Takarékbank: idén 4,9%-kal nőhet a GDP

Gyors marad a magyar növekedés

Az idei második negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése tovább lassult. A külső befolyásoló tényezők között szerepel az USA-Kína kereskedelmi háború és a Brexit. A német gazdaság ismét zsugorodott. Az ipari termelés visszaesését a belső kereslet minimálisan ellensúlyozta. A külső finanszírozási feltételek javultak: mind az EKB, mind a Fed csökkentette az alapkamatát - foglalják össze a Takarékbank elemzői.

A második negyedévben 4,9 százalékkal nőtt a hazai GDP, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés 5,2 százalék volt. Az építőipar 28 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő a többi adathoz képest. Az autógyártók várhatóan megszerzik a forgalombahozatali engedélyeket, a következő negyedévekben, így az autóipari termelés alacsony bázisa miatt ismét gyorsulhat az ipari termelés. Az elemzők arra számítanak, hogy idén – fokozatos lassulás mellett – 4,9 százalékos lesz a növekedés a tavalyi 5,1 százalék után. Noha kissé lassulhat, de továbbra is erőteljes marad a bérkiáramlás, amit a munkaerőhiány, a szocho csökkentése, a minimálbéremelések, valamint egyes nagyvállalatok bérmegállapodásai is támogatnak, így a fogyasztás növekedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek. A beruházásokat idén elsősorban a lakásátadási hullám felfutása fogja vezetni, de továbbra is igen erős a beruházási tevékenység az irodai, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely-szolgáltatási területeken.

Az uniós támogatású projektek döntő része a közeljövőben valósulhat meg, mivel az eddig unió által kifizetett számlák alapján a jelenlegi ciklus projektjeinek 39 százaléka fejeződött be. A következő években pedig a tisztán állami beruházások is érdemben felfutnak. A növekedésre ugyanakkor kockázatot jelenthet a munkaerőhiány, mivel a munkakínálat a magas fokú foglalkoztatás mellett már nem tud hova bővülni.

Élénkülő inflációs nyomás

Az infláció 2,8 százalékra mérséklődött szeptemberben, ugyanakkor 3,9 százalékra ugrott a maginfláció döntően a szolgáltatási árak. Az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg. Míg egyes piaci szolgáltatások (takarítás, lakásjavítás, lakbér) árai meredeken emelkednek, részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek. Éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számítanak a tavalyi 2,8 százalék után. A maginfláció így tartósan 3,5-4 százalék között alakulhat idén. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3 százalékos átlagos inflációra számítanak, míg az első hónapokban 4 százalék közelében lehet az infláció, májustól már tartósan 3 százalék alatti inflációra számítanak, így jövőre nem várható monetáris szigorítás.

Az MNB Monetáris Tanácsa szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal növelte, így egy kisfokú monetáris lazítás vette kezdetét. A vezető jegybankok várható lazításai miatt, valamint a jövő év második felében a 3 százalékos inflációs céltól elmaradó infláció miatt jövőre nem várunk szigorítást, így legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére 2021 negyedik negyedéve előtt nem számít az elemzők.

Tovább csökken a munkanélküliség, tartósan emelkednek a reálbérek

A munkaerőpiacon a foglalkoztatásbővülés üteme lelassult a szűkülő munkaerő-kínálat hatására. Ezt immár szinte kizárólag az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás területén az elmúlt másfél évben megkezdődött az állomány csökkenése. Így arra számítanak, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. A munkanélküliségi ráta tavaly 3,7 százalékra csökkent, idén pedig 3,4 százalék közelébe kerülhet, azaz még feszesebbé válhat a magyar munkaerő-piac.

Az elemzők szerint idén 10,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbér 8 százalékos, a garantált bérminimum 8 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az év eleji bértárgyalások – egyes esetekben akár 20 százalék körüli bérmegállapodások – is tükröznek. A 2016-2022 közötti időszak első három évében a reálbérek az elemzői várakozások szerint 27,7 százalékkal nőnek, így a következő évtől átlagosan 5,5 százalékos reálbér-növekedés is elég lehet a konvergencia program 50 százalékos reálbér-növekedését kitűző cél eléréséhez, ami nem tűnik teljesíthetetlennek.

Kiegyensúlyozott költségvetés

Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége (többlete) a második negyedévben 39 milliárd forint volt, a GDP 0,3 százaléka, az első félévben 76 milliárd forintot ért el az államháztartás többlete. Mivel a bevételi oldalon továbbra is látnak kisebb pozitív kockázatokat, a hiányterv a családvédelmi intézkedések ellenére is teljesülhet. A kormány jövőre még ambiciózusabb, 1 százalékos államháztartási hiányt tervez, amit részben az idei évre várható magasabb adóbevételi teljesülés, részben pedig a hiánnyal megegyező mértékű tartalékok alapozhatják meg.   

2019 első kilenc hónapjában a költségvetési egyenleg 304 milliárd forintos hiányt mutatott, szemben az egy évvel korábbi 1497 milliárd forintos deficittel. A legtöbb adónem esetében a bevételek kedvezőbben alakultak az előző évihez képest, az áfabevételek az első nyolc hónapban 19 százalékkal emelkedtek.

2018-ban a GDP 68,4 százalékára mérséklődött az államadósság. A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-9 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben a GDP 66 százaléka közelébe, jövőre 63 százaléka közelébe, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöb alá süllyedhet az adósságráta.