young worker
Gazdaság

Figyeljünk a fiatal munkavállalókra!

Erdélyi Levente, MNB
Az elmúlt évtized hazai makrogazdasági sikereinek legfontosabb pillére a munkapiac reformja és azzal párhuzamosan a foglalkoztatás folyamatos növekedése volt. A 2010-ben bekövetkezett munkaerőpiaci fordulat óta a magyar gazdaság megközelítette a teljes foglalkoztatás állapotát. A foglalkoztatás növekedését célzó intézkedések, köztük a Munkahelyvédelmi Akcióterv, elősegítette a fiatalok elhelyezkedését. A kedvező munkaerőpiaci helyzet megőrzése fontos a fenntartható felzárkózáshoz, a legfrissebb adatok tanulsága szerint érdemes újra figyelni a pályakezdőkre.

A 2008-as gazdasági válság súlyos bizonyítékkal szolgált a nemzetközi szakirodalomban is gyakran tárgyalt jelenségre, ami szerint a fiatalok foglalkoztatási és munkanélküliségi adatai érzékenyen reagálnak a konjunktúra változásaira. A ciklikus munkanélküliség strukturális problémává súlyosbodhat, amennyiben az álláskeresők hosszabb ideig távol maradnak a munkaerőpiactól. A fiatal felnőttek esetében egy elhúzódó munkanélküliségi időszak nagyobb valószínűséggel eredményezhet a jövőben további munkanélküliséget, tudáserodálást és alacsonyabb jövedelmet. A fiatalkori munkanélküliség magas szintje nemcsak a válság idején, hanem napjainkban is jelentős társadalmi és gazdasági költséget, valamint termelékenységi veszteséget okozhat. Olaszország, Görögország és Spanyolország esetében átlagosan minden harmadik fiatal munkanélküli a 15-24 éves aktívak között (1. ábra). Az európai konjunktúra tartós gyengélkedésének következtében érdemes áttekinteni és folyamatosan vizsgálni a fiatal munkavállalók helyzetét.

Magyarországot a válság előtt alacsony munkaerőpiaci aktivitás jellemezte, amit a recesszió csak súlyosbított. 2010-ben fordulat következett be a munkaerőpiacon, az elmúlt évtizedben a foglalkoztatás a rendszerváltás óta nem látott magasságokba emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta historikus mélypontjára süllyedt. Ehhez kormányzati intézkedések munkakeresleti és munkakínálati hatásai is hozzájárultak. Erre kiemelt példa a 2013-tól életbe lépő Munkahelyvédelmi Akcióterv, ami a recesszióban sérülékennyé vált, alacsony foglalkoztatási rátával rendelkező munkaerőpiaci csoportokat, köztük a fiatal korosztályt célozta meg. Részben a gazdaságpolitikai intézkedéseknek, részben a vállalatok növekvő munkakeresletének köszönhetően az Európai Unión belül Magyarországon sikerült az egyik legnagyobb mértékben csökkenteni a 15-24 évesek munkanélküliségi rátáját a válság előtti időszakhoz képest (2. ábra).

A munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban regisztrált 3,5 százalék körüli értékeit látva kijelenthetjük, hogy a magyar munkaerőpiac lényegében megközelítette a teljes foglalkoztatás állapotát. Az aggregált mutatók azonban nem mutatnak teljes képet a hazai helyzetről. Az érdemi létszámnövekedés ellenére egyes csoportok az átlagnál nehezebben találnak állást. A kevésbé foglalkoztatott csoportok közé sorolhatók többek között a nyugdíjhoz közel állók, az alacsonyan képzettek vagy a szülőképes korú nők. Míg ezen csoportok esetében a munkaerőpiaci mutatók további javulást, legrosszabb esetben stagnálást jeleznek, addig

a szintén jelentős munkaerő-tartalékot képező fiatal korosztályban megfordult az eddigi kedvező tendencia.

A 2012-től induló, trendszerű csökkenés során a fiatalkori (15-24 éves) munkanélküliségi ráta 2018 májusában historikus mélypontjára, 8,8 százalékra süllyedt. Ezt követően azonban a ráta másfél év alatt közel 4,5 százalékponttal emelkedett és 2019 novemberében a ráta újból 13,2 százalékot tett ki (3. ábra). A fiatal munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 43 ezerre növekedett a 2018 májusi adathoz képest. Mivel a többi korcsoportban folytatódott a munkanélküliség csökkenése, így jelenleg minden negyedik munkanélküli a fiatalok közül kerül ki.

A nemzetközi felmérések összehasonlításával is hasonló figyelmeztető jelekre bukkanhatunk. Míg az uniós tagállamok mezőnyében Magyarország a 15-74 éves munkanélküliségi rátát tekintve a legjobbak között, holtversenyben a 4. helyen szerepel, addig a 15-24 éves korosztály esetében a kép relatíve kedvezőtlenebb. Magyarország e téren az uniós rangsor közepén foglal helyet, a visegrádi országok közül Csehországban és Lengyelországban is alacsonyabb rátát regisztráltak. Szlovákia esetében magasabb a fiatalok munkanélküliségi rátája és hazánkhoz hasonlóan emelkedett az elmúlt időszakban.

A Munkaerő-felmérés részletes negyedéves adatai alapján a fiatalkori munkanélküliség területi megoszlása, illetve az álláskeresést megelőző tevékenységük is vizsgálható. A mélypontot jelentő 2018 második negyedévhez képest az ország nagy részében megfigyelhető volt a fiatalok munkanélküliségi rátájának emelkedése, azonban egyes déli megyékben különösen nagymértékű volt a növekedés. Néhány megyét ugyanakkor továbbra is a fiatalok munkanélküliségi rátájának mérséklődése jellemzett. A munkakeresés előtti állapotra vonatkozó információk szerint elsősorban a pályakezdők elhelyezkedése nehezedhetett meg. A munkanélküliek számához növekvő mértékben járultak hozzá azok a fiatalok, akik korábban még nem dolgoztak, illetve a munkakeresés előtt tanultak.

A fiatalok munkaerőpiaci helyzetét továbbra is érdemes kiemelt figyelemmel kezelni, ugyanis a fenntartható felzárkózás megvalósításához elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre új, bevonható munkaerő. A magasabb képzettségű és megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók könnyebben találnak munkát és többet is keresnek társaiknál, így a fiatalok munkapiacra való belépés során sokat számít az oktatási rendszer versenyképessége. Emellett, mint azt a legutóbbi válság nemzetközi tapasztalatai is mutatták a konjunktúra lanyhulása legelőször a fiatal munkavállalókkal kapcsolatos munkakeresletet csökkentheti.

Az MNB 330 pontos versenyképességi programja a munkaerőpiacot közvetlenül érintő javaslatok (például atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének ösztönzése, Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztése a munkavállalói járulékokra) mellett az oktatás területével is kiemelten foglalkozik. A gyors technológiai fejlődés következtében a munkavégzéshez szükséges készségek és ismeretek folyamatos változására kell felkészíteni a tanulmányaik elvégzését követően a munkaerőpiacra lépőket.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank szakértői.

Címlapkép: Getty Images

koronavírus coronavirus virus
építőipar 2020 konferencia
vonatvasutmagyarshutter-20170719
GraphisoftPark
elelmiszerboltkisker1500shutter
pánikolós csaj
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
koronavírus coronavirus virus