laufer tamás
Gazdaság

Hatalmas lehetőség előtt állunk: a digitális gazdaság hozhatja el Magyarország felemelkedését

A digitális gazdaság ma a magyar gazdaság hozzáadott-érték teremtésének 20 százalékát adja, és ez 2023-ra 25 százalékra nőhet - derül ki az IVSZ és a Microsoft friss kutatásásból, melynek eredményeiről Laufer Tamás IVSZ-elnökkel beszélgettünk. Ma Magyarországon majdnem 500 ezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során, de kb. 8-10 éven belül 1,5 millióra nőhet a számuk. Mindezek miatt különösen fontos, hogy a lakosság digitális kompetenciáit fejlesszük, a nagyvállalalti és a kkv-szektort a munkaerő továbbképzésére ösztönözzük - véli a szakember.
A banki digitalizációról kiemelt helyen lesz szó a Portfolio november 14-ei Banking Technology konferenciáján. Érdemes eljönni!

A digitális gazdaságról készített az IVSZ kutatást. Miről szól ez a kutatás, és hogyan definiálja a digitális gazdaságot?

Négy évvel ezelőtt az IVSZ elkészített egy felmérést, ami minden eddiginél pontosabban becsülte meg a digitális gazdaság méretét, ami túlmutat az informatikai iparágon. A kutatás azt vizsgálja, hogy a gazdaság különböző területein hol és milyen mértékben használják termelőeszközként az informatikai eszközöket. Az IKT-szektor hozzáadottérték-teremtése mellett azt is felmértük, hogy az informatikai eszközök, robotok, szoftveres megoldások mennyivel növelik a vállalatok hatékonyságát. A makroközgazdászok által kidolgozott módszertannal képesek voltunk felmérni, hogy az informatikai ágazat mekkora lehetőségeket ad a más iparágakban dolgozó cégeknek a hozzáadottérték-teremtésben, illetve, hogy az informatikai ágazat outputja mekkora lehetőséget ad a magyar gazdaságnak.

Miért fontos Magyarországnak a digitális gazdaság?

A Microsoft Magyarország támogatásával elvégzett kutatásunk szerint a digitális gazdaság a teljes hozzáadottérték-teremtésnek a 20 százalékát teszi ki. Az elmúlt öt évben 6000 milliárd forinttal nőtt az IKT-szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték. A tanulmányunkban azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehetne ezt tovább növelni, és az a megállapításunk, hogy 2023-ig több mint 25 százalékra lehetne növelni ezt az értéket. Ez éves szinten akár 4000 milliárd forintos növekedést is jelenthet.

Milyen kormányzati lépésekkel lehetne ezt a növekedést támogatni?

A kormányzat felismerte azt, hogy szükséges fejleszteni a digitális gazdaságot, el is indult több ösztönzőprogram, illetve a digitális kompetenciákat fejlesztő érzékenyítő program. Ugyanakkor még mindig nem sikerült hatékonyan javítani a DESI indexünkön (Digitális Gazdaság és Társadalom Index, az EU-tagállamainak digitális fejlettségégt mérő index – a szerk.). Két területen látványosan le vagyunk maradva: az általános digitális kompetenciák fejlettségében, és a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitális felkészültségében. Mindent meg kell tenni azért, hogy a digitális kompetenciákat fejlesszük, illetve a digitális munkaerőhiányt enyhítsük. A sokszor kritizált intézményi rendszert meg kell változtatni, hallhattunk a szakképzés 4.0 programról, kompetenciaalapú oktatásról, de attól félek, hogy még 2030-ban is lesznek olyan érettségizők, akiknek nem kell tanúságot tenni a digitális kompetenciákból.

Magyarországon jelentősen emelkedtek a bérek, a vállalatoknak, különösen a multinacionális cégeknek egyre nehezebb az üzleti terveiket teljesíteni, ezért a béremelést a beszállítói láncon kompenzálták részben. Nekik olcsón és nagy volumenben, azaz hatékonyan kell termelni, ezért elkerülhetetlen, hogy a digitalizációt minden szinten bevezessék.

Ma Magyarországon majdnem 500 ezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során. Azt gondoljuk, hogy kb. 8-10 éven belül 1,5 millióra nőhet a számuk.

Ehhez viszont azonnali intézkedésekkel a vállalatokat arra kell ösztönözni, hogy kiképezzék a dolgozóikat. Csak akkor fognak technológiaintenzív beruházásokat Magyarországra hozni, ha biztosak lehetnek abban, lesznek olyan szakemberek, akik a digitális eszközöket képesek használni, karbantartani, üzemeltetni, javítani. Motivációs eszközt is kellene adni ezeknek a vállalatoknak, hogy érdekeltek legyenek abban, hogy a munkavállalókat kiképezzék.  Magyarországon a felnőttképzésben részt vevők aránya 6 százalék körül van míg az európai átlag 15 százalék. A motivációt úgy lehetne megteremteni, hogy a szakképzési hozzájárulást vagy legalábbis egy részét oda kellene adni a vállalatoknak. Emellett meg kell teremteni azokat az eszközöket. pl. felnőttképzésre adható diákhitelt, ami lehetőséget ad a munkavállalóknak a váltásra. Ez már két évvel ezelőtt is benne volt a digitális munkaerő programunkban, de nem került bevezetésre.

Milyen javaslatotok van még, ami nem ért célba?

A 2016-ban létrehozott digitális munkaerő programból nem sok minden került végrehajtásra, viszont a helyzet azóta súlyosabb lett. A hosszabb ideje tartó konjunktúra után nagyon úgy tűnik, hogy növekedési visszaesés várható, sőt egyes országokban recesszió. Ez átszervezésre fog okot adni, amit Magyarországon már tapasztalhattunk is. Az IVSZ azt gondolja, hogy azt a fajta felnőttképzést, amire szüksége van a vállalatoknak, egyrészt úgy lehetne beindítani, hogy a forrást közvetlenül a vállalatoknak adják, másrészt saját maguk kooperatív képzéseket szervezhetnek a kollégáiknak. A kollégák megtanulják a digitális eszközök használatát, robotikát, a 3D-s eszközök használatát, és a képzés végén sokkal inkább rendszerben gondolkodó szakembereket hozhatnak létre, akikre később rá lehet bízni gépsorokat.

Ebben a pillanatban óriási problémát jelent, hogy a betanított munkásokkal hogyan lehet megugratni azt a beláthatatlanul magasra tett lécet, hogy ha digitális technológiákat vezetnek be, akkor hogyan tudják a munkások azokat hatékonyan kezelni.

Székesfehérváron sokat dolgozom vállalati környezetben, itt sok olyan beruházást hajtanak végre a vállalatoknál, amely eredményeképpen a digitalizációs eszközök a tizedére csökkentik az emberigényt, akik közvetlenül foglalkoznak a gyártással. Ugyanakkor még mindig szükség van a gyártás támogatására, ami pedig plusz emberigényt jelent. Több karbantartóra, programozóra, fejlesztőre lesz szükség. Bár sokkal több mérnökre nem lesz szükség a gyárakban, de rájuk a fejlesztésben lesz szükség, amikor meg kell tervezni, át kell konfigurálni a gyártósorokat.

És mi a helyzet a kkv-kkal ezen a fronton?

A kkv-k esetében természetesen az ösztönző adók fontosak, de hiába léteznek ösztönző források, szükségük van arra, hogy megismerjék a lehetőségeiket. Az érzékenyítésen lassan már túl vagyunk, most már a bevonáson van a hangsúly. Az ITM-mel közös Ipar 4.0-s programunk keretében kiválasztunk ezer vidéki kkv-t, ezek közül 300-nak elkészítjük a digitalizációs stratégiáját, és ebből 50-nek elkészítünk egy részletes megvalósítási tervet, hogy hogyan tud Ipar 4.0-s technológiákra átállni, ezzel hogyan tud hatékonyabb és versenyképesebb lenni. A program keretében működik egy technológiai központ is, amit a BME-vel közösen építettünk ki, és itt több ipari technológiát is kipróbálhatnak ingyen a kkv-k. Szintén pozitív fejleménynek tartom, hogy a kormányzat azon keresztül is próbálja ösztönözni a kkv-kat, hogy koalíciókat szervez a legkritikusabb digitális területekre, amelyek a gazdaság növekedését adhatják, lásd Ipar 4.0, 5G, mesterséges intelligencia koalíció. És biztatónak, életszerűnek és egyszerre digitális pártinak tűnnek az NKFIH idei pályázatai is .

Közel két évvel ezelőtt beszélgettünk legutóbb az informatikushiányól, az elszálló fizetésekről, akkor 1,8 milliós havi bérekről is szó volt egyes munkakörökben. Mára az akkori brutálisan feszes munkaerőpiaci helyzet lazult, vagy még jobban elszálltak a bérek?

Most készítünk egy munkaerőpiaci felmérést, tudomásunk szerint nem csökkent a hiány. Ennek nagyon egyszerű oka van: a magyar mérnökök, informatikai szakemberek nagyon népszerűek, megbízhatóak, a szoftver- és szolgáltatásexport tavaly már meghaladta a 700 milliárd forintot. Négy év alatt 300 milliárd forintot nőtt ez a terület. Továbbra is az okozza a problémát, hogy ha megjelennek a mérnökök a piacon, akkor a nagy szereplők csoportosan leigazolják ezeket az embereket.

Ugyanakkor vannak pozitív fejlemények is, az IVSZ három évvel ezelőtt javasolta az informatikai üzemmérnök szakot, ami rövidebb képzés, mint a bachelor mérnökképzés: ez 2+1 év, két év elmélet és egy év gyakorlat. Már harmadik éve megy ez a program, több mint 600-an járnak erre a szakra. A felsőoktatás próbál válaszolni a piaci kihívásokra, de nagy probléma, hogy nincs elég tanár, és nincs elég diák sem. A diákok közül sokan kiesnek a képzésből, hiszen ez egy nagyon tanulásintenzív terület, illetve sokakat idő előtt elcsábítanak nagyvállalatok. Utóbbi problémán segíthet, hogy a korábban általunk javasolt, 100 ezer forintos informatikus ösztöndíjat bevezetik a felsőoktatásban.

Portfolio Banking Technology 2019
A banki digitalizációról kiemelt helyen lesz szó a Portfolio november 14-ei Banking Technology konferenciáján. Érdemes eljönni!
Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Roska Botond