Kovács-Dobák Géza

Kovács-Dobák Géza

Makrogazdasági elemző

Kovács-Dobák Géza 2017-ben szerezte alapszakos diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi gazdálkodás szakon. 2019-ben nemzetközi közgazdasági szakon végzett a Groningeni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem dupladiploma képzésén. Szakterülete a pénzügyi közgazdaságtan, azon belül is a nemzetközi monetáris politika. 2019 augusztusában csatlakozott a Portfoliohoz, mint makrogazdasági elemző. Előtte a Mandiner – Makronómnál volt külgazdasági tudósító egy évig. Egyetemi évei alatt a Corvinus egyetemi lapjánál, a Közgazdásznál írt négy évig a gazdaság és külpolitika rovatba. A közgazdasági újságírás mellett dolgozott a General Electricnél 2015-16 között. 2017-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság foglalkoztatta, majd azt követően 2017-18 között az Magyar ENSZ Ifjúsági Tagozatának megfeleltethető Nemzetközi Diplomáciai Társaság (IDSA) elnöke volt.

https://www.facebook.com/gezakovacsdobak/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 40
Berobbannak a magyar biztosítási piacra a régió legütősebb felforgatói?

Berobbannak a magyar biztosítási piacra a régió legütősebb felforgatói?

Több izgalmas régiós insurtechcég is nézelődik a régió, azon belül Magyarország piacán. Van köztük online életbiztosítási bróker, újhullámos biztosító, szoftverfejlesztő, telematika-vállalat és díjfinanszírozással foglalkozó insurtech is. Bár néhány cég ezek közül alapjaiban gondolja át a biztosítási termékek működését és ezért jelentős felfordulást okozhat a piacon, többségük azért nyitott a hagyományos szereplőkkel való együttműködésre is. A régió leginnovatívabb insurtech-cégeinek vezetőivel beszélgettünk, a cikkben részt vevő osztrák és cseh cégek vezetői pedig a Portfolio Biztosítás 2020 konferencián is beszélni fognak.

Totális változás jön a fizetéseknél: így néz ki a jövő pénze

Totális változás jön a fizetéseknél: így néz ki a jövő pénze

A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?

Annyira elfajult a kereskedelmi háború, hogy most isszuk meg a levét

Annyira elfajult a kereskedelmi háború, hogy most isszuk meg a levét

A világgazdaság 2019-ben 2,91%-kal nőhet csak, ami a válság óta a legalacsonyabb és várhatóan 3% körül is marad az elkövetkező két évben - írja az OECD Economic Outlook jelentése. Az elmúlt 15 évben csupán a 2008-2009-es válság időszakban volt ilyen alacsony a világgazdaság növekedése. A lassulás egyik fő forrásának a kereskedelmi konfliktusokat jelöli meg a szervezet, ami hátráltatja a befektetéseket. A kormányoknak újra kell gondolniuk a gazdaságpolitikáikat és az infrastruktúrába kell fektetniük, hogy megelőzzék a hosszú távú stagnálást - teszik hozzá.

Nyugaton ledobták az atombombát, de mi még szárazon tartjuk a puskaport

Nyugaton ledobták az atombombát, de mi még szárazon tartjuk a puskaport

A világon egyre több jegybank kezd monetáris lazításba, hogy újra fellendítse a gazdasági növekedést és felélessze az inflációt, ám úgy tűnik, a kelet-európai jegybankoknak eszük ágában sincs felülni erre a hullámra. Az Európai Központi Bank újra is indította a válság során használt kötvényvásárlási programját, viszont Kelet-Európa számára az a legjobb út, ha nem csinál semmit és kivár. Régiós kitekintésünkben megvizsgáltuk a csehek, a lengyelek, a románok és szerbek mellett a magyar monetáris politika alakulását.

Még a világ legnagyobb cégei is meghajolnak Kína akarata előtt

Még a világ legnagyobb cégei is meghajolnak Kína akarata előtt

Kína gazdasági hatalmának növekedésével egyre jobban propagálja a politikai üzeneteit is világszerte. A legnagyobb fejlődő ország nagyobb fokú becsatlakozása a világgazdaságba azt eredményezte, hogy a nemzetközi vállalatok végre hozzáférhettek a kínai belső piachoz, és ezáltal majdnem 1 milliárd extra fogyasztóhoz. De ha egy cég Kínában akar üzletelni, az sok feltétellel jár.

Lebuktak a drogbárók és befektetők, akik művészettel mosták tisztára a pénzüket

Lebuktak a drogbárók és befektetők, akik művészettel mosták tisztára a pénzüket

A műkincseken keresztüli pénzmosás az elmúlt 10 évben egyre gyakoribbá vált - írja az IMF. A drogbárók és az oligarchák, de akár a fehérgalléros bűnözők is rájöttek, hogy a műkincspiacon lévő titoktartás íratlan szabályai az előnyükre válhat. Épp ezért az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyre nagyobb erővel próbálja bezárni a törvényekben lévő kiskapukat. A művészeti iparág viszont próbál harcolni a szerintük indokolatlan szabályozás ellen.

Helikopterpénzzel a válság ellen: ingyenpénz az embereknek

Helikopterpénzzel a válság ellen: ingyenpénz az embereknek

A monetáris politika kezd kifogyni az eszközökből, de a gazdaság lassul, és valamit tenni kell. A kamatokat lassan nem lehet már hova vágni, a tartalékrátákon és refinanszírozási programokon keresztüli monetáris lazítás sem oldotta meg tartósan az alacsony infláció és a gyengélkedő gazdasági növekedés problémáját. Sokan egy régóta emlegetett elméletet porolnak le: a helikopterpénzt. A helikopterpénz fiskális és monetáris politikai lépések összessége, ami a gazdaságot hivatott élénkíteni és az inflációt növelni a gyenge növekeédsi és inflációs környezetben, magyarul: ingyen pénz.

Vörös kód: jön a recesszió!

Vörös kód: jön a recesszió!

A recesszió-előrejelző indikátor, a fordított hozamgörbe már májusban bejelzett, viszont eddig még voltak kételyek arról, hogy vajon érdemes-e már recesszióval számolni. Most viszont a Duke Egyetem professzora, a fordított hozamgörbe indikátorának megalkotója figyelmzetet: ideje felkészülni egy válságra.

Már nem az USA a világ legversenyképesebb országa

Már nem az USA a világ legversenyképesebb országa

Szingapúr megelőzte az USA-t a Világgazdasági Fórum (WEF – World Economic Forum) szerdán megjelent éves Versenyképességi jelentése szerint. A második helyről előrelépett trónfosztó a 100-as indexen 84,8 pontot ért el, 1,1 ponttal megelőzve az Egyesült Államokat. Az idei nagy vesztes Németország: a tavalyi 3. helyről idén 7. helyre esett vissza. Így az európai országok élén Hollandia zárt, 2 helyet előre lépve a 4. lett.

Mutatjuk, hogy ki áll nyerésre az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban

A kínai-amerikai kereskedelmi háborúnak a világ nagy része nem örül. A kereskedelmi háborúknak általában nincsenek abszolút nyertesei, csak kevesebbet veszítő nyertesei. Mindkét ország érzi a kereskedelmi háború nehézségeit, viszont Kínának kezd jobban fájni, mint az USA-nak. A kereskedelmi háborúk kialakulásának története pedig fontos szerepet játszik abban, hogy megértsük Kína és Amerika jelenlegi helyzetét és a kereskedelmi háború alakulásának kimenetét.

A

A "minden lufi" elmélet, avagy miből lehet a követező krízis?

A 2000-es évek elejét a dotcom lufi határozta meg, 2007-ben pedig a lakáspiaci buborék pukkadt ki. A "minden lufi" elmélet szerint a következő gazdasági válságot több szektor egyszerre indíthatja el – állítja Graham Summers "The Everything Bubble: The Endgame For Central Bank Policy" című könyve. A konvencionális monetáris politika befellegzett, viszont a nem konvencionális, illetve extrém laza monetáris politika árfelhajtó hagyatéka még sokáig fogja éreztetni a hatását.

Fogadj a kereskedelmi háború nyerteseire!

Miközben az USA és Kína látszólag világméretű problémává emelte a protekcionizmust, az S&P 500 részvényindex újabb és újabb csúcsokra tör. A történelem során 16 alkalommal volt arra példa, hogy egy ország gazdasági szerepe hirtelen jelentősen megnőtt, ebből 13-szor lett fegyveres konfliktus. Erre most jóval kisebb az esély a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elve miatt, de a vámháború végét még nem látjuk. A jelek szerint viszont vannak országok, ágazatok, vállalatok, amelyek nyertesei is lehetnek a nagyok csatározásának – hívta fel a figyelmet Kocsi János, az Amundi Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Ezért esik a forint és a zloty

Ezért esik a forint és a zloty

A gyengülő európai gazdaság hírére a forint és a zloty is historikus mélypontjára esett tegnap. Ez leginkább a gyengülő német, francia és eurózóna beszerezésimenedzser-indexeknek volt köszönhető. A piac pedig lassan elkezdi beárazni azt, hogy a lengyel és a magyar jegybank monetáris lazításba is kezdhet – írja a Commerzbank elemzője. Viszont az elemző azt is megállapítja, hogy az MNB várhatóan megfékezi a esetleges forinterősödést, viszont a gyengülésre nem várható reakció.

Trump szankciókat vet ki az iráni jegybankra

Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy a kormány szankciókat vet ki az iráni jegybankra a szaúdi robbantás kapcsán – írja a Reuters. Trump elmondása szerint az amerikai hadsereg mindig készen áll a fegyveres konfliktusra.

Trump felel a gazdaságért, nem a Fed

Az amerikaiak 44%-a szerint Donald Trump elnök felel inkább a gazdaság állapotáért, és a megkérdezettek csupán 17% gondolja úgy, hogy a Fed lenne a felelős – derült ki a Reuters-Ipsos friss közvélemény-kutatásából. Bármennyit is tweetel az amerikai elnök, úgy néz ki, nincs hatással a lakosság Fedről alkotott képére.

Egyre sötétebben látja a világ jövőjét az OECD

Az OECD csütörtökön kiadta újabb féléves jelentését, az Interim Economic Outlook September 2019-et. A nemzetközi szervezet várakozásai szerint a világgazdaság tovább lassul, a kínai-amerikai kereskedelmi háború és a Brexit továbbra is a legfontosabb globális kockázat. Kínát jobban érinti a vámháború, mint Amerikát és a rendezetlen, megállapodás nélküli Brexit hatására Nagy-Britannia recesszióba süllyedhet.

Az ország, amelyik majdnem kibírt 20 évet csőd nélkül, és náluk ez már nagy szó

Augusztus végén Argentína a csőd szélére került. Sőt, azzal, hogy a rövid lejáratú állampapírok törlesztését elhalasztották, a Fitch hitelminősítőtől kiérdemelték a részleges csőd besorolást. A Macri-kormány elvesztette a hitelességét a piaci szereplőknél. Argentína a 200 éves története során nyolcszor ment már csődbe, a mostani részleges csődesemény a kilencedik fizetésképtelenség előszele. A politikai elit tagjai egymásra mutogatnak, és azon ügyeskednek, hogy valaki más jelentse be a csődöt. Eközben a befektetők bizalma az argentin papírok irányában eltűnni látszik.

Trump súlyos szankciókat vet ki Iránra!

Jelentős szankciók kidolgozására utasította munkatársait Donald Trump Iránnal szemben. A Szaúd Arábiában, Abqaiq városában található olajfinomító létesítményt szeptember 14-én érte támadás, az Egyesült Államok Iránt sejti a támadások mögött.

A Fed repoműveletekbe kezdett

A Fed repoműveletekbe kezdett

Az amerikai jegybank 75 milliárd dollár értékű technikai repóműveleteket vezet be, hogy fixen tudja tartani a bankkközi kamatokat – jelentette be kedden a Federal Reserve. A piaci szereplők egyre jobban tartottak attól, hogy a Fed kezdi elveszíteni a kontrollt a bankkközi kamatok fölött. Hétfőn a repo piacon a Fed egynapos kamata a 2-2,25%-os sáv tetjére ugrott.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.