Nyugellátásokra a költségvetés 2019-ben 3503 milliárd forintot fordított, ami 1,7%-kal magasabb az egész éves tervezettnél és 4,7%-kal haladja meg a 2018-as egész éves összeget - olvasható ki a Pénzügyminisztérium részletes államháztartási tájékoztatójából. A tájékoztató azt is kifejti, hogy
- a 2019. évi kifizetések tartalmazzák az év elején végrehajtott 2,7%-os nyugdíjemelést,
- a novemberi ellátásokkal kifizetésre került, 0,7%-os mértékű egyösszegű nyugdíj-kiegészítést,
- és az ugyancsak a novemberi ellátásokkal együtt folyósított nyugdíjprémium összegét.
Ezen felül kaptak még 24 milliárd forint értékben a nyugdíjasok rezsiutalványt.
A PM azt is részletezi, hogy a nyugdíjprémium és a magasabb infláció miatti nyugdíjkiegészítés hogyan állhatott elő. "A Központi Statisztikai Hivatal 2019. szeptember 10-én nyilvánosságra hozta a fogyasztói árnövekedésre vonatkozó 2019. január-augusztus havi tényadatokat, amelyre alapozva az éves várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedés mértéke 3,4%-ban került megállapításra. A prognosztizáltárnövekedés (3,4%) és a januári emelési mérték (2,7%) különbözete 0,7 százalékpont, ezért novemberben az ellátásra jogosultak ennek megfelelő mértékű egyösszegű kiegészítésben részesültek" - írta a tárca.
"A nyugdíjasoknak nyugdíjprémiumot kell fizetni, ha a GDP-növekedés tárgyévben várható mértéke a 3,5%-ot meghaladja. A GDP növekedés a 2019. év végéig várható mértéke 4,6%, így a nyugdíjprémium törvényileg adható legmagasabb összege 22 ezer forint volt" - tette hozzá a minisztérium.
A minisztérium anyagából az is kiderül, hogy az előző évhez képest nyugellátásokra 156,6 milliárd forinttal, ezen belül a korbetöltött öregségi nyugdíjakra 114,0 milliárd forinttal, a nők 40 éves szolgálati jogviszonyával igényelhető ellátásra 25,2 milliárd forinttal több pénz került kifizetésre.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy "a kiadások nyugdíjemelést meghaladó mértékű növekedése a novemberi rendkívüli kifizetéseken túl a létszámnövekedés és a létszámösszetétel-változás (cserélődési hatás) együttes következménye". A nettó átlagkeresetek növekedésével összhangban az új ellátások magasabb összegben kerülnek megállapításra, az újonnan megállapított magasabb összegű nyugellátással rendelkezők aránya pedig nő az állományon belül.
A 2019-es egyszeri kifizetések miatt tavaly novemberben rekordösszegű utalást kaptak a nyugdíjasok, 359 milliárd forint értékben. A nyugdíjkiegészítés és nyugdíjprémium összesen 77 milliárd forintos plusz kiadást jelentett abban a hónapban.
Mi jön 2019 után?
Korábban arról is beszámoltunk, hogy a kormány legfrissebb, középtávú GDP-előrejelzése alapján 2023-ig minden évben kaphatnak prémiumot a nyugdíjasok, mivel a törvényben rögzített határ (3,5%) felett lehet a gazdaság növekedési üteme.
Mivel ismert a kormány inflációs prognózisa, ezért azt is tudjuk a nyugdíjasok esetében, hogy a következő években 3% körüli nyugdíjemelésekkel számolhatnak.
A reálértéken történő javulás sok nyugdíjast nem vigasztal, ugyanis az nagyrészt az egyszeri kifizetéseknek köszönhető, ezek pedig nem épülnek be a rendszeres juttatásokba, az évenkénti emelés mértékébe. A nyugdíjasok irigykedve tekintenek a még mindig dinamikus béremelkedésre (melyhez képest az eddig megvalósult nyugdíjemeléseket igazságtalanul alacsonynak érezhetik), valamint sokan érezhetik úgy, hogy a drágulás számukra nagyobb mértékű, mint a hivatalos inflációs adat. Mivel minden háztartás fogyasztási szerkezete egyedi, ez előfordulhat.
Nem véletlen, hogy a nyugdíjas képviseletek rendszeresen hangoztatják, hogy felül kellene vizsgálni a rendszeres nyugdíjemelés módját. Tudomásul kell venni azonban, hogy a nyugdíjak indexálásának 2011-es végleges megváltoztatása a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik legfontosabb eszköz, amely látványosan fejti ki a hatását a jelenlegi feltételek mellett, amikor a munkaerőpiacon kimagasló ütemben emelkednek a bérek.
Címlapkép forrása: Getty Images
