Szakadékban a világ legcsóróbb országa - Van élet a teljes összeomlás után?
Gazdaság

Szakadékban a világ legcsóróbb országa - Van élet a teljes összeomlás után?

Portfolio
Nehéz lesz talpra állítani a venezuelai gazdaságot, mely évek óta szenved, mostanra a szakadék mélyére került. Az országban szinte teljesen leállt a termelés, az élelmiszerekből és gyógyszerekből hiány van, a gazdaság gyakorlatilag lerobbant. Azonban már elkészültek a tervek arról, hogyan lehetne majd egyszer talpra állni, ha sikerül megdönteni Maduro hatalmát.

Sosem látott gazdasági összeomlás

A modern kori történelem legnagyobb gazdasági katasztrófájának tanúi vagyunk: ami Venezuelában zajlik, az gazdasági szempontból már rosszabb, mint a spanyol polgárháború időszaka - írta nemrég a Washington Post. Megbízható adatokat nehéz kapni az ország gazdaságáról, de a BBC a venezuelai jegybankra hivatkozva azt írja, hogy az elmúlt három évben rendre 15 százalék felett volt a GDP visszaesésének üteme azt követően, hogy már 2015-ben is 6 százalékot zuhant a gazdaság teljesítménye.

Vagyis az elmúlt öt évben, Maduro hatalomra kerülése óta Venezuela gazdasága megfeleződött.



Szakadékban a világ legcsóróbb országa - Van élet a teljes összeomlás után?
A BBC ábráján jól látszik, hogyan kapcsolt szabadesésbe a venezuelai gazdaság Maduro hatalomra jutása után és hogyan bukta el a GDP felét néhány év alatt.
Az ábrán látszik, hogy Hugo Chavez korábbi elnök halálát követően Nicolas Maduro jelenlegi államfő hatalomra kerülése hozta el a gazdasági összeomlást. Mindez annak köszönhető, hogy Chavez még tudott profitálni a kétezres évek olajár-robbanásából, viszont a növekvő bevételeket az állam el is költötte. Maduro persze elsősorban a nyugati országokat, az USA-t és az EU-t okolja a gazdasági problémákért, szerinte az általuk hozott gazdasági szankciók kényszerítették térdre Venezuelát.

A gazdaság összeomlása aztán hiperinflációval párosult, tavaly a drágulás mértéke meghaladta az 1,3 millió százalékot, emiatt pedig komoly élelmiszerhiány alakult ki az országban. Egy kutatás szerint a venezuelaiak majdnem kétharmada vallotta azt, hogy 2017-ben fogyott, átlagosan 11,4 kilogrammot veszítettek a súlyukból, a leginkább persze a szegényeket érintette ez a probléma. Ugyanebben a kutatásban több mint 8 millió ember vallotta azt, hogy naponta legfeljebb két étkezésre jut elegendő élelmiszer számára. Nem véletlen, hogy az elmúlt években milliók menekültek el az országból.

A fenti problémák után idén év elején a politikai helyzet is kaotikussá vált, amikor Juan Guaido, az ellenzéki többségű parlament elnöke kikiáltotta magát az ország elnökének. Elsőként az Egyesült Államok ismerte el Guaidót elnöknek, majd a hét elején az európai országok is sorra tettek ugyanígy. A hírek szerint az USA gazdaságilag is fokozni akarja a nyomást Madurón, azt tervezi, hogy az olajszámlát nem neki, hanem az új, egyelőre nem legitim elnöknek egyenlíti ki. Ha pedig az államfő nem jut forráshoz (elsősorban devizához), akkor az amerikai remények szerint ez elhozhatja a bukását.

Három éve kész a Maduro utáni terv

A venezuelai rendszer évek óta recseg-ropog, Ricardo Hausmann világhírű venezuelai közgazdász már három éve megalkotta csapatával azt a programot, amivel majd talpra lehet állítani az országot Maduro esetleges bukása után. A Harvard Egyetem professzora akkor még azt hitte, hogy rövidesen megbukhat az elnök, de erre még most is várni kell.

Nemrég az Economist elevenítette fel a Hausmann-tervet, mivel megint aktuálissá vált, hogy esetleg megbukhat Maduro rendszere. Ráadásul decemberben a venezuelai ellenzék politikusai, a szakszervezeti vezetők és az üzletemberek is megállapodtak egy gazdasági reformtervről, mely a közgazdász programján alapul.

Hausmann szerint első lépésként az áremelkedést kellene megfékezni mesterséges árkontrollal, illetve az üzleti bizalom alapjait kellene helyreállítani, hogy a magánszféra hajlandó legyen beruházni az országban. Az elmúlt években ugyanis egy sor iparágat szinte teljesen államosítottak, ami megrengette az államba vetett bizalmat.

További fontos orvoslásra váró probléma a dollár hiánya. Az állami olajvállalat, a PDVSA exportbevételei zuhantak, a maradék kevés dollárt pedig a kormányzat használja fel. Emiatt viszont a vállalkozóknak nem jut kemény deviza, hogy a termelésük importigényét ki tudják elégíteni, sok üzem ezért állt le. Vagyis a legfontosabb az lenne, hogy a venezuelai üzleti szféra dollárhoz jusson. Ezt azonban Venezuela egyedül biztosan nem tudja megoldani, külső segítségre lesz szüksége.

Egyrészt külföldről kellene dollárt szereznie az országnak, másrészt fontos lenne garantálni, hogy a jövőbeli exportbevételekre nem teszik rá a kezüket a hitelezők. A Tornino Capital befektetési bank szerint jelenleg 135 milliárd dollárnyi külső adóssága van Venezuelának, ebben van 13 milliárd dollárnyi kínai és 3 milliárdnyi orosz adósság, melyeket olajjal egyenlítettek ki. Emellett 24 milliárd dollárnyi kötvény van a befektetők kezében és a PDVSA is kibocsátott 28 milliárd dollárnyi papírt. A fennmaradó adósság az exportra termelő vállalatok kiegyenlítetlen számláit tartalmazza.

Az elmúlt években Venezuela többször nem tudta törleszteni adósságát, vagyis gyakorlatilag csődbe ment az ország. A jövőben ezt hivatalosan is ki kellene mondani, hogy elkezdődhessen a talpra állás, a befektetőknek el kellene fogadniuk valamekkora mértékű veszteségleírást. Erre azért van szükség, mert különben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vállalná az ország megsegítését. Márpedig Hausmann szerint 60 milliárd dolláros csomagra lenne szüksége Venezuelának. Emellett ha az amerikai kormányzat komolyan gondolja Guaido segítését, akkor az USA elnöke hasonló nyilatkozatot adhatna ki, mint 2003-ban Irak esetében, mellyel részleges garanciát vállalt az ország adósságára.

Ha a fenti lépéseket meghoznák, akkor egyrészt nem áramolna ki a dollár az országból a hitelezőkön keresztül, másrészt az IMF friss forrása is devizát jelentene az új vezetés számára. Hausmann szerint ebből a venezuelai kormánynak bolivárt kellene vásárolnia, hogy a dollár eljusson a vállalkozókhoz, tudjanak importálni és beindulhasson újra a termelés.

Az eddig ismertetett intézkedések után szükség lenne az inflációs várakozások lehorgonyzására, illetve a jegybank hitelességének megteremtésére, hogy meg lehessen fékezni a hiperinflációt. Hausmann szerint ennek a legjobb eszköze egy valutatanács mint árfolyamrendszer felállítása lenne, mely csak annyi bolivárt engedne nyomtatni, amennyi dollár a tartalékokban van. Rövidtávon ezzel lehetne véget vetni az infláció emelkedésének. A másik megoldás egy mesterséges árfolyamküszöb felállítása, mely lassabban fejtené ki hatását, viszont hosszabb távon jobban szolgálná a venezuelai gazdaság érdekeit - teszi hozzá.

Az iparban az első feladat az olajipar talpra állítása lenne, hiszen Venezuela továbbra is 300 milliárd hordónyira becsült nyersanyag-tartalékon ül. Fontos lenne, hogy újrainduljon a termelés, ehhez vonzó adózási feltételekre és a magántulajdon garantálására lenne szükség.

A címlapkép forrása: Shutterstock
Tobias Adrian - IMF
GettyImages-502905714
Pillar_irodaház
GettyImages-500406320
GettyImages-1181803301
D_MTZ20191209005
NYSE, trader, broker, válság
Frankfurti Tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Tobias Adrian - IMF