D_KOS20191007015
Gazdaság

Elzárná a munkahelyteremtési pénzcsapot az ÁSZ

Portfolio
A munkaerőpiac helyzete már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további ösztönzését, helyette a – növekedési célokat szolgáló – tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatása célszerű – erre a következtetésre jutott elemzésében az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ a 2010-2017 közötti időszak állami befektetésösztönzési és munkahelyteremtési intézkedéseit értékelte. Az elemzés feltárta, hogy a vonatkozó stratégiák és tervek tartalmazták a főbb célokat és eszközöket, ugyanakkor azokba számszerűsített eredménycélokat és monitoring rendszert jellemzően nem építettek be. Az értékelt időszakban a beáramló tőke mennyisége növekedett, a munkanélküliség pedig jelentősen csökkent, azonban a kutatás-fejlesztést célzó beruházások száma nem változott jelentős mértékben.

Az ÁSZ elemzése szerint munkahelyteremtés a rendszerváltás óta alapvető feltétele a támogatások igénybevételének, továbbá meghatározza a befektetésösztönzési politikát. A munkaerőpiaci helyzet a rendszerváltást, majd a 2008-as pénzügyi válságot követően alapvetően megváltozott: 2010 és 2017 között a befektetésösztönzési politika fő célja a munkahelyteremtés lett, így 2015-re már jelentősen csökkent a munkanélküliség, továbbá jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az ÁSZ elemzése rámutat arra, hogy a befektetésösztönzés stratégiai céljait a kormányzati stratégiák és tervek tartalmazták, a kormány a beruházásösztönzés intézményrendszerét kiépítette, továbbá a befektetések ösztönzéséhez biztosította a forrásokat. A tervezési dokumentumokba azonban jellemzően nem építettek be számszerűsített eredménycélokat, ütemezést, indikátor- és monitoring rendszert, így a befektetésösztönzési rendszer működésének irányító szervi, illetve kezelő szervi nyomon követése nem valósult meg.

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a napokban jelentette be, hogy a kormány októbertől eltörli a beruházási támogatásának egy fontos feltételét, a munkahelyteremtést és helyette a fókuszt a technológiára és az innovációra helyezi át. Szijjártó beszélt arról, hogy kikerül az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (EKD) feltételei közül a munkahelyteremtés. A lépés mögött érezhetően az a megfontolás áll, hogy a csúcsra érő foglalkoztatás után már nincs sok értelme az új munkahelyek létrehozását támogatni

A 2010-2017 közötti időszakban a célelőirányzatból 120 vállalkozás nyert támogatást, amelyek összesen több mint 34 ezer új munkahelyre tettek vállalást. A pályázatot nyert vállalkozások így összesen 682,8 milliárd forint értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesültek

A kormány egy munkahely létrehozására átlagosan 7,3 millió forint támogatási összeget fordított a 2010-2017 közötti időszakban.

Az ÁSZ elemzése aláhúzza, hogy a befektetésösztönzési politika eredményeként az elemzett időszakban a beáramló tőke mennyisége növekedett, a munkanélküliség jelentősen csökkent, a foglalkoztatás pedig jelentős mértékben nőtt. Az iparágakra vonatkozó célok összességében teljesültek, a kormány szándékai szerint támogatni kívánt iparágak esetében történt a legtöbb szerződéskötés.

Az ÁSZ elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a K+F beruházások számottevő növekedése nem valósult meg.

2014-től – a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználására vonatkozó előírások változásával összhangban – nagyobb mértékű beruházás jött létre az elmaradott régiókban, ugyanakkor Dél-Dunántúl helyzete érdemben nem változott. A támogatott vállalkozásoknak a KKV-k beszállítói hálózatfejlesztésében való együttműködésével kapcsolatos célok megvalósulása visszamérés és nyomon követés hiányában nem volt értékelhető.

Az ÁSZ elemzése rávilágít, hogy a munkahelyteremtési cél még 2017-ben is prioritás volt, annak ellenére, hogy a munkanélküliség ekkor már jelentősen csökkent és bizonyos iparágakban munkaerőhiány jelentkezett. Az ÁSZ az elemzésben arra a következtetésre jutott, hogy a munkaerőpiac helyzete ma már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további támogatását. Ehelyett a tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatásával célszerű kezelni az egyes területeken jelentkező munkaerőhiányt és a növekvő munkaerőköltségekből adódó nehézségeket.

A munkaerőpiaci folyamatokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében támogatni szükséges továbbá a munkahely-allokációt, a munkaerő mobilitását az iparágak és térségek között. A kutatás-fejlesztés és eredményeinek integrálása a termelési folyamatokba rendkívül költségigényes tevékenység, amelyet a versenyképes gazdaságok kormányai általában közpénzből is támogatnak, így segítve a fenntartható növekedést, és erősítve a versenyképességet – szögezi le elemzésében az Állami Számvevőszék.

(Forrás: ÁSZ Hírportál)

(Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd)

kínavírua200127
FrankfurtTőzsde
GettyImages-486229691
építőipari költségek
tesla logo
száló por budapest lakások szmog
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hogyan reagálj a tőzsdei pánikokra, miként profitálhatsz belőle?
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kínavírua200127