A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülései a globális gazdasági feszültségek közepette zajlanak a héten, miközben Donald Trump vámháborúja és az amerikai adminisztráció elszigetelődése új kihívások elé állítja a nemzetközi pénzügyi rendszert. Európa eközben igyekszik megerősíteni gazdasági szerepét és partnerségeit a világpiacon – írja a Politico.
A Donald Trump amerikai elnök által bejelentett átfogó vámok jelentős kockázatot jelentenek a világgazdaságra egy olyan időszakban, amikor a növekedés lassú - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője csütörtöki nyilatkozatában.
Úgy látszik, hogy Donald Trump amerikai elnököt – első elnöki ciklusával ellentétben – már nem érdekli, hogy intézkedései milyen károkat okoznak a pénzpiacokon. Úgy tűnik, Trump mostanra megszállottja lett az intézmények leépítésére vonatkozó radikális megközelítésnek, amely többek között a Federal Reserve, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ellen irányul.
Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.
Senki sem kételkedik abban, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök adminisztrációja kevés tiszteletet fog tanúsítani a multilateralizmus iránt. Még az olyan, globálisan orientált leendő stábtagok, mint a pénzügyminiszter-jelölt Scott Bessent is úgy vélik, hogy a nemzetközi intézményekkel való együttműködés célja a „győzelem”. Ezen elgondolás szerint Amerikának részt kell vállalnia a nemzetközi ügyekben, de csak úgy, hogy a saját érdekei ne sérüljenek.
Megszületett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársai és az ukrán hatóságok között a megállapodás arról, hogy újabb 1,1 milliárd dollár hitelrészletet kiutalhat a nemzetközi szervezet a tavaly létrehozott 16 milliárdos csomagból, és így a folyósított pénzösszeg már 9,8 milliárd dollárra emelkedhet – jelezte kedden az IMF. A végső döntést az igazgatótanács hozza meg a következő hetekben.
Az IMF figyelmeztetett, hogy a „szemet szemért” típusú kereskedelmi vámok veszélyeztethetik Ázsia gazdasági kilátásait, megemelhetik a költségeket és megzavarhatják az ellátási láncokat. Bár a régió továbbra is a globális növekedés motorjának számít, a kereskedelmi feszültségek jelentős kockázatot jelentenek.
A világ válaszúthoz érkezett: az egyik út a még nagyobb mértékű globális széttöredezettséghez és a válságok elmélyüléséhez vezet, a másik pedig esélyt kínál az egyes országok egyéni, illetve közös jólétének elérésére a közös problémák közös megoldásain keresztül. Bár egyértelmű, melyik utat kellene választani, ennek a döntésnek az eredménye attól függ, hogy képesek leszünk-e a meglévő nemzetközi intézmények átalakítására. A kétrészes cikk első része főként az IMF-et, kisebb részben a Világbankot övező problémák azonosításáról szólt, míg ebben a második részben a szerzők a nemzetközi rendszer és intézményei átalakításának általuk kívánatosnak tartott módját (az ötödik világrendre való átállást) mutatják be.
A világ válaszúthoz érkezett: az egyik út a még nagyobb mértékű globális széttöredezettséghez és a válságok elmélyüléséhez vezet, a másik pedig esélyt kínál az egyes országok egyéni, illetve közös jólétének elérésére a közös problémák közös megoldásain keresztül. Bár egyértelmű, melyik utat kellene választani, ennek a döntésnek az eredménye attól függ, hogy képesek leszünk-e a meglévő nemzetközi intézmények átalakítására. A kétrészes cikk első része főként az IMF-et, kisebb részben a Világbankot övező problémák azonosításáról szól.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, miközben előrevetíti, hogy a világszintű államadósság 2024 végére meghaladhatja a 100 000 milliárd dollárt - írta meg a Cnbc.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint nem változtak a világgazdaság idei és jövő évi kilátásai a szervezet előző, áprilisi előrejelzése óta. A szervezet, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) felülvizsgált prognózisa szerint idén a világ egészére számolt hazai össztermék (GDP) az áprilisban ismertetett előrejelzéséhez hasonlóan, 3,2 százalékkal nő. A jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos várakozás is 3,2 százalék maradt. A magyar GDP-növekedéssel kapcsolatos becslését rontotta.
Az IMF vezetője szerint a magas adósság és az alacsony növekedés továbbra is a világgazdaság fő kihívásai. Kristalina Georgieva figyelmeztetett a nemzetközi kereskedelem korlátozásának veszélyeire, és aggodalmát fejezte ki a geopolitikai feszültségek miatt. Az IMF és a Világbank közelgő éves ülésén a globális gazdasági kilátások, a szegénység felszámolása és a zöld átállás lesznek a fő témák - írja a CNBC.
Az IMF legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság 2024 végére elérheti a 100 000 milliárd dollárt, ami a világ GDP-jének 93%-a.
Huszonkét, pénzügyi nehézségekkel küzdő ország (köztük Pakisztán és Ukrajna) az elmúlt években a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legnagyobb nettó bevételi forrásává vált, a befizetések meghaladják az IMF működési költségeit. A jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer jelentette globális közjó biztosításával megbízott intézmény gyakorlatilag arra kéri azokat az országokat, amelyek alig tudják kifizetni saját tartozásaikat, hogy a világ többi része helyett is állják a cechet.
Lemondott hivataláról hétfőn Dines Gunavardena Srí Lanka-i miniszterelnök, miután egy nappal korábban a baloldal jelöltje, Anura Kumara Disszanajake nyerte meg az elnökválasztást a dél-ázsiai szigetországban.
Az ukrán kormány nehéz döntés előtt áll, miközben a háború és a gazdasági kihívások közepette próbálja egyensúlyba hozni az ország stabilitását és a nemzetközi pénzügyi támogatásokhoz szükséges feltételeket. Az IMF missziója a héten súlyos követelményeket fogalmazhat meg Kijev számára.
Nem aprózzák el a haderő felvonultatását.
Reagált a svájci jegybank a csökkenő árakra.
A víz zöld elszíneződése már szembetűnő lehet.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Baj van a hitelezéssel.
Hogyan válhat Magyarország valóban függetlenné az orosz földgáztól 2027-re?
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
