Elképzelhetetlen mennyiségű pénzt önt rá Kína a világra

Huszák Dániel, Hongkong
3 ezer milliárd dollárt tervez elkölteni infrastrukturális, digitális és kereskedelmi fejlesztésekre magánbefektetők, bankok és államok segítségével Kína az Övezet és Út programon keresztül 2030-ig. A projekt fontos részét képezi a Hongkong különleges közigazgatási terület is, ami lényegében összeköti Kínát a világ többi részével; nem véletlen, hogy itt rendezték meg idén a negyedik Övezet és Út csúcsot is, ahova alkalmunk nyílt ellátogatni. A csúcson elhangzott, hogy a projekt célja Európa és Ázsia infrastruktúrájának összekötése mellett az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiai megoldások elterjesztése és a fenntartható energiaforrások, finanszírozás bevonása is a fejlesztésbe.

Negyedik éve kerül megrendezésre az Övezet és Út Csúcs, melyet idén a Hongkong különleges közigazgatási terület vezetése szervezett meg. A nyitóelőadást Carrie Lam, Hongkong kormányzója tartotta meg, aki elmondta, hogy Hongkong kulcsfontosságú szerepet tölt be a projektben, hiszen egy fejlett infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkező metropolisz, ahonnan egyszerre elérhető Kína és a nyugat is. Hozzátette: nemrég aláírtak egy szabadkereskedelmi megállapodást Ausztráliával és egy kereskedelmi megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel is, jelenleg 8 hasonló szerződésük van és terveznek továbbiakat kötni.

Ning Jizhe, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Testület alelnöke kitért arra is, hogy jelenleg 166 ország írt alá 195 Övezet és Út projekthez köthető megállapodást, most is számos vasútvonal, úthálózat és erőmű épül a világon Kína koordinációjával. Hao Peng, a kínai állami vállalkozásokat irányító testület elnöke hozzátette, hogy szervezete, a SASAC a fentiekből több mint 100 projektet támogatott sikeresen. Az állami vezetők elmondták azt is, hogy az Ipar 4.0-hoz köthető technológiai fejlesztések implementációja és elterjesztése nemzetközi szinten szintén fontos célja az Övezet és Út programnak, valamint hogy Hongkong adja a kínai országos import-export forgalom 25%-át, számos vállalat használja a kínai anyaországban Hongkongot ahhoz, hogy nemzetközi vizekre evezzen.

Wang Bingman, a kínai kereskedelmi minisztérium alelnöke beszélt egy kicsit a számokról is: 7000 milliárd dollárnyi kereskedelem zajlik évente az Övezet és Út programba tartozó országokban, 1000 milliárd dollárnyi tőkebefektetést szívtak fel ezek az országok, 700 milliárd dollárt költenek kutatásra, fejlesztésre és beruházásokra, valamint 36 milliárd dollárt költöttek nyitott ipari parkok létrehozására, melyekben már több ezer cég működik.

Xie Feng, a kínai külügyminisztérium államtitkára úgy véli, hogy az Övezet és Út program célja többek közt az is, hogy a lassuló világgazdaságot megtámogassa friss tőkével; ismertette, hogy a Világbank becslése szerint 6,2%-kal növelheti a világ kereskedelmét a projekt, egyes gazdaságok kereskedelmi forgalma akár 10%-kal is növekedhet. A politikus hozzátette: sok ország a globalizmust okolja problémái miatt, ezért protekcionizmushoz fordultak, de úgy véli, ez csak újfajta betegségeket szül majd. Szerinte az Övezet és Út program a világgazdaság liberalizációját szolgálja.

Több kínai és hongkongi vezető is kommentálta a régióban jelenleg zajló tüntetéshullámot: megerősítették, hogy Hongkong gazdasági és politikai irányításának függetlensége fontos a Kínai Népköztársaság számára és meg akarják ezt őrizni. A résztvevők szerint – többnyire mind magas rangú kommunista párttagok – pont a tüntetők azok, akik veszélybe sodorják az autonóm régióhoz köthető „egy ország, két rendszer” berendezkedést és külföldi szereplők agitálják a tüntetőket a „rendbontásra.”

Az eseményen néhány európai ország képviselői is részt vettek, a Magyarországot képviselő Gion Gábor fontosabb gondolatairól külön cikkben is megemlékeztünk:

Dana Meager, Szlovákia helyettes pénzügyminisztere képviselte északi szomszédunkat, aki szintén lelkes volt az Övezet és Út projekttel kapcsolatosan. Ismertette, hogy Ukrajnával együtt nem rég csatlakoznak egy vasútvonal-építési projektbe, melynek célja, hogy összekösse Antwerpent a Távol-Kelettel (az Antwerpen-Kína vonalon tavaly tette meg az első útját egy tehervonat). Célja Szlovákiának (akár hazánknak), hogy fontos összekötői legyenek a Kína és az EU közt zajló kereskedelemnek. A politikus egyszerre reményét fejezte ki abban is, hogy hogy a WTO és az IMF egységes kereskedelmi és tarifaszabályozással segíti majd a kontinensek közti kereskedelmet.

Szó esett a fenntartható finanszírozásról is: 3 000 milliárd amerikai dollárt fog igénybe venni az Övezet és Út program 2030-ig. A projektet részben zöldkötvények kibocsátásával akarja megtámogatni a hongkongi kormány, ezekből már több mint 100 milliárd hongkongi dollár értékben bocsátott ki az autonóm régió, illetve ösztönözni szeretnék a zöldenergia és a környezettudatosság támogatását pénzintézeti és befektetési oldalról is.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF