelés, még úgy is, hogy csökkentek a járulékok.
A bérmegállapodást azért kötötte a kormány, mert a korábbi években jelentősen megemelkedett foglalkoztatottság eredményeként szűkösebbé vált a munkaerő kínálata. A drasztikus munkaerőhiány miatt a dinamikus gazdasági növekedés fenntartásához egyre inkább a termelékenység emelésére kell helyezni a hangsúlyt - mutat rá a kormány konvergenciaprogramja, amelyet a napokban küldött el Brüsszelbe.

Berobbantja a magyar gazdaságot a nagy megállapodás

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) érvelése szerint ehhez egyfelől jól motivált, képzett munkaerőre van szükség, másfelől a bérek emelkedése a vállalatokat termelékenységük javítására sarkallhatja.

A magasabb béreknek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy a költségvetési egyensúly megtartása mellett a munkát terhelő járulékok fokozatosan, régiós összevetésben is versenyképes szintre csökkenjenek. Továbbá lehetővé vált a társasági adó egységesen 9%-ra csökkentése is, amely az EU-ban a legalacsonyabb mérték. Ezek az intézkedések hosszú távon is a magyar gazdaság versenyképességének növelését szolgálják

- fogalmaz a jelentés.

Berobbantja a magyar gazdaságot a nagy megállapodás

Elemzésük szerint a megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszak alapján a vállalkozások képesek voltak kigazdálkodni az adóterhek csökkenése által részben ellensúlyozott béremelések fedezetét, miközben a foglalkoztatás mellett a beruházások növekedése is folytatódott. Utóbbi jól mutatja a hatékonyságnövelés érdekében tett erőfeszítéseket.

Más felmérések azonban nem pontosan erre a következtetésre jutnak. A GKI Gazdaságkutató tavaszi felmérése szerint a minimálbér és a garantált bérminimum okozta költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek. Ezek közé tartozik a munkaerő kölcsönzése, a normák emelése, az elbocsátás, a cafeteria csökkentése, a más munkakörbe való sorolás és a munkaidő csökkentése. Hozzáteszik, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát.

Az NGM azonban úgy érvel, hogy több foglalkoztatási mutató is alátámasztja, hogy nemzetgazdasági szinten a bér- és adómegállapodásnak nem volt kedvezőtlen foglalkoztatási hatása. Ezek közül a legkézenfekvőbb, hogy folytatódott a foglalkoztatottak számának növekedése.

Amennyiben a vállalkozások a költségek visszafogására kényszerültek volna, növelték volna továbbá a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát és mérsékelték volna a túlórák mennyiségét.

Emellett költségcsökkentő lépés lehetett volna a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörök egy részének átminősítésével a magasabb garantált bérminimum helyett a minimálbér kifizetése a munkavállalók számára, valamint az alapbéren felül kifizetett nem-rendszeres bérelemek csökkentése. Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy a munkaadók nem éltek ezekkel a munkaköltségcsökkentő lépésekkel. A részmunkaidőben dolgozók aránya 2017-ben tovább csökkent, a túlórák száma emelkedett, a fizikai foglalkozásúak aránya csökkent, míg a nem havi rendszerességű kereseti elemek növekedése gyorsult. Idézik a Szent István Egyetem kutatását, amely szerint 2017-ben a szervezetek 88%-ánál nőtt vagy nem változott a dolgozóknak juttatott cafeteria nettó összege.

Ezek a kedvező folyamatok annak tulajdoníthatók, hogy az erőteljes konjunktúra következtében magas munkaerő-kereslet miatt a munkavállalók alkupozíciója erős maradt, így munkaerőpiaci helyzetük a béremelések mellett is tovább javult.



Berobbantja a magyar gazdaságot a nagy megállapodás

A vállalkozások béremelési hajlandóságát mutatja az is, hogy a korábbi minimálbér-emelésekhez képest magasabb volt a béremelések tovagyűrűző hatása. A 2001-2002-ben bekövetkezett minimálbér-emelés tapasztalataiból kiindulva számítani lehetett arra, hogy a munkáltatók vállalaton belüli bérkülönbségek fenntartása érdekében a magasabb keresetűek bérét is jelentős mértékben fogják emelni.

Berobbantja a magyar gazdaságot a nagy megállapodás
Az ábra a 2016. évi keresetek alapján képzett jövedelmi hányadokra mutatja be, hogy ugyanazon jövedelmi hányad keresete mennyivel emelkedett 2017-ben.
Látható, hogy a bérek emelkedése a közepes keresetű munkavállalók esetében is a várt felett alakult. Megemlítik, hogy a tovagyűrűző hatás erősségében a kedvező konjunkturális környezet és a munkaerőpiac feszessége is szerepet játszhatott.

Mem látszik jelentős különbség az egyes ágazatok teljesítménye között. Azaz ugyan jelentősen növekedtek a bérek valamennyi szektorban, a járulékcsökkentés számottevő mértékben tompította a pótlólagos béremelések költségvonzatát. Részben emiatt, részben a kereslet élénkülése következtében az egyes ágazatokban hasonló, 5-6% körüli mértékben növekedett a profit. Figyelemre méltó, hogy a nemzetgazdaságon belül a versenyszféra esetében 2017 utolsó negyedévében már kiugró ütemben, 10,5%-kal emelkedett a jövedelmezőség.

A profitabilitás javulása ösztönzőleg hat a termelési tényezők iránti keresletre is, amit jól személtet, hogy a privát szektor beruházásainak kétszámjegyű bővülése mellett foglalkoztatása is jelentősen (2,9%-kal) bővült tavaly.

Ezzel párhuzamosan a cégalapítások száma is - jelentősen felülmúlva az elmúlt években tapasztalt trendet - erősödött 2017-ben, amit számottevő mértékben a gazdaság növekedésének gyorsulása és a kedvező kilátások magyaráznak. Ezzel összefüggésben a vállalati felszámolások száma tovább csökkent 2017-ben.

Megállapítható tehát, hogy nem volt kedvezőtlen elmozdulás a vállalati szektor magatartásában a bér- és adómegállapodás bevezetését követően, éppen ellenkezőleg, jelentősen bővült a vállalati szektor által támasztott kereslet, illetve ezzel párhuzamosan javult a szektor profitabilitása is

- írja a konvergenciaprogram.

Berobbantja a magyar gazdaságot a nagy megállapodás

Az NGM szeirnt a megállapodás eredményeként szerintük Magyarország versenyképessége hosszú távon is javul. Ez egyfelől a régiós és OECD összehasonlításban is magas munkát terhelő adók csökkentésének, másfelől a tőkejövedelmet terhelő nyereségadó mérséklésének köszönhető.

A megállapodás további eredményei közé tartozik, hogy gyorsította a keresetek növekedését, amelyre az alacsony bérek mellett szűkös munkaerő-kínálat növelése érdekében volt szükség.
  • Egyfelől a hazai bérek felzárkózása csökkentette a külföldi munkavállalás vonzerejét, így hozzájárult a munkaerő megtartásához.
  • Másfelől a magasabb bér az inaktív rétegek egy részét a munkaerőpiacra való visszatérésre ösztönözte.
  • Harmadrészt a minimálbér és a közmunkabér közötti különbség növelése vonzóbbá tette az álláskeresést az elsődleges munkaerőpiacon.


A minimálbér-emelés ezt a folyamatot segítette, mivel - a szociális hozzájárulási adó csökkentésével együtt - becslésük szerint 2017-ben közel 6 százalékponttal járult hozzá a bérek növekedéséhez.

További fontos eredmény a területi bérkülönbségek csökkentése. Ezt mutatja, hogy az alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező keleti és dél-nyugati régiókban gyorsabb ütemben nőttek a bérek, mint a magasabb bérszínvonallal rendelkező Budapesten illetve az észak-nyugati megyékben.

Berobbantja a magyar gazdaságot a nagy megállapodás

Összegezve, a hosszú távú bér- és adómegállapodás megfelelő gazdasági környezetben került megkötésre, amelyet erős gazdasági növekedés jellemzett. Ezt bizonyítja, hogy a megállapodás nem vetette vissza sem a foglalkoztatás, sem a vállalati profitok növekedését, sem pedig beruházási hajlandóságot. Mindezek is megerősítik, hogy a bér- és adómegállapodás mind a foglalkoztatottak, mind a foglalkoztatók oldaláról hozzájárult a magyar gazdaság utóbbi időszakban mutatott dinamikus bővüléséhez, illetve előretekintve is megalapozza a kedvező növekedési kilátásokat.

Az NGM anyaga a reálbérek 50%-os növekedését jósolja 2022-ig, ami a termelékenység növekedésével jár együtt:

Az NGM szerint fennmarad a gyors béremelkedés a következő időszakban, ennek alapját a termelékenység növekedése teremtheti meg. Ugyanakkor a termelékenység növekedésére vonatkozó prognózis jelentős kormányzati erőfeszítéseket igényel, amelyek egyelőre nem látszanak. Mindezek alapján azt várhatjuk, hogy

  • a konvergenciaprogramban prognosztizáltnál végül alacsonyabb lesz a béremelkedési ütem,
  • a bérek növekedése elszakad a termelékenység bővüléséből, ami viszont versenyképességi áldozattal járhat,
  • a kormány óriási reformprogrammal alapozza meg az egyelőre álomszerű termelékenységnövekedést.

Béremelés a közszférában A 2019-2022 közötti államháztartási folyamatokról szóló részben lehetünk figyelmesek egy utalásra. A konvergenciaprogram ugyanis azt állítja: "A pedagógus, a rendvédelmi valamint a többi, eddig elindult életpálya-modell folytatódásán valamint a jelentős egészségügyi béremelésen túl a költségvetési pálya azzal is kalkulál, hogy 2019-től azoknál az állami tisztviselőknél is megtörténik a béremelés, akiknél még nem került sor minderre".

Mit látnak az elemzők?

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank közgazdásza azt hangsúlyozta a Portfolio-n korábban megjelent cikkében, hogy hosszabb távon a bérnövekedés nem szakadhat el a munkatermelékenység növekedésétől.

Ha a béremelést olyan gazdaságpolitikai változások kísérik, amelyek a termelékenységet megfelelő mértékben javítják és kompenzálják az emelkedő munkaköltségeket, akkor az a versenyképességre nem jelent veszélyt. Ez 2017-ben és 2018-ban megvalósulni látszik, amiben döntő szerepe van a szociális hozzájárulási adó csökkentésének

- vélekedett a szakértő.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az adócsökkentés, mint gazdaságpolitikai eszköz, nyilvánvalóan korlátos - nem folytatható mindörökké. Ahhoz, hogy a béremelkedés fenntartható maradjon, jóval szofisztikáltabb versenyképességjavító gazdaságpolitikára van szükség, hatékonyabb szabályozásra, az állam működésének korszerűsítésére, az oktatás minőségének radikális javítására.

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója szerint általánosan kijelenthető - különösen egy hazánkhoz hasonló, közepesen fejlett gazdaság esetében -, hogy a bérek aktív alakítása a hosszú távú fejlődésre is pozitív hatással lehet. A bérek és a termelékenység növekedése között endogén kapcsolat van, így a hosszabb távú gazdaságstratégiáknak a kínálati feltételek javítása mellett a bérek folyamatos emelésére is törekednie kell. Ez természetesen nem jelentheti a hazai béreknek - mint az néhány szlogenben hibásan elhangzik - azonnali, ausztriai szintre történő emelését, viszont hosszú távon érdemes ezt megcélozni.

Az ezt célzó stratégiának a bevezetőben említett strukturális tényezők mellett számos eleme van Virág Barnabás szerint. A legfontosabb pillérei az alábbiak lehetnek, melyek közül többnek az alapjai már jelenleg is megvannak hazánkban:

  • A minimálbér-emelések egyrészt általánosan indikációt adhatnak a gazdaságban szükséges béremelések mértékéről, másrészt az alacsony bérű és jellemzően alacsony alkupozícióval rendelkező munkavállalók esetében biztosíthatják a bérek vásárlóerejének fokozatos növelését.
  • A bérmegállapodások rendszerének széles alapokon nyugvó, akár ágazati sajátosságokat is figyelembe vevő kialakítása, amely biztosítja, hogy a reálbérek emelkedése hosszú távon lépést tartson a termelékenység bővülésével.
  • Fontos elem lehet a munkát terhelő adók folytatódó csökkentése. Az e téren hozott reformlépések a nettó bérhányadot már 2010 óta emelkedő pályára állították, növelve a munkabérek vásárlóerejét.
  • Kulcstényező az oktatási és felnőttképzési rendszer megfelelő hatékonysága. A jól képzett, illetve folyamatosan képezhető munkavállalók egyrészt magasabb termelékenység mellett magasabb béreket kaphatnak, másrészt a munkapiac illeszkedési problémáit is csökkentik, támogatva a teljes foglalkoztatás elérését és fenntartását.
  • Végezetül fontos tanulság, hogy csakis a megfelelő méretgazdaságosság mellett működő vállalatok képesek a magasabb béreket kigazdálkodni. Ezért KKV szegmens túlzott "elaprózódottságának" csökkentése is segítheti a bérek további tartós növekedését.

A vizsgált intézkedések A konvergenciaprogramban a legkisebb bérek jelentős növelésének, a járulékcsökkentésnek, valamint a társasági adó csökkentésének hatását vizsgálták. Emlékeztetőül: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának résztvevői által elfogadott több évre szóló megállapodás a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek és a társasági nyereségadó csökkentéséről 2017 elején lépett hatályba. A megállapodás értelmében a minimálbér illetve a garantált bérminimum összege 2017-ben 15 illetve 25 százalékkal, 2018-ban 8 illetve 12 százalékkal emelkedett. A kötelező legkisebb bér összegének emelésével párhuzamosan a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke 2017-ben 5, 2018-ban 2,5 százalékponttal csökkent. (Továbbá a 2018-at követő években összesen négy alkalommal 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke azokban a negyedévekben, amikor a reálbér növekedése az előző csökkentés időpontjához képest eléri a 6 százalékot.) Végül a megállapodás értelmében a társasági adókulcs mértéke 2017 elején egységesen 9 százalékra csökkent.

(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Ujvári Sándor)
Frankfurti tőzsde
kórház
mcdonald's logo
Boeing
cimlap_Hernadi
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kórház