Interspar hipermarket
Gazdaság

Árrobbanást is okozhat az olajár emelkedése?

Portfolio
Jelentősen emelkedett az olaj ára a hét elején, aminek nem csak az üzemanyagárak alakulására lesz hatása, hanem több termék és szolgáltatás ára is drágulhat. Az MNB-nek azonban egyelőre nem kell aggódnia, mert egyrészt bízhat abban, hogy a geopolitikai feszültségek elmúlásával csökken az olaj világpiaci ára, másrészt a maginflációra nem biztos, hogy érdemi hatása lesz az olajár emelkedésének. A jelenlegi makrogazdasági helyzetben azonban nagyon könnyen megjelenhetnek a másodkörös hatások, főképp, ha tartósan magas marad vagy tovább emelkedik az olajár.

Hirtelen 10%-kal emelkedett az olaj világpiaci ára, miután Szaúd-Arábiai olajlétesítményeket ért támadás a hétvégén. Habár azóta láthattunk egy kis korrekciót, az olaj továbbra is 7%-kal drágább, mint a múlt héten volt, ennek pedig érdemi hatása lehet több termék és szolgáltatás árára.

Először minden bizonnyal az üzemanyagtöltő-állomáson jelenik meg a magasabb olajár hatása. A Mol hetente kétszer változtatja az üzemanyagok árát, így a forint árfolyamának vagy az olaj árának változását azonnal beépítheti az árakba. Habár nem várható, hogy az olajár emelkedését azonnal teljes egészében áthárítják a fogyasztókra, de ha tartósan magas marad az olajár, akkor az néhány hét alatt megjelenik a kiskereskedelmi árakban. Az olajár 10%-os emelkedése önmagában 15-20 forinttal emelheti meg a benzin és a gázolaj árát, azonban mostanra már lejjebb kerültek a világpiaci jegyzések, aminek fontos szerepe lehetett abban, hogy a Mol első körben 7 forinttal emelte a benzin és 5 forinttal a gázolaj árát.

Miután a fogyasztói árindexben 7% feletti az üzemanyagok súlya, így közvetlen hatásként 0,2 százalékponttal kerülhet feljebb az inflációs pálya az alapforgatókönyvhöz képest, ha az olaj a jelenlegi szinten stabilizálódik. Ez nem számít túl jelentős emelkedésnek, ráadásul az olajárváltozás hatása (amennyiben egyszeri sokkról van szó) egy év után kiesik a bázisból.

Az olajár változása azonban sokszor nem csak az üzemanyagok árára van hatással. A szállítmányozásban is hamar megjelennek az emelkedő költségek, azonban nagy kérdés, hogy a fogyasztók ebből mennyit vesznek észre. Miután az üzemanyagok ára gyakorlatilag minden termék előállítását érinti a gyártás valamelyik szakaszában, így a fogyasztói árak emelkedése azon múlik, hogy a kereskedők át tudják-e hárítani a fogyasztókra a megemelkedett költségeket.

Mindez azon is múlik, hogy milyen a makrogazdasági környezet. Jelenleg a vállalatok erős költségnövekedéssel néznek szembe több oldalról is:

  • A munkaerő ára folyamatosan és jelentősen emelkedik, ami jövőre is folytatódhat. Sőt, akár a jelenleg tervezettnél nagyobb béremeléssel is szembe kell nézniük, ha valóban újrakezdődnek a bértárgyalások.
  • A forint árfolyama folyamatosan gyengül, ami ugyan az exportáló vállalatoknak kedvező, viszont az importálókra (ilyen sok magyar kkv) negatív hatással van a költségek emelkedésén keresztül.
  • És ebben a helyzetben emelkedik meg az olaj ára, ami az üzemanyagok áremelkedésén keresztül emeli a költségeket.

Miután mind a forint esése, mind az olajár emelkedése a jövő évi üzleti tervek készítse közben történik, így a vállalatok minden bizonnyal nem fognak a jelenleginél erősebb forinttal vagy alacsonyabb olajárral kalkulálni, az emelkedő költségeket pedig igyekezhetnek beépíteni a fogyasztói árakba. Miután a belső kereslet erős, a fogyasztás dinamikusan növekszik, ilyenkor könnyebb árakat emelni, mint akkor, amikor lassú a gazdasági növekedés vagy recesszióban van a gazdaság.

Azt azonban csak a következő hónapokban látjuk majd, hogy mennyire sikerül a vállalatoknak érvényesíteniük az árakban a megemelkedett költségeket. Ami mégis árleszorító hatással bírhat, az nem más, minthogy a gazdasági szereplők inflációs várakozása továbbra is alacsony, illetve a verseny is komoly fegyelmező erő lehet.

Mit kell tennie az MNB-nek?

A Magyar Nemzeti Banknak arra kell figyelnie, hogy árstabilitást biztosítson, amit azon keresztül tud elérni, hogy az inflációt a 3%-os célon tartja. Egészen pontosan a 2-4%-os toleranciasávon belül tartja, amit azokra az esetekre határozott meg a jegybank, amikor egyszeri sokkok érik az inflációt. Pontosan ilyen lehet az olajár emelkedése, amely néhány hónapig kissé magasabb inflációt eredményezhet, azonban ezek a sokkok monetáris politikai reakció nélkül is kiesnek a bázisból. Az MNB-nek a tartós inflációs folyamatokra kell reagálnia, amelyet az inflációs főindexnél jobban megragad a maginfláció.

A maginfláció kiszűri azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeknek nagyon gyorsan változik az ára vagy általában központilag meghatározott. Az üzemanyagok és az energia ára a legfontosabb tétel, amelyet kivesznek a maginflációból. Arra pedig jó esély van, hogy hiába emelkedne meg az inflációs főindex a következő hónapokban, a maginflációra ez (első körben) nem lenne érdemi hatással, így az MNB-nek nem is kell reagálnia. Az MNB akkor kerülne lépéskényszerbe, ha azt tapasztalná, hogy többféle hatás (olajár-emelkedés, forintgyengülés, bérköltségemelkedés stb.) együttesen az inflációs várakozásk emelkedéséhez vezet. 

Három forgatókönyv

Vannak olyan elemzések, amelyek 100, vagy akár 150 dolláros olajárak számolnak, ezek azonban extrém forgatókönyvek. Ha ilyen magas nem is lesz az olajár, további emelkedés még benne van a pakliban. Ha az olaj – és így az üzemanyagok – ára tovább emelkedik a fokozódó geopolitikai kockázatok megvalósulása esetén, akkor a vállalatok egyre inkább beépítik ezt a hatást fogyasztói árakba, ami már a maginflációra is hatással lesz. Ez az úgynevezett tovagyűrűző hatás, amikor gyakorlatilag minden termék és szolgáltatás árába beépül a magasabb üzemanyagár. Így nem csak az inflációs főindex, hanem a maginfláció is magasabb pályára kerül, felfelé hajtva az inflációs várakozásokat. Ebben az esetben az inflációs főindex és a maginfláció is a toleranciasáv felső széléhez közelíthet, és a másodkörös hatások felerősödése miatt lépnie kell az MNB-nek. Ettől azonban még nagyon messze vagyunk, és fontos hangsúlyozni, hogy az olaj árának további, jelentős emelkedésére lenne hozzá szükség.

Ha a jelenlegi szint környékén stabilizálódik az olajár (7-8%-os emelkedés múlt héthez képest), akkor legfeljebb 15 forintos áremelkedés valósulhat meg a kutakon, és az inflációs főindex 0,2 százalékpont körüli emelkedése mellett mérsékelt másodkörös hatásokra lehetne számítani. Ebben az esetben az MNB várakozó álláspontra helyezkedhet, hogy megnézze, mennyire gyűrűzik be az olajár emelkedése más termékekbe és szolgáltatásokba.

Ha viszont jelentős csökkenésnek indul az olajár a mostani szintekről – mérséklődnek a geopolitikai feszültségek –, akkor mérsékelt hatás lesz az üzemanyagárakra, és az inflációs főindexben nem lesz észrevehető, a maginflációra pedig egyáltalán nem lesz hatása az olajárnak. És ha az infláció kikerül a figyelem középpontjából, akkor újra előkerülhet a „régi” sztori: az EKB és a Fed monetáris lazítása után van-e mozgástere az MNB-nek, hogy hasonló útra lépjen?

(Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka)

vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
címlap_INA
continental uj auto szag acella
Webp
D_MTI20191212057
boris johnson brexit
naptár 2020
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
schanda tamas itm palyakezdok