Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Jövőre vállalt 3,7%-os hiánycéllal megszavazták a keddi napon a 2026-os költségvetést a parlamenti képviselők. Ez az a büdzsé, amiről már most sejteni lehet, hogy főbb paramétereiben fenntarthatatlan. Elemzői, piaci és hitelminősítői várakozások pedig arról szólnak, hogy a kormány a jövő évi parlamenti választások előtt költekezésbe kezd majd, így az igazi költségvetési feketeleves már a választások után felálló kormányra marad.
Az állami egészségügyből kiszoruló tömegek egyre inkább a magánegészségügyben találnak valós alternatívát. A privát szektor bővülése ugyanis 2024-ben sem állt meg, a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18%-kal növekedett tavaly - derül ki a Portfolio átfogó körképéből, melynek keretében a legnagyobb 30 magánegészségügyi szolgáltató tavalyi beszámolóját vizsgálta meg. A hálapénz magánosodása, vagy inkább "magánosítása" tehát aktívan zajlik Magyarországon, ez a kereslet pedig húzza magával a teljes szektort és a nagyívű fejlesztéseket. A nyereségesség tekintetében viszont teljesen szétszakadt a mezőny, de ezeket a szempontokat cikksorozatunk második részében elemezzük.
Májusban 129,5 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés, azonban ehhez a pozitív egyenleghez kellett az MVM 213,5 milliárd forintos MVM-osztaléka. Ezen extra befizetés nélkül mínuszos lett volna az államkassza 5. havi egyenlege.
Megerősítette Magyarország eddig is érvényben lévő Baa2 adósbesorolását a Moody's Investors Service péntek késő esti döntésével. Figyelmeztető jelzés viszont, hogy a negatv kilátás is fennmaradt. A hitelminősítő közleményében hangoztatja, hogy ez a mostani közzététel nem jelent hitelminősítési intézkedést, az időszakos felülvizsgálat zárult most le. A legnagyobb kockázatként az uniós források jelentős részének végleges elbukását és a parlamenti választások előtt esetlegesen meglóduló költségvetési kiköltekezést azonosították.
Több egyeztetést is lefolytatott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön bizonyos gyógyszerek árrésének csökkentéséről, a piac szereplőivel - derül ki a tárcavezető Facebook-oldalán keresztül megvalósuló kommunikációból. A részletek egyelőre nem ismertek, nagyon sok a kérdőjel, csak annyi volt kiolvasható legutóbb, hogy több mint 30 gyógyszer áráról tárgyalnak. Az érintettek egyelőre kivárnak az idő előtti "kibeszéléssel".
Az egyik legnagyobb magyar vállalatcsoport, az egyik legmeghatározóbb tanácsadócég, valamint egy sikeres hazai vállalkozás szemszögéből ismerhette meg a Termelékenység 2025 konferencia közönsége a magyar versenyképesség kulcsösszetevőit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Nagy Elek MKIK elnöke előadását követően Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company ügyvezető partnere és Majoros Csaba, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója osztotta meg gondolatait arról, hogy mire van szüksége hazai kkv-szektornak fejlődésük érdekében. Mindhárom előadás lényegét egy fontos üzenetben is össze lehet foglalni: folyamatos fejlesztés nélkül nincs stabilitás, mert akkor a versenyben könnyen elbukhatnak a vállalkozások.
A nemzetgazdaságért felelős miniszterként belső harcot vív a kormányban a magyar kis- és középvállalkozások támogatása érdekében Nagy Márton - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy más irányba kellene elmozdulni a gazdaságfejlesztés terén, sokkal kevésbé emberi erőforrás- és energiaintenzív iparágakra kellene fókuszálni, példaként említette a gyógyszeripart, az élelmiszeripart és a turizmust. Az elmúlt 2-3 évben értékelése szerint nőtt a magyar gazdaság függősége a német gazdaságtól, ami a növekedési esélyek szempontjából nem előnyös, és elmondása szerint a dél-koreai vagy kínai akkumulátorgyárak megjelenése a magyar gazdaságban csak tovább növeli a német gazdaságnak való kitettséget. A tárcavezető elismerte, hogy a bérek tekintetében a magyar gazdaság le van maradva, ezért természetes a bérnyomás. Amellett érvelt, hogy nem kell félni a minimálbér emelésétől, de a béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.
Nem a kötelező árréscsökkentés a cél a nem támogatott gyógyszerek esetében - jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Hitelezés 2025 konferencia szünetében a sajtó képviselőinek nyilatkozva.
Teljessé váltak a kormány tervei, a költségvetésről szóló törvényjavaslat, valamint az adócsomag után benyújtotta ugyanis a napokban a jövő évi költségvetés fejezeti köteteit, amelynek a legérdekesebb része a Nemzetgazdasági Minisztérium középtávú frissített makrogazdasági előrejelzése, valamint a büdzsé főszámai 2026 után. Ebből kiolvasható például az is, hogy a kormány 2027-től megint nem számol az extraprofitadókból származó bevételekkel.
Greskovits Dáviddal, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnökével egyeztetett hétfőn Nagy Márton – derül ki a nemzetgazdasági miniszter facebook-posztjából. A megbeszélés témája a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős növekedése volt, ami a minisztérium múlt heti kommunikációja után arra utalhat, hogy ezen a területen tervez ismét beavatkozni az árakba a kormány.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező, fővárosban élő 30-39 év közötti lakosok érzik a leginkább jónak egészségi állapotukat - derül ki a 21 Kutatóközpont Portfolio megbízásából készített reprezentatív kutatásából. Ebben arra is rákérdezett a kutatóintézet, hogy kik részesítik előnyben az egészségügyi szűréseket, kik és mikor fordulnak problémáikkal orvoshoz, és a magyarok mit tesznek annak érdekében, hogy egészséges életmódot folytassanak. A felmérés az egészséges életmód több dimenzióját is megragadta (táplálkozás, mozgás, alvás, stressz, lelki egészség), és nagyon érdekes megállapítása, hogy az iskolai végzettség alapján nagyon megosztott a társadalom abban, hogy mennyire étkezik egészségesen.
A kormány a 2026-os költségvetés korai megalkotásával párhuzamosan beterjesztette a parlamentnek a legújabb adóváltozásokat, amelyek jövőre lépnének életbe. Fontos, és az érintett ágazatok szempontjából nem túl biztató lépés, hogy az eddigi veszélyhelyzeti rendeletekben szabályozott extraprofitadók törvényben fognak tovább élni. Közben a kormány bezár egy kiskaput is a papíron nagyon sokat kereső és dolgozó nyugdíjasok előtt. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, az RSM szakértőinek segítségével.
Fontos kiadási tételek számára csinált helyet a kormány a 2026-os költségvetésben - derül ki a napokban beterjesztett 2026-os büdzséről szóló törvényjavaslat kiadási oldalának részletes elemzéséből. Ami nagyon érdekes, hogy összességében az inflációtól jócskán elmaradó, lényegében stagnáló kiadási főösszeget vállalt be a kormány 2026-ra a 2025-ös tervekhez képest.
Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár ismertette a kedd éjszaka benyújtott, 2026-os évet érintő adómódosításokat egy szerda délelőtti háttérbeszélgetésen. Előrevetítette, hogy ősszel lehetnek még adómódosítások, amelyek a jövő évet érintik. Elmondása szerint jövőre a kormány 530 milliárd forintos adóbevételt vár a fennmaradó extraprofitadókból, ami lényeges csökkenés a korábbi évekhez képest. Arra is emlékeztetett, hogy a legjelentősebb adóügyi lépéseket, amelyek a családokat érintik, a parlament már elfogadta, ezzel kapcsolatban most néhány fontosabb technikai módosítást hajt végre a kormány. Arról is beszélt, hogy az adómentesség és adókedvezmény-növelés nyomán javulni fog a háztartások jövedelmi helyzete és bíznak abban, hogy mivel ezek tartós családtámogató intézkedések, a fogyasztók óvatossági motívuma is enyhülni fog, ez pedig tovább támogatja a gazdaság növekedését jövőre is.
Hét év munkájával sikerült a svájci Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézetben (IOB) - magyar tudományos együttműködéssel - megvalósítani azt a fejlesztést, hogy a precíz génszerkesztés technológiáját adaptálták a szem fényérzékelő részére, a retinára. Az eredmény lenyűgöző a maga nemében: 5-ből 3-4 sejtet genetikailag helyre tudtak hozni. Mindezt György Bence, az IOB szemészeti transzlációs kutatócsapatának vezetője osztotta meg a Portfolio-val, és a lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy a kutatócsapat milyen aktuális projekteket visz a vakság meggyógyítása érdekében, milyen finanszírozást tudtak bevonni a nemzetközi porondon és milyen tervekkel rendelkezik a következő évekre a Roska Botond által vezetett team. A cél, hogy bizonyos betegeknél magas felbontású látást érjenek el.
Áprilisban 376,4 milliárd forintos mínuszt halmozott fel az államháztartás pénzforgalmi szemléletben - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes költségvetési jelentéséből. Ez a második legmagasabb negyedik havi hiány az elmúlt 24 évben.
Nem megalapozottak azok a kritikák, miszerint a kormány választási költségvetést készített 2026-ra - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben kinevezett államháztartásért felelős államtitkára, aki a jövő évi büdzsé korai elfogadásának előnyeiről is beszélt lapunknak. Úgy fogalmazott, hogy a kész büdzsét már be tudják mutatni a fontosabb piaci szereplőknek, és már beszéltek két jelentős hitelminősítővel is, többek között a költségvetési folyamatokról. Azt elismerte az államtitkár, hogy már az idei évben reagálni kellett a fejleményekre, jelentős zárolásra került sor 2025-ben emiatt, de a fontosabb bevételi tételek alakulásával nincs gond. A háztartásoknak nyújtandó komoly támogatásokhoz pedig nagy reményeket fűz a minisztérium, az így kialakuló, tartósan magasabb nettó jövedelmek hatása ugyanis előbb-utóbb lecsapódik a magyar gazdaságban, és ezáltal az államkasszában is.
Az RSM szakértői webináriumot tartottak az eÁFA M2M (Machine-to-Machine) rendszeréről, amely az áfa bevallási rendszer új, gép-gép kapcsolaton alapuló módszere. A tanácsadók részletesen bemutatták a rendszer előnyeit, kihívásait és a sikeres bevezetés lépéseit, kiemelve, hogy középtávon ez válhat az alapértelmezett bevallási módszerré.
Elkészült a 2026-os költségvetés, ami olyan rendkívül bizonytalan környezetben született, hogy a legfőbb kérdés az: egyáltalán kiállja-e az idő próbáját annyira, hogy ne kelljen módosítani a fő számait még idén. Kedden a parlament oldalára is felkerült a jövő évi költségvetésről szóló, 267 + 66 oldalas törvényjavaslat, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a tervezetet Kövér László házelnöknek. A büdzsé stabilitását megkérdőjelezi a tavaszi elfogadás, valamint a gyorsan változó vámháborús és geopolitikai helyzet, ám a kormány számára ez mellékessé vált. A cél, hogy a kihirdetett gazdaságpolitikai intézkedéseket (adócsökkentések, béremelések, stb.) jövőre végre tudják hajtani, ha engedi ezt a jelenlegi költségvetési keretrendszer, ha nem. Ez a szempont mindennél fontosabbá válik, a parlamenti választás évének költségvetésében. Szokásos költségvetést értékelő elemzésünk első része, melyben a tervezetet általánosságban mutatjuk be, valamint a bevételi oldal érdekességeire térünk ki alaposabban.
Rosszabb a 2025-ös gazdasági teljesítmény, emiatt elcsúsznak a bázisfolyamatok, kedvezőtlenebbek a 2026-os növekedési kilátások, rendkívül alacsony az általános tartalék, az uniós forrásokkal kapcsolatban jelentősek a bizonytalanságok, furcsa a jövő évi béremelkedési várakozás, két beépített (vagyonkiadások és védelmi tartalék) akna is van, ráadásul a korai költségvetés-elfogadásból fakadó kockázatokat csak tovább fokozza a jelenlegi vámháborús helyzet - így lehet összefoglalni a Költségvetési Tanács vasárnap késő este, a 2026-os költségvetésről kiadott véleményének főbb üzeneteit. A Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László számvevőszéki elnök által jegyzett dokumentum szerint komoly veszélyek övezik az államadósság csökkentését is. Mindezektől függetlenül a Tanács ezúttal sem tartotta indokoltnak az egyet nem értés jelzését. Mutatjuk a 28 oldalas KT-vélemény legfontosabb érdekességeit, és a jövő évi költségvetés legérdekesebb bevételi és kiadási tételeit.
