A bűnbakkeresés nem oldja meg a magyar egészségügy problémáit
Gazdaság

A bűnbakkeresés nem oldja meg a magyar egészségügy problémáit

Ha a közfinanszírozott egészségügyet nem erősíti meg a kormány, miközben a magánegészségügy hatalmas kapacitásokat épít ki, ami erőteljes elszívóhatásként jelentkezik, akkor az állami rendszer össze fog omlani - vetíti előre Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a magyar egészségügy jövőképét. Szerinte kedvező, hogy a kormány végre kezdi komolyan venni az egészségügy problémáit, azonban a vízió, amivel hozzálát a rendszer átalakításának, hibás. Azt is vallja, hogy szükség van új, modern egészségügyi intézményekre, de akkor biztosan be kellene zárni néhány régit és nem konzerválni a jelenlegi struktúrát. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy veszélyes az a fajta bűnbakkeresés, ami a kórházakkal és orvosokkal szemben folyik.
November 6-án Portfolio Private Health Forum. Hamarosan indul a jelentkezés, érdemes figyelemmel követni a Portfolio Konferencia oldalát!

Portfolio: Több jel is arra utal, hogy a kormány hamarosan elkezd érdemben foglalkozni az egészségügy átalakításával. Elég ha csak a kormány asztalán lévő tervekre tekintünk, gondolok itt a Versenyképességi Tanács, a Nemzeti Bank vagy az EMMI anyagára, vagy épp az Állami Számvevőszék megállapításaira az állami kórházak gazdálkodásáról. Ennek kapcsán legtöbbször a kórházak kerülnek elő, ezek az intézmények ugyanis méretükből, adósságfelhalmozásukból fakadóan a legkritikusabb szereplők. Jó az irány?

Rékassy Balázs: Az jó, hogy a kormány legalább elkezdett végre foglalkozni az egészségüggyel. Az előző két ciklusban nem is jutott el a miniszterelnök szintjéig az egészség ügye, de most már akkora a probléma, hogy mára már a politika is észrevette, hogy a választók közérzete múlik ezen, így valamit tenni kell az egészségügy terén. A rendszer rendbe rakása érdekében szükség lenne egy stratégiára, ehhez azonban át kell látni az egészet, és emellett szükséges egy vízió, hogy honnan hová akarunk eljutni.

A bűnbakkeresés nem oldja meg a magyar egészségügy problémáit
Most megvan ez a vízió?

Van, de meglátásom szerint hibás az a vízió, amely kiragadja a kórházakat a rendszerből és csak gazdálkodási szempontokból vizsgálja őket. Szóba se kerül az intézmények minőségi, gyógyító funkciójának vizsgálata.

Persze fontos, hogy egy kórház ne termeljen újra meg újra adósságot, de legalább ennyire fontos, hogy milyen a teljesítménye minőségbiztosítási szempontból, azaz elvárhatja-e a beteg, hogy ugyanazt a, lehető legjobb, szakmai irányelvek mentén összeállított szolgáltatást kapja bárhol is kerül ellátásra. Senki nem beszél arról, hogy a kórházaknál mennyire fontosak lennének az egységes szakmai protokollok. Nézte valaki, hogy az egyes intézmények ugyanazt a szakmai szintet hozzák-e? Van-e minőségbiztosítás, szakmai ellenőrzés, tudják -e teljesíteni a tőlük elvártakat? Persze nagyon fontos egy kórház gazdálkodása, de a primer teljesítménye mégiscsak az a szakmai output, amit produkálnia kell.

Az átláthatóság érdekében kellenek olyan nyilvános szakmai mutatók, amelyek nagyon fájóak lehetnek az egyes intézményekre nézve, de betegként ezeket jogom van tudni. Ez lenne a minimum, és ez szolgálja az adott csoport vagy az egész szakma fejlődését is.

A kórházak gazdálkodása a legtöbb esetben nem feltétlenül a menedzsment problémája. Ez egy téves bűnbakkeresés!

Persze előfordulhat, hogy rossz, nem megfelelő a vezetés, de legalább olyan nagy az esély, hogy nem megfelelő az intézmény szakmai összetétele, elavult a struktúra, vagy több intézmény versenyez ugyanazért a koncért, és a végén mindkettő szenved.

Ha megalkotna a kormány egy új egészségügyi stratégiát, akkor azt mire kellene felépítenie?

A stratégia fókuszában az adott lakosság egészségi állapottal, egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos szükségletei kellenek álljanak, ennek mentén szabad csak átalakítani a magyar egészségügyet. A jó hír ebből a szempontból szerintem, hogy a politika tudatáig eljutott: egy ország gazdasági teljesítőképességére és így a versenyképességére hatással van a lakosság egészségi állapota, és így az ellátórendszer is. Azt mondom, hogy nézzük meg, hogy az egészségi állapot szempontjából mi a szükséglet, és ebből kezdem el felépíteni, hogy mi az a leghatékonyabb ellátórendszer, ami ezt ki tudja elégíteni.

Portfolio Private Health Forum 2019 November 6-án Portfolio Private Health Forum. Hamarosan indul a jelentkezés, érdemes figyelemmel követni a Portfolio Konferencia oldalát!.

Mintha a korábbi években ehhez hasonló gondolkodás lett volna a magyar kormány részéről.

Igen, Szócska Miklós idején. Ő volt az első és mindezidáig tanult egészségügyi menedzser, aki ezt tudta, és megfelelő módon kezdett hozzá. A Semmelweis Terv regionális szervezésébe azonban beleszólt a politika, a helyi kiskirályok nem engedték, hogy az ő egészségügyi intézményeikhez bárki is hozzányúljon. A jelenlegi környezetben az egészségügyi rendszer működése nem lesz attól jobb, hogy felépítek egy új kórházat, vagy pályázati pénzekből felújítjuk a mostanit, és konzerváljuk a jelenlegi kórház centrikus rendszert.

Vagyis az Egészséges Budapest Programtól sem várhatunk átütő sikert?

Nagyon nagy öröm, hogy belevágtunk, és megvan a szándék, hogy Budapest és Pest megye kórházai is fejlődjenek. Már látszik, hogy a szakmai tervezést, és kemény szakmai munkát sok helyen felülírja a helyi-, vagy akár a nagypolitika, a szükséglet, illetve meglévő infrastrukturális hálózatra alapuló ellátórendszer átalakítása helyett. Vannak olyan példák, hogy kerületek nem egyeztetnek egymással, ahelyett, hogy összefognának, és egy közös csomópontban épülne egy új közös rendelő, ehelyett, egy új szakrendelő azért épül ott, mert ott volt egy telke az önkormányzatnak, vagy valakinek az az érdeke, hogy az ő telkét el tudja adni erre a célra. Van olyan példa, hogy az adott kerület szélén lesz az új intézmény, a szomszédos kerület több egészségügyi intézményeitől pár megállónyira, vagy olyan helyen épül új intézmény, amely ma még egy megközelíthetetlen helyen lesz, ahol az infrastrukturális hálózat létrehozása iszonyú plusz költséget jelent majd.

Ezek közpénzek, amelyek hatékony, moderált és célorientált felhasználása kellene, hogy a legfontosabb legyen.

Persze szükség van új egészségügyi intézményekre, de akkor biztos, hogy másokat be kell zárni. Elég csak a János Kórházra gondolni.

Nagyon nagy a veszélye, hogy nagyon sokan abban érdekeltek, hogy a jelenlegi struktúrát konzerválják. Ha felépítünk egy csillivilli szuperkórházat szuperdrága betonból, üvegből, egyrészt még nem lesz, aki ott dolgozzon, másrészt nem lesz jobb a lakosság egészségi állapota.

Az emberek nem kórházakba akarnak járkálni, hanem megfelelő ellátást szeretnének kapni időben, és ezt legelőször az alapellátásban kellene megtenni.

Az egészségügyi szolgáltatások hétköznapi részét decentralizálni kell, azaz közel vinni az emberekhez, és a drága, költséges, nagy tudást igénylő ellátásokat meg centralizálni kell. 4-5, de jól felszerelt, modern kórház, és sok alapellátási egység, csoportpraxis, és pár, több kerület által közösen működtetett szakrendelő - ez lenne hatékony struktúra. Az alapellátás megerősítése kulcsfontosságú lenne, de ebben tragikusan állunk, mert egy idősödő, elfáradt és jelen helyzet okozta problémák miatt frusztrált alapellátási gárda dolgozik. Hatékony ellátórendszerekben, tőlünk nyugatra, ma már egy modern alapellátási egységben a háziorvosok mellett számos diplomás ápoló, más egészségügyi szakember dolgozik önállóan, levéve vagy csökkentve a leterheltségüket, és javítva a munkájuk hatékonyságát. Persze mindezt versenyképes bérezés mellett lehet és kell megvalósítani itthon is.

Másik oldalt egy multiszakmás igazi 7/24 centrumkórháznak nagyon nagy kapacitással kell működnie és nagy betegszámmal, hogy igazán hatékony legyen. Itt borzasztó nagy előny lenne a Semmelweis Egyetem tudásának, kapacitásának a bevonása. Úgy látom, itt is valamilyen hatalmi harc folytán, az egyetem külön utat jár, és se a János kórház, se a többi centrum kórház projektjében nincs benne. Felmerül a kérdés, nagyon jó, hogy lesznek új vagy felújított kórházak, szakrendelők, de ki fog ott dolgozni, ki fogja adni a szakember utánpótlást?

A szakember kérdés mára a legnagyobb probléma, ha az itthon maradottak munkafeltételei nem javulnak, gyorsan, ők is elfognak menni a magánintézményekbe vagy külföldre.



A bűnbakkeresés nem oldja meg a magyar egészségügy problémáit
A kormány egészségüggyel kapcsolatos kommunikációjában rendszeresen feltűnik a magánegészségügy. Mire számíthatunk ebből a szempontból?

A magánegészségügy idáig abból fejlődött, hogy a kereslet a társadalom egyre szélesebb köréből érkezett, és közvetlen fizetésre alapul. Az egészség-gazdaságtan egyik alaptézise a kínálat vezérelt kereslet elve; ennek a megvalósulását látjuk éppen. Ha egy orvos magánrendelőt nyit a sarkon, mindent meg fog tenni, hogy oda terelje a betegeit. Különösen, ha azt tapasztalja, hogy az állami intézményben keresett fizetésének, többszörösét meg tudja keresni, és ráadásul kevesebb szervezési üggyel kell szembenéznie.

Evidens fejlődési folyamat, hogy az orvos tulajdonosok mellett megjelentek a nagybefektetők, akik tőkét vittek a rendszerbe, és nagy, komplett, több 100 milliós klinikákat építenek. Ők már szeretnének egy stabil bevételi forrást is, az ügyfél fizetési hajlandóságán felül. Stabil bevételi forrás érkezhet egészségpénztárak, vagy magánegészségbiztosítások formájában. Bizonyos javaslatokból azt lehet kiolvasni, hogy a kormány célja egy kötelező egészségbiztosítási, egészségfinanszírozási második pillér megteremtése. Ez a magánszolgáltatók bevételszerzési lehetőségeinek kiterjesztését szolgálja.

Tulajdonképpen ez jó, mert a rendszer kifehérítését szolgálja. Jobb így, mintha mindenki zsebből fizetne a szolgáltatásért, azonban végzetes lehet, ha közben a közfinanszírozott egészségügyet nem fejlesztjük.

A magánegészségügy a bevételi oldal növekedése miatt ugyanis olyan kapacitásnövekedést fog átélni, amely jelentős elszívóerővel fog rendelkezni, ami az állami rendszer széteséséhez vezet. A magánszolgáltatókra szükség van, mert elől járnak hatékonyság, gazdaságossági, ügyfélbarát működésük szempontjából. Általában a verseny folytán minőségi szolgálatást igyekeznek nyújtani. Kedvező, ha növelik az átláthatóságot, tiszta forrást teremtenek, választási lehetőséget adnak, hatékonyságban példát statuálnak. Közben azonban a magánegészségügynek soha nem az a feladata, hogy a társadalom egészségi állapotát javítsa, hanem ez a szolgáltatás for-profit alapon működik, és a tulajdonosok érdekének, azaz a profit maximálás lesz mindig is a feladata. Így a magánellátás mindig is szelektálni fog, és csak esetszerű, gazdaságos tevékenységek közül választ a profiljába illőket.

Ahhoz, hogy az állami rendszer felvehesse a versenyt a magánintézményekkel, első körben a finanszírozással kellene kezdeni valamit, nem?

Igen. Végeztünk egy felmérést, hogy a közfinanszírozott ellátásban mi a 20 leggyakoribb tevékenység, és ezekért mennyit fizet ma a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, és megnéztük, hogy ugyanezek a szolgáltatások mennyibe kerülnek magánszolgáltatóknál. Járóbeteg-ellátásban nyolcszoros az átlagos különbség! Fekvőbeteg-ellátásokban 2,5-szörös volt a különbség az összegekben.

Ez egy jó indikátor arra, hogy bemutassuk, hogy mennyire irreálisan alacsony a közfinanszírozás. Persze ebben benne van a magánintézmények méretgazdaságtalanságból származó plusz költsége, illetve profitja is, de jelzi, hogy ilyen finanszírozásból nem lehet fejleszteni, amortizációt illetve tisztességes béreket fizetni. Lehet piszkálni a kórházigazgatókat az adósság felhalmozása miatt és általánosítani, bűnbakokat keresni, de fontos lenne vizsgálni minden esetben az intézmény szakmai összetételét, az adott tevékenység valós költségösszetételét. Hiszen ma a masszív veszteséget termelő szolgáltatásokat a szerencsés intézmények pár nyereségesen is nyújtható, profitot hozó szolgáltatással tudják kompenzálni, de vannak olyanok, akik több, folyamatosan veszteséges szakmát működtetnek. A bér jellegű költségek az utóbbi időben jelentősen megemelkedtek, az eszközök meg nagy nemzetközi cégek, nemzetközi árai alapján mindenhol a világon ugyanolyanok. A valós költségeket sok esetben régen nem fedezi a hazai HBCs finanszírozás.

A másik bűnbakkeresés a jelenlegi megszólalások alapján az orvosbárózás. Erről mit gondol?

Politikailag rossz üzenetnek és veszélyesnek tartom, hogy azt sugalljuk, hogy az orvosok mind gazdagok, és bűnbakkeresés folyik az egész orvostársadalommal szemben.

Magyarországon több tízezer orvos praktizál és aki jelenleg közintézményben dolgozik, igen nehéz körülmények között, tisztességesen, minden tiszteletem az övék.

Mondjuk ki és fogjuk fel, hogy Magyarországon az egészségügyre közpénzből a GDP 5 százalékát költjük, miközben mások 7-8%-ot, és nemzetközi szinten az egészségügyi kiadások mindenütt gyorsabban növekednek, mint a GDP. Hatalmas szám, de azt mondom, hogy szépen fokozatosan 700 milliárd forintot bele kellene tenni többletként az egészségügybe éves szinten. Ez a GDP két százaléka.

Tudom, hogy nagy összeg, valahonnan ezt el kell venni, de azt látom, hogy más országok ezt elő tudják teremteni. A leszakadó csoportokkal is kell foglalkozni, nem szabad őket kvázi ellátatlanul hagyni. Mert hosszú távon ez megbosszulja magát. Ez nem csak egészségügyi feladat, ehhez komplex megközelítés kell. A komplex megközelítés pedig a megelőzés, egészségnevelés, egészségkultúra, és az alapellátás megerősítése. Vonzóvá kell tenni a háziorvosi és hozzákapcsolódó szakdolgozói munkát, illetve azért kell plusz pénz, mert ezt a humán munkaerő és tudás intenzív területet csak versenyképes fizetésekkel lehet életben tartani a közfinanszírozotti oldalon. És ahogy már beszéltünk róla, az országunk fejlettségéhez mérten keveset költünk egészségügyre, és amit költünk azt is rossz hatékonysággal tesszük. Ha a cél a társadalom biztonságérzetének, egészségi állapotának javulásán keresztül a versenyképesség javítása, munkaerő megtartás fokozása, akkor minden egészségügybe fektetett forint többszörösen megtérül.

Összegezve a fentieket, látva az egészségügyi javaslatokat és realitásokat, milyen jövőt vizionál?

A plusz forrás szép lassan meg fog jelenni az egészségügyben, csak nem adóból és járulékokból, hanem magánzsebből, növelve a lakosság ilyen jellegű kiadásait. Jobb esetben nő majd a magán biztosítások aránya, de várhatóan továbbnő a lakossági egészségcélú kiadások aránya is. Ez pedig tovább fogja növelni a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket.

Inkább egy amerikai, chilei vagy román típusú egészségügyet fog jelenteni, ahol jelentős a magánszektor aránya, amely sokkal kevésbé járul hozzá a lakosság egészségének hosszútávú és folyamatos menedzseléséhez.

A társadalom további kettészakadása olyan területeken, mint az oktatás, szociális szféra, vagy egészségügy nem elfogadható, és nem is hatékony. A költség-hatékony, jól szervezett, a lakosság egészségtudatosságára és erős alapellátásra épülő egészségügyi ellátórendszer lehet az alapja annak, hogy egy versenyképes társadalmat tudjunk biztosítani itthon.

Megoldást jelentene a helyzetre, ha az állam erősítené a szolgáltatásvásárló funkcióját. Ez akár szektor semleges finanszírozást is jelent. Kvázi mindegy, hogy egy adott intézmény magán vagy önkormányzati vagy állami tulajdonú, a lényeg, hogy az adott szolgáltatást állandó, ellenőrizhető, jó minőségben, jó áron tudja nyújtani. Az állam feladata (legyen az OEP - Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, vagy irányított beteg ellátási praxis közösség, vagy regionális egészségbiztosító, vagy regionális ellátásszervező), hogy tudja milyen és mennyi szolgáltatást akar és tud vásárolni, és sokkal inkább ár-érték alapján vásárol, ellenőriz, minőséget garantál, de nem feltétlenül ő szolgáltat. Ehhez persze a szolgáltatásokért járó összeget valós költségalapon kell meghatározni, tudni kell, hogy mit, mennyit és hol, mennyiért kell tudni biztosítani, és kell egy átlátható minőségbiztosítási rendszer - azaz egy komplett, hosszútávú, koherens egészségügyi stratégia.

Karrier Rékassy Balázs (53) orvos, egészségügyi szakmenedzser. Munkatapasztalata az egészségügy széles vertikumát öleli fel: dolgozott az alapellátásban, állami egészségügyi intézmény vezetésében, minisztériumban, Világbanki népegészségügyi program vezetésében, gyógyszeriparban, egészségbiztosítás és egészségpénztár területén. Az első szolgáltatást finanszírozó magán egészségbiztosítás-, egészségpénztár megteremtése, illetve az irányított betegellátási modell kísérlet indítása fűződik a nevéhez. Saját egészségügyi vállalkozása mellett jelenleg is számos egészségbiztosító, magánegészségügyi szolgáltató számára végez tanácsadói munkákat.



A bűnbakkeresés nem oldja meg a magyar egészségügy problémáit

Interjúsorozat az egészségügyről A Portfolio 2018 tavaszán interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre. Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Az interjúk IDE KATTINTVA érhetőek el.

Fotók: Szekeres Máté
facebook libra szablyozás
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
lemairegetty
barabasialbertlaszlocimlapkep-20181130
elektromosroller
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
lemairegetty