kivánd190916
Gazdaság

Milliárdok ömlenek be az országba: kinek utalnak haza a kivándorolt magyarok?

A rosszabb anyagi helyzetben lévő magyar háztartások nagyobb eséllyel kapnak rendszeresen hazautalt jövedelmet külföldi rokontól – derül ki egy friss tanulmányból, ami a Statisztikai Szemle legutóbbi számában jelent meg. A különböző felmérések adatainak összegzéséből az is kiderül, hogy a hazautalt pénzt nem csak napi fogyasztásra költik el az érintettek, magasabb összeghez jutnak azok, akiknek nehezebb megtakarítani, hitelük van vagy valamilyen tartós fogyasztási cikket vásárolnak.

Mennyit utalnak haza a magyarok?

Évek óta ellentétes adatok jelennek meg azzal kapcsolatban, mekkora összeget utalnak haza évente a külföldön dolgozó magyarok. Az MNB statisztikája a fizetési mérlegben 3 milliárd euró körüli külföldön szerzett jövedelmet regisztrál, az azonban a teljes bruttó fizetés, amiből érdemes levonni az adókat, járulékokat, a külföldi magyarok megélhetési költségeit és az ottani megtakarításokat. Vagyis a folyó fizetési mérlegben kimutatott összegnek valójában semmi köze a ténylegesen hazautalt pénzhez, arról pedig, hogy ténylegesen mennyi a hazautalás, sokáig csak sejtéseink lehettek.

Tavaly a Hitelintézeti Szemlében megjelent Kajdi László tanulmánya, amiben további információkat publikált a hazautalás folyamatáról. Egy jegybanki tanulmány szerint a hazautalás a magyar háztartások mintegy 1,6 százalékát érinti, vagyis a több mint háromezres mintát felsúlyozva több mint 67 500 háztartás kaphat ilyen jellegű támogatást külföldről.

A tanulmány másik fontos következtetése, hogy pénzbeli és nem pénzbeli támogatás formájában összesen 38 milliárd forint érkezhet ilyen formában az országba, vagyis bebizonyosodott az, hogy a külföldi jövedelemnek csak töredékét küldik haza.

Miért fontos a hazautalt jövedelem?

A Statisztikai Szemle 97. évfolyamának 8. számában egy újabb tanulmányban elemzik a hazautalás kérdését a szakemberek. A Kajdi László, Ligeti Anna Sára, Nagy-Jamalia Natalie, Schwartz Antónia Éva által írt, „A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői” című tanulmány kiemeli, hogy a külföldről érkező jövedelmeknek elsősorban a fogyasztás szempontjából van jelentősége, hiszen a fogadó háztartás itthon elkölthető jövedelme is emelkedik.

További előnye ezeknek a pénzáramoknak, hogy időben stabil forrást jelentenek, azaz a fogadó háztartások országának gazdasági visszaesése idején is akár változatlanul rendelkezésre állnak, csökkentve ezzel a fogadó háztartások kitettségét, mivel ezen jövedelmek egy másik ország – a külföldi munkavállalás helyéhez – gazdaságához kötődnek – jegyzik meg a kutatók.

A tanulmány szerzői három különböző adatbázist fésültek össze, hogy további információt kapjanak a hazautalások jellegzetességeiről:

  • A KSH 2016-ban készített Mikrocenzusát, ami egy mini népszámlálásként is felfogható, hiszen a megkérdezett 440 ezer magyar háztartás a teljes lakosság tizedét képezte le. Az ehhez kapcsolódó önkéntes kérdőívet 41 ezer háztartás töltötte ki többek között a kivándorlással kapcsolatban.
  • 2017-ben szintén a KSH készítette a HKÉF-felmérést (Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel), melybe bekerült egy kérdés a külföldről kapott támogatásokról, azonban ebben nem kellett beszámolni az érintetteknek a támogatás összegéről.
  • Szintén 2017-ben az MNB és a KSH közösen készített egy „Családi segítségnyújtás” című lakossági adatfelvételt, melyben kifejezetten a hazautalásokkal kapcsolatban. Ebben eredetileg 3000 háztartást kerestek meg, végül 1325 esetben sikerült interjút rögzíteni.

Vagyis most a három korábbi kutatás eredményeit összegezték a Statisztikai Szemlében.

Az eredmények azt mutatják, hogy a rosszabb anyagi helyzetben levő háztartások esetében nagyobb annak a valószínűsége, hogy kapnak ilyen többletjövedelmet. A hazautalások értéke pedig magasabb azokban az esetekben, amikor a beérkező pénzeket nem a napi fogyasztási célokra használják fel.

hazautal190916

A tanulmány szerint legnagyobb arányban a közép-magyarországi régió háztartásai kaptak külföldről pénzbeli vagy természetbeli támogatást, míg a legkisebb arány a nyugat-dunántúli régióban figyelhető meg. Az összes háztartás számához viszonyítva az országos átlag fölötti gyakorisággal fordulnak elő fogadó háztartások a dél-dunántúli, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régióban, míg az Alföldön, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon a legkevésbé jellemző ez a kiegészítő jövedelemforrás. Településtípus szerint vizsgálva, a budapestiek között van a legkevesebb háztartás, amely külföldről kapott támogatással rendelkezik, a legtöbb pedig nagyvárosokban, illetve községekben fordul elő.

A külföldi támogatást kapó háztartásoknak csupán fele (49,8%) volna képes arra, hogy saját forrásaiból – hitelfelvétel nélkül – fedezzen egy 70 ezer forintos váratlan kiadást, ami elmarad az összes háztartás ugyanezen értékétől (53,2%). Ezt a jelenséget feltehetően az magyarázhatja, hogy akik külföldről kapnak valamilyen támogatást, azok azt jellemzően a mindennapi élethez használják fel, és kisebb a lehetőségük megtakarításra.

Az összes háztartás között a megtakarításra képes háztartások aránya 28,7 százalék, ezzel szemben, akik kapnak külföldi támogatást, és nem képesek a váratlan kiadás fedezésére, azoknak csupán 6,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kérdezés hónapjában képesek lesznek megtakarításra.

A lakáshitellel rendelkező háztartások megoszlása az összes háztartást tekintve 26 százalék körüli, míg azon háztartások esetében, amelyek külföldről kapott támogatással rendelkeznek, csak kevéssel magasabb, közel 30 százalék.

A külföldről bármiféle támogatást kapó, lakáshitellel rendelkező háztartások esetében közel 17 százaléknál fordult elő elmaradás a törlesztésben, ez némileg magasabb az összes hazai háztartásra számított értékhez képest (12,5%).

A havi kiadások fedezéséhez – a jövedelmeken túl – egyéb anyagi forrás igénybevételére az összes magyar háztartás 7,8 százalékának volt szüksége a naplóvezetés időszakában. Ez az arány a külföldi támogatást kapó háztartások esetében viszont már 14,3 százalékra nőtt, ezen háztartásoknak feltehetően hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, folyószámlahitelt vagy kölcsönt kellett felvenniük a kiadások fedezéséhez.

Kik utalnak haza pénzt?

A 2016-os Mikrocenzusban már voltak arra utaló adatok, hogy kik utalják haza a pénzt külföldről. Leginkább az idősebb, Ausztriában vagy Németországban ipari és építőipari területen dolgozó férfiakat jellemzi, hogy támogatják itthon maradt családjukat. Ők alacsonyabb, legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, és rövidebb távon tartózkodnak külföldön

A magyar családok életkörülményeivel kapcsolatban megállapította a tanulmány, hogy az egy főre jutó lakónégyzetméterek számának csökkenésével nő az esély arra, hogy a háztartás külföldi támogatást fogadjon. Szintén státusmutatóként értelmezhető, hogy minél alacsonyabb ez a végzettség, annál nagyobb eséllyel utal haza a háztartásból külföldre költözött személy. Nagyobb eséllyel fogadnak emellett hazautalást a fiatalabb, valamint a női háztartásfővel rendelkező háztartások.

A háztartások összetétele tekintetében a legnagyobb hatása a gyermekeknek volt: több, mint kétszeres az esélye annak, hogy a kivándorlásban érintett háztartás hazautalást fogad, ha abban él legalább egy kiskorú gyermek. Nagyobb eséllyel fogadnak hazautalást azok a háztartások is, melyekben él időskorú, 60 éven felüli személy, munkanélküli vagy ellátásban részesülő inaktív személy.

És miért fontos ismerni a hazautalások természetét? A tanulmány szerzői erre is megadják a választ:

A KAPOTT EREDMÉNYEK RÁVILÁGÍTANAK ARRA, HOGY A HAZAI LAKOSSÁG JÖVEDELMI HELYZETÉNEK JAVULÁSÁVAL (AKÁR CÉLZOTT GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK RÉVÉN) A KISEBB JÖVEDELMŰ HÁZTARTÁSOK ESETÉBEN CSÖKKENHET A MUNKAVÁLLALÁSI CÉLÚ KIVÁNDORLÁS.

A cikk forrása: Statisztikai Szemle c. folyóirat 97. évfolyam 8. számában megjelent, Kajdi László, LigetiAnna Sára, Nagy-Jamalia Natalie, Schwartz Antónia Éva által írt, "A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői" című tanulmány

facebook pay
Puskás Aréna
K_EPA20191106140
Szél
GettyImages-1038084008
DMOHA20190901009
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
K_EPA20191106140