Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Nem szeretnénk, ha az Egyesült Államok kiszolgáltatott lenne gazdaságilag olyan országoknak, amelyek nem a szövetségesei - fogalmazott, és utalt Kínára egyértelműen Donald Trump Jr. az Aczél Zoltán üzletember és Portfolio szervezésében megvalósuló pénteki zárt körű üzleti rendezvényen. Építsünk hidakat, nemcsak a politikában, hanem a versenyszektorban, a privát szektorban - javasolta az Egyesült Államok elnökének fia, akit gyakran a MAGA (Make America Great Again) koronahercegeként is emlegetnek. A cikk angolul megjelent változata ide kattintva olvasható.
Talán még soha sem volt annyira bizonytalan és kiszámíthatatlan a gazdasági környezet az Amerikából elindított vámháború (valamint az orosz-ukrán háború végének elmaradása) miatt, mint most, ennek ellenére a kormány egy év szünet után visszatér a korábbi gyakorlatához: nagyon korán elfogadja a jövő évi költségvetést. Pedig már csak az elmúlt néhány hét bebizonyította, a kormánynak rendkívül gyorsan korrigálnia kell saját magát, ezúttal a költségvetési hiánycélok terén. Gyorselemzés a 2026-os költségvetésről, melyben bemutatjuk, hogy több intézkedésével jelentős mozgásteret nyert magának a kormány a jövő évi büdzsében, épp a parlamenti választás évében.
Nem szükséges további károkat okozni magunknak azzal, hogy megdrágítjuk magunk számára az amerikai termékeket - érvelt a Portfolio-nak adott interjújában Darvas Zsolt közgazdász amellett, hogy miért nem érdemes válaszcsapással reagálni Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseire. A brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával arról beszéltünk, hogy van-e közgazdasági logika az amerikai lépések mögött, mi lehet a racionális magyarázat a világkereskedelem átalakítása mögött, és arról is, hogy a világ mely részére milyen gazdasági hatásokkal járhatnak az intézkedések. A szakember azt vetíti előre, hogy a felfüggesztett, egyes országokkal szemben bejelentett vámtételek többségében nem fognak életbe lépni a megállapodásoknak köszönhetően, de a megtartott általános 10%-os extra vám, valamint a kínai termékekre kivetett gigantikus büntetőtételek lassítani fogják az amerikai gazdaságot, bár recessziót nem fognak okozni. Szerinte két fontos következménye kell, hogy legyen Trump vámháborújának.
A kormány által mondottnál lényegesen alacsonyabb GDP-növekedés a következő években, folyamatosan csökkenő folyó fizetési mérleg többlet, a tervezettnél magasabb költségvetési hiányok, 2026-tól újra emelkedő államadósság, magasabb infláció, elmaradó és hiányzó uniós források, kamatkiadásokat övező veszélyek - ezt a jövőt vetíti a magyar gazdaság elé a Standard and Poor's pénteki ítélete, melyben az adósbesoroláshoz rendelt eddigi stabil kilátást negatívra rontotta. Ezekben tulajdonképpen nincs nagy meglepetés, viszont az figyelemreméltó, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítő elemzői milyen mértékben meg vannak arról győződve, hogy a 2026-os parlamenti választások előtti ígérgetés miatt lazább fiskális politika érkezik hazánkba. Az S&P péntek késő esti döntését értékelő anyagunkban bemutatjuk az 5 hónapon belül már a második kilátásrontás esetleges következményeit, valamint azt, hogy mi várható, ha a hitelminősítő szakértőinek várakozása (választások előtti kiköltekezés) bejön.
Maradt a BBB- kategóriában a magyar államadósság besorolása, viszont az eddigi stabilról negatívra változtatta a kilátást a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő a péntek esti döntésében. Az indoklásban az szerepel, hogy megnövekedett a magyar gazdaságban a stagfláció kockázata, és a parlamenti választások előtti időszakban még további költségvetési lazítás várható, ami tovább emeli a már eleve magas magyar adósságrátát. Azzal is foglalkoznak a hitelminősítő szakemberei, hogy a költségvetési politikában várható lazítás megnehezítheti az MNB dolgát, romolhat a fiskális és monetáris politika közötti összhang és még a kamatemeléseket sem zárja ki az S&P Ratings. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható.
Az elmúlt egy hét részvénypiaci mozgásai alapján kijelenthetjük: a közösségi média felületeken megjelenő néhány karakternek soha nem volt még akkora jelentősége, mint most. Mostanra - főleg Donald Trump amerikai elnök múlt heti vámbejelentései óta - a tőkepiacon kereskedők, valamint az üzleti világ iránt érdeklődők kialakult reflexe lett, hogy (magyar idő szerint) a délutáni órákban felmennek Truth Social felületére, hogy megnézzék: az amerikai elnök helyi idő szerint 8-9 óra magasságában, ébredése után milyen gondolatokat oszt meg a követőtáborával. Az elnök csatornáján hatalmas a "zaj", azonban visszanézve a szerdai esetet, utólag sokan azt is beleláthatják: Trump előre szólt.
Rég nem látott, 800 milliárd forint feletti deficitet produkált márciusban a költségvetés, melynek nyomán az első negyedév végére a teljes éves hiányterv 62%-a jött már össze. Adódik a kérdés: az ezúttal is orrnehéz hiánylefutás alapján fennáll-e a költségvetési elcsúszás veszélye és mik lehetnek a kormányzati reakciók.
Több mint 3000 beruházási elképzelés érkezett a Demján Sándor kkv-támogatási programra, ami nagyságrendi előrelépést jelent - értékelte az elmúlt hónapokban meghirdetett pályázatok első tényleges eredményeit Szabados Richárd. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a 2025-ös év eddigi gazdasági teljesítményéről, az idei kilátásokról, a kis- és középvállalkozásokat érintő terveikről, a cégeknek szóló személyre szabott megoldásaikról. Az államtitkár külön kiemelte, hogy az EU-s források tekintetében egy nagyon fontos könnyítéssel is készül a kormány a magyar cégek számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy májusban már megérkeznek a vállalkozásokhoz az első folyósítások is a Demján Sándor Program keretében.
Alig négy hónap után a kormánynak újra kellett számolnia a makrogazdasági pálya legfontosabb elemeit. Részletes vizsgálódásunkból kiderül: a valóságot lényegesen jobban tükröző, 2025-re vonatkozó makropálya elsődlegesen a beruházások romlására vezethető vissza, részben felelős a korábbiaknál mérsékeltebbre várt exportbővülés, de még a háztartások fogyasztási kiadásai is visszafogottabban növekedhetnek idén. Az biztos: a kormánynak nehezebb dolga van a költségvetési célok teljesítésével, főleg, ha az új (költségvetésben nem szereplő, de már bejelentett, valamint a még be nem jelentett) gazdaságpolitikai lépések deficitnövelő hatásait is tekintetbe vesszük.
Az idei GDP-előrejelzést a kormány 2,5%-ra módosította - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ezáltal az eredeti 3,4%-os prognózisnál lényegesen rosszabb lehet az idei növekedés. Előrevetítette az inflációs kilátások kapcsán: a bankok esetében nagy esélye van az árstop bevezetésének a banki díjakra. A telekommunikációs cégektől pedig konkrétan árcsökkentést kérnek. A jegybanki alapítványok ügye kapcsán kifejtette: az Állami Számvevőszék független intézmény, szakmaiságát nem érdemes megkérdőjelezni, és hozzátette, hogy nem olvasta az ÁSZ jelentéseket az ügyben, mert "még a végén ideges" lenne.
Egész egyszerűen akkorára nőtt a költségvetés kiadási oldala a februári hónapra önmagában (részben tartós, részben átmeneti hatások miatt, 13. havi nyugdíj, lakossági kamatkiadások, kórházi adósságrendezés), hogy a magabiztosan bővülő bevételek sem tudják ezt már kompenzálni. A fogyasztáshoz kapcsolt adók látványosan növekedtek, ezen belül az áfabevételek gyakorlatilag felrobbantak (56%-kal), de még ez sem volt elég ahhoz, hogy az idén februári hiány mértéke kiszakadjon a korábbi évek mintázatából.
A március 17-én, 30 élelmiszer termékkör esetében életbe lépett árrésstop első eredményeit ismertette kedd reggeli sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető elmondása szerint az intézkedés hatálya alá 1000 termék tartozik, és 760 termék esetében tapasztaltak árcsökkenést. Átlagosan 16%-os az árcsökkenés mértéke és ez még tovább növekedhet - vetítette előre az eseményen. Azt is elárulta, hogy voltak olyan termékek, ahol a tegnapi napon több mint 50%-os árcsökkenés volt tapasztalható a kormányzati intézkedés nyomán. Előrevetítette azt is, hogy ha megindul a kereskedelmi láncok esetén a keresztátárazás, akkor arra lecsapnak. Szerinte az üzletláncok által eddig bejelentett mennyiségi korlátozások nem a lakossági fogyasztókat érintik, de ha ebben változást tapasztalnak, akkor fellépnek a kereskedelmi gyakorlattal szemben. Arról is beszélt a miniszter, hogy az infláció elleni harcban többfrontos küzdelmet folytatnak: az élelmiszerek esetében a kereskedők mellett a beszállítókkal is tárgyalnak, akiket arra kértek, hogy tartózkodjanak az áremelésektől; a banki szolgáltatások indokolatlan díjemelkedésével jelenleg is foglalkoznak és készen állnak itt is a beavatkozásra; valamint előrevetítette, hogy a bankszektor után az infokommunikációs szektor következik. "Nem feledkeztünk meg a telekommunikációs szolgáltató vállalatokról, a bankok után ők következnek" - hangoztatta egyértelműen.
A SARS-CoV-2 megjelenése óta (2020 február) ez volt az első légúti szezon, amikor az influenza okozta járványhullám megbetegedési csúcsértékei Magyarországon meghaladták a COVID19-járványhullámét - állapította meg a napokban megjelent tanulmányában a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja. Az Oroszi Beatrix által vezetett intézet tényadatokon mutatja be, hogy a mostani influenzajárvány (hasonlóan a koronavírus-járványhoz) sajnos jelentős többlethalálozást okozott hazánkban. Ami viszont igazán sokkoló következtetés: a halálozási többlet az adatok feldolgozottságának előrehaladásával vélhetően el fogja érni a COVID19 járvány idején azonosított szintet, de elképzelhető, hogy meg is haladja azt.
Az idei felsőlégúti szezon erőteljesen érezteti hatásait a kórházakban, a gyerekintézetekben pedig ez hatványozottan igaz – számolt be saját és kollégái tapasztalatairól Velkey György János, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki maga a Bethesda Gyermekkórházat vezeti. A téli hónapokban általában jelentős a forgalomnövekedés, idén azonban ez a korábbi években észlelt mértéket is meghaladta, ami azzal függ össze, hogy egyszerre több kórokozó okozta járvány terjedt párhuzamosan.
Nagy Márton egy keddi háttérbeszélgetésen ismertette a délelőtt bejelentett árrésstop részleteit. Hangsúlyozta: az árrésstop intézkedés hatása az áprilisi inflációban jelenik meg leghamarabb, amit májusban közöl a KSH. A lépés március 17-én lép hatályba és május 31-ig tart jelen állás szerint. Várakozásaik szerint a lépés hatására 2 százalékponttal csökkenhet az élelmiszerinfláció, ami márciusban már 9-10% körül van a miniszter ismertetése szerint. Ha ez nem következik be áprilisra, akkor keményebben lép fel a Nemzetgazdasági Minisztérium, és jöhet az árstop alkalmazása, ugyanezen termékkörökre vonatkozóan.
Idén februárban is jelentős hiánnyal zárt a büdzsé. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtt közzétett előzetes adatai szerint az év második hónapjában 1655 milliárd forint lett a mínusz, ami ugyan kisebb lett a tavaly februári összegnél, de beleillik az elmúlt évek trendjébe. Ezzel az éves pénzforgalmi hiányterv 42%-nál jár, ami első ránézésre ijesztően magasnak tűnik, de több tényező is árnyalhatja ezt a magas adatot.
Szombaton délelőtt tartották a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényét, ami már hosszú évek óta a gazdaságpolitikai bejelentések legfontosabb terepének számít. Az MKIK elnöki tisztségét 4 hónapja betöltő Nagy Elek Orbán Viktor miniszterelnököt, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert és Varga Mihály jegybankelnököt látta vendégül az esményen, akik mind előadást is tartottak. Nagy Márton miniszter és Varga Mihály jegybankelnök előadásában is hangsúlyosan szerepelt az újból erősödő magyarországi infláció, ennek letörésére a kormány és az MNB is eszközökkel készül. Nagy Márton arról beszélt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyal a kiskereskedelem szereplőivel, vannak felajánlások, 6 nagylánc közül 2 adott olyan értékelhető vállalást az önkéntes árcsökkentésre, ami elfogadható a kormánynak. Varga Mihály jegybankelnök többször is az óvatos, fegyelmezett és türelmes monetáris politika szükségességét hangsúlyozta, amit Orbán Viktor későbbi beszédében többször is érdekesnek nevezett.
Az elmúlt 10 évben csak egyszer volt ennél durvább influenzajárvány Magyarországon, a fertőzés terjedési sebessége ugyan lassult, de hétről hétre új csúcsokat dönt a járványgörbe. 2025-ben már 5 olyan hét volt, amikor 300 ezer körül vagy a felett volt a heti akut légúti fertőzéssel megbetegedettek száma, és a magas januári halálozásban is szerepet játszanak ezek a járványügyi folyamatok. A betegség terjedését befolyásolja a lakosság egészségi állapota, a társadalom magatartása, az influenza elleni védőoltás rendelkezésre állása, annak elfogadottsága, valamint az azzal kapcsolatos kampány, mindemellett a járványügyi hatóság ajánlásai. Mindezközben a koronavírus is velünk maradt, és olyan betegségek térnek vissza a világba, Európába és ezen belül Magyarországra is, amelyeket már egyszer legyőzöttnek hittünk. Egy ilyen helyzetben ültünk le beszélgetni Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvossal, aki átfogó interjút adott lapunknak.
Nagy Márton a Pénz7 hétfői ünnepélyes eseményén tartott előadását követően újságírói kérdésekre válaszolt a hétvégén bejelentett kormányzati bejelentések kapcsán. Itt fontos információk derültek ki az anyáknak járó szja-mentességről, de a nyugdíjasok számára bejelentett áfa-visszatérítésről is lényeges részelteket ismertetett. Az is eldőlni látszik, hogy a kiskereskedelem szereplőinek meddig kell javaslatokat tenniük az élelmiszerárak emelkedésének megakadályozása érdekében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénz7 hétfői ünnepélyes rendezvényen elmondott beszédében jelentette be: a 2 gyermekes anyáknak szóló szja-mentesség bevezetése 2026-ban indul és 4 év alatt épül be teljesen az adórendszerbe. Kiderült továbbá, hogy 600 ezer 2 gyermekes édesanya lehet ezzel érintett.
