People protest  with a camp over the 9 de Julio Avenue outside the Social Development Ministry calling for a food emergency in Buenos Aires, Argentina, on 5 September, 2019. (Photo by Mario De Fina/NurPhoto via Getty Images)
Gazdaság

Az ország, amelyik majdnem kibírt 20 évet csőd nélkül, és náluk ez már nagy szó

Augusztus végén Argentína a csőd szélére került. Sőt, azzal, hogy a rövid lejáratú állampapírok törlesztését elhalasztották, a Fitch hitelminősítőtől kiérdemelték a részleges csőd besorolást. A Macri-kormány elvesztette a hitelességét a piaci szereplőknél. Argentína a 200 éves története során nyolcszor ment már csődbe, a mostani részleges csődesemény a kilencedik fizetésképtelenség előszele. A politikai elit tagjai egymásra mutogatnak, és azon ügyeskednek, hogy valaki más jelentse be a csődöt. Eközben a befektetők bizalma az argentin papírok irányában eltűnni látszik.
A világgazdaság kilátásairól is beszélnek majd előadóink a Budapest Economic Forum 2019 konferencián.

Argentína  a nyár végén  jelentette be, hogy egyoldalúan meghosszabbítja bizonyos hiteleinek futamidejét. Ez a lépés érintette mind a 2018-ban felvett IMF hitelt, mind a piaci kötvénytulajdonosokat, akik a kompenzáció hiányában megrohamozták az argentin befektetési alapokat.  A befektetési alapok rövidtávon befagyasztották a pénzkiadást, így egészen az augusztus 30-át követő hétfőig tanácstalanul álltak a befektetők, hogy mégis miként tudnának hozzáférni a forrásaikhoz. Az argentin jegybank hétfőn felajánlotta, hogy megvásárolja a helyi alapokban lévő államkötvényeket, ezzel likviditást teremtve az alapoknak arra, hogy teljesíteni tudják a kisbefektetők tőkekivonási kérelmeit.

Matías Carugati, argentin közgazdász a helyzetet úgy értékelte, hogy az argentin kormány improvizál, és a célja a pánikhangulatban lévő piacok megnyugtatása. Az utóbbi hetekben az argentin jegybank közel 1,5 milliárd dollár értékben interveniált a részleges csőd generálta pánik miatt. Augusztus eleje óta az argentin jegybank tartaléka 17,6 milliárd dollárral esett, ami hozzávetőlegesen a teljes devizatartalék 27%-át jelenti.

Homokvihar a gépezetben

Mindeközben a gazdaság borzasztó eredményeket produkál. Az áremelkedés éves üteme 54,7%, vagyis definíció szerint hiperinfláció van Argentínában. Mindemellett a GDP-növekedés rendkívül hektikus, mivel a gazdaság a struktúrájából adódóan nagyon érzékeny a külső és belső sokkokra.

Ha az 1960-as évet vesszük bázisévnek, akkor láthatjuk, hogy az argentin fejlődés az elmúlt évtizedekben többször elakadt, a 2000-es évek eleji ígéretes felzárkózást a világgazdasági válság törte ketté, és a gazdaság azóta sem tudott újra növekedési pályára állni, hanem stagnál.

Argentína növekedési problémái a gazdaságszerkezetből, a külföldi tőkére való ráutaltságból, illetve a gazdaságpolitikai hibákból származnak, mindhárom területről rendre olyan sokkok érik a gazdaságot, amelyek visszavetik a fejlődését. A XX. század elején Argentína még a világ legnagyobb gazdaságai közé tartozott, de akkor a mezőgazdasági szektor még sokkal nagyobb arányát foglalta el az országoknak.

Az erősödő iparosodás, és a szolgáltató szektor térnyerésével Argentína világgazdasági jelentősége csökkent. Argentínában még 1959-ben a GDP 20%-át a mezőgazdaság tette ki, mostanra ez kevesebb mint 10%. Mégis a mezőgazdaság az argentin export 62,2%-át teszi ki az ország összexportjának, ami a kiviteli teljesítmény óriási hullámzását eredményezi. Az agrárexport ugyanis hagyományosan mind volumenében, mind értékében rendkívül hektikus tud lenni.

Az argentin gazdaság tőkeszegénysége megköveteli a külföldi befektetők bevonását, ami miatt a gazdasági struktúra erősen függővé válhat a tőkepiactól. Ez főként igaz az export nagy százalékát adó mezőgazdaságra, ami tőkeintenzív ágazatnak mondható. A piacpárti és a külfölditőke-ellenes politikai erők gazdaságpolitikai cikkcakkjai viszont a befektetőket elbizonytalanítja, magas kockázati prémium mellett is intenzív tőkekiáramlásokat figyelhetünk meg, ami rendre megrogyasztja a gazdaságot. A gyors kiáramlás a peso árfolyamát is a mélybe taszítja, inflációs sokkokat okozva ezzel. Ugyan a gyenge peso eleinte azt eredményezi, hogy a külföldi valutáért eladott terméket végül több pesoért tudja átváltani, de az importált köztes termékek esetén a költségek az átváltásból adódóan ugyanúgy elszaladnak. Egy stagnáló időszak közepén, egy gyengülő pesoval és egy kiemelkedően magas inflációval párosítva láthatjuk, hogy a pénzügyi piac nehézségei hogyan lehetnek hatással a reálgazdaságra.

A 100 éves állampapír – élt 2 évet?

Ennyire sérülékeny pénzpiac mellett nem csoda, hogy a bankhitelek GDP-hez viszonyított aránya (15%) a legelmaradottabb afrikai országok szintjéhez hasonló.

A Fitch Solutions kutatása szerint a hitelkihelyezések az utóbbi 1 évben majdnem 40%-kal csökkentek. Ebben közrejátszott a benchmark kamatlábak egekbe szökése, a 80% körüli kamatok még 54,7%-os infláció mellett is nagyon kedvezőtlen hitelkörnyezetet jelentenek.

argentina kamatok
Forrás: Fitch Solutions tanulmánya

Az argentin bukás gyorsaságára jellemző, hogy 2017-ben még a gazdaság jövőképe pozitív volt. Akkor nyerte meg a piacbarát Mauricio Macri a választásokat, és a közvélemény úgy gondolta, hogy jó esélye van egy reformpolitika sikerének.

Ennek ellenére, amikor két éve az argentin kormány 100 éves kötvényeket bocsátott ki, minden józan szakértő úgy értékelte, mint a globális kamatéhség perverz bizonyítékát.

Argentína épphogy csak felállt a 2002-ben bekövetkezett csődesetét követő befektetőkkel folytatott évtizedes vitájából, máris 7,125%-ot ígért a 100 éves kötvényeire. A befektetők pedig a negatív hozamkörnyezetben vevők voltak rá.

Vajon tudta az argentin kormány, hogy sose lesz ez a 100 éves kötvény teljesen kifizetve, hiszen egy újabb csőd úgyis majd elmossa ezt az adókötelességet? Tudták-e vajon a befektetők, hogy a csőd esélye magas?
Természetesen a befektetők és az állam is pontosan tudták, hogy a múlt tükrében valószínűtlen 100 év csődmentes periódus. De a befektetők úgy kalkuláltak, hogy a következő csődeseményig a magas kamatoknak köszönhetően „a pénzüknél lesznek”. Ugyanakkor a befektetők arra biztosan nem számítottak, hogy már két év múlva remegni kell a tőkéjükért.

A magas hozamok mellett történő eladósodás a kormány oldaláról sem volt racionális, nem csoda, hogy a részleges csőd árnyékában még mélyebbre zuhant a kötvény árfolyama. Jellemző, hogy míg a fejlett országokban a negatív tartományba süllyedtek a kamatok, addig Argentínában az egekbe szálltak.

Több mint 10 milliárd dollárnyi külföldi devizában vezetett hitel, és több mint 8 milliárd dollárnyi pesoban vezetett hitel jár le az év végén.

Ennek a kifizetésnek a határidejét tolta ki most a kormány, ami egyelőre hivatalosan „csak” a likviditási problémát jelez. Az a következő időszakban derül ki, hogy lesz-e belőle tartós fizetésképtelenségi (szolvencia) probléma.

A politika szerepe

Argentína a választások után szembesült azzal, hogy a halogatott reformok és a költekezés hatására a költségvetési helyzete tarthatatlanná vált. 2018-ban újra az IMF-hez fordult az ország. A nemzetközi szervezet (szokása szerint) költségvetési megszorításokat írt elő Argentína számára, és azt, hogy 2019-re el kell érnie a költségvetési egyensúlyt. Ez önmagában is nagyon nagy elvárás volt, hiszen 2017-ben 6,1%-os volt a GDP-arányos költségvetési hiány. 2018-ra ez ugyan mérséklődött 5,5%-os hiányra, de a 0%-os hiány sosem volt reális cél. Ekkora kiigazításnak ugyanis (akár a kiadási, akár a bevételi oldalon történik) erős fékező hatása van a gazdaságra, ami visszahat a költségvetés pozíciójára is.

Az IMF elvárása volt az is hogy a jegybank addig nem avatkozhat bele a tőkepiacok működésébe (azaz nem vezethet be tőkekontrollt), amíg a peso nem éri el a 44-es árfolyamot a dollárral szemben. A szeptember elején a jegybank 59-es árfolyamnál vezette be a tőkekontrollt, és augusztus végén hasonló árfolyam mellett jelentette be a futamidők kitolását.

A tőkekontroll ideiglenesen stabilizálta a peso árfolyamát, és visszaesett 55-re, de a historikus grafikon is jól mutatja, hogy mennyire elszaladt a peso árfolyama pár év alatt.

Épp ezért az IMF nem ítélte el a feltételeik megszegését, és ezért nyilatkozta azt, hogy megértik az argentin kormány likviditási hiányuk kezelésére tett lépéseit, és később majd hosszabban részletezik a véleményüket. A piaci szereplők ugyan elítélték az argentin kormány egyoldalú döntését, mégis az IMF-től a hosszú „értékelés” után nem várható hasonló hangvételű nyilatkozat.

A kérdés az, hogy vajon Argentínát valaki ki tudja-e vezetni a válságból. Több mint valószínű, hogy egyhamar nem.

Közeleg az elnökválasztás és az üzleti szereplők félnek attól, hogy újra egy populista, peronista vezető kerül Argentína élére.

Két esélyes jelölt van: az esélyesebb, a populista hangnemet megütő Alberto Fernández, aki a csillagokat is leígéri az égről, illetve a kevésbé esélyes, eddig kormányzó, piacbarát Mauricio Macri, aki sikertelen volt az argentin gazdaság stabilizálásban.

Macri kormánya 2015-ben állt fel. Ő lett Argentína első demokratikusan megválasztott, nem radikális vagy peronista elnöke 1916 óta. Az elnök azt ígérte, hogy szakít a baloldali kormányok korrupt, populista és protekcionista gazdaságpolitikájával. Első lépéseként véget vetett az árfolyamszabályozásnak, aminek a következtében 30%-kal gyengült a pezo. Ahogy írtuk, ez eleinte stimulálta a gazdaságot a megnövekedett exportbevételeken keresztül, de kétélű lépésnek bizonyult, mert az árfolyamgyengülés kontrollálatlanná vált, ami a vártnál erőteljesebb hatással volt az inflációra.

Macri kihívója az az Alberto Frenández, aki már politikai tisztséget töltött be az elődök, Nestor és Christina Kirchner populista és számos súlyos üggyel terhelt kormányzatában. Fernández azt ígéri, hogy növelni fogja a béreket és a nyugdíjakat, visszaállítja a vásárlóerőt Argentínában, csökkenti az inflációt és persze nem fogja kiszolgálni az IMF-et. Mindezt azzal koronázta meg, hogy elítélte a tőkekontrollt és hosszútávon végül pozitív költségvetési egyenleget ígért. Ígéretei önellentmondásosak, és populisták, hiszen a bérek és a nyugdíjak emelése egyértelműen extra terhet rónak az így is alig a felszín fölött maradó argentin költségvetésre.

„Nem kérek majd engedélyt az IMF-től”

– hangoztatta, amikor az argentin gazdaságot a részleges csőd kategóriába sorolta át az S&P hitelminősítő cég és kérdéses volt, hogy vajon milyen lépéseket engedélyez a válság kezelésére az IMF. Véleménye szerint a gazdaság de facto csődbe jutott.

Fernández az előválasztást augusztus elején 47%-kal nyerte Macrival szemben, aki 32,7%-ot ért csak el. Jellemző a helyzetre, hogy a gazdaság rendbetételében csak félsikereket elérő Macri vereségét pánikszerűen fogadta a piac. Az argentin politikára újra a populizmus leselkedik,és jó esély mutatkozik arra, hogy a Macri-periódus csak egy rövid intermezzó volt a hosszú baloldali kormányzati ciklusban. a baloldali hatalom.

Fernández ugyan ígérheti a gazdaság feltámasztását, de borítékolható, hogy ha ő nyer, akkor a piacok erősen fognak reagálni. Viszont az üzleti szféra Macri teljesítményét látva nem lát stabilizálására képes politikai erőt az országban. Az S&P szkeptikus a leminősítésről szóló indoklásában a tekintetben, hogy a politika képes lesz-e kezelni a helyzetet, és ez az aggodalma független attól, hogy a közelgő választásoknak ki lesz a nyertese.

Címlapkép: Mario De Fina/NurPhoto Getty Images

shutterstock_785823109
Donald Trump Orban Viktor vamtarifa1500
maci
Frankfurti tőzsde
GettyImages-915743840
Renault
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Donald Trump Orban Viktor vamtarifa1500