A mai kamatdöntésen a vártnak megfelelően nem nyúlt a monetáris kondíciókhoz az EKB új vezetése, így tehát kitartottak a Mario Draghi vezetésével szeptemberben elindított havi 20 milliárd eurós eszközvásárlási program mellett, amely nyílt végű, azaz nincs végső dátuma.
Ezt egyébként az is indokolttá teszi, hogy az EKB a ma frissített gazdasági prognózisában továbbra is jóval a 2%-os inflációs céltól elmaradó pénzromlási ütemet vetít előre, sőt: a 2020-ra eddig mondott előrejelzését 1,1%-ról 1,0%-ra csökkentette és közben a 2020-as GDP-növekedési előrejelzést is 1,2%-ról 1,1%-ra mérsékelte. 2021-re és 2022-re már 1,4%-os GDP-növekedést vár az EKB az eurózónában és kissé az infláció is élénkülhet: 1,4%-os lehet 2021-ben (eddig 1,5%-ot várt), amely 2022-re 1,6%-ra emelkedhet.
2022 negyedik negyedévére a jegybanki stáb már 1,7%-os inflációt vetít előre, amire Lagarde a Reuters tudósítása szerint azt mondta:
Ez határozottan jó irány. De vajon elérjük a (2%-os, ahhoz közeli - a szerk.) célt? Nem.
Lagarde jelzése szerint
az EKB működését, tevékenységeit érintő következő egy évi felülvizsgálat olyan fundamentális kérdéseket is érint, minthogy a klímaváltozás, a bizonyára növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek és a technológiai változások hogyan hatnak a monetáris politikára, azaz az ő döntési keretrendszerükre.
Ezzel burkolta arra utalt, amiről már Mario Draghi idejének vége felé is kiszivárogtak hírek, miszerint elképzelhető a jegybank közép távú inflációs céljának átgondolása is. Ez azért rendkívül fontos, mert egyelőre ehhez igazítják a monetáris politikai döntéseket, és például ezért indították el szeptemberben az eszközvásárlásokat is, jelentős tiltakozást kiváltva még magán a Kormányzótanácson belül is. Ennek jeleként például vezető szakértők is lemondtak az EKB-ban.
Az euró/dollár érdemben nem mozdult Lagarde sajtótájékoztatójának üzeneteire, csak kicsit süllyedt 1,1140-ről 1,1120-ig.
Címlapkép forrása: Alex Kraus/Bloomberg via Getty Images
