sme kkv csomag laptop
Gazdaság

Igaz lenne? Egy csapásra eltűnt a magyar gazdaságot sújtó évtizedes átok

Portfolio
Múlt év végén nagy szakmai figyelmet kapott az a felfedezés, miszerint Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. A fejlődés azért óriási meglepetés, mert abban korábban erős konszenzus volt a közgazdászok között, hogy a hazai fejlődés egyik legfontosabb gátja a magyar cégek (különösen a kkv-k) makacs és óriási termelékenységi lemaradása. Szepesi Balázs és Pogácsás Péter a meglepő adatok ismertetése után annak járt utána, hogy mi lehet az oka a hirtelen javulásnak.

Hatalmas előrelépést mutatnak a számok

Az Összkép szerzői, Szepesi Balázs és Pogácsás Péter előző írásukban azt tárták fel, hogy a friss adatok alapján könnyen lehet, hogy át kell alakítanunk a képünket a magyar vállalkozásokról. A számok ugyanis azt mutatják, hogy kis- és középvállalkozásaink az elmúlt években szárnyra kaptak, fejlődésük ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Ezzel nagyrészt ledolgoztuk lemaradásunkat a visegrádi országokhoz képest. Az uniós átlagtól még messze vagyunk, de ebből a hátrányból nyolc év alatt hét százalékot tudtunk lefaragni.

2010 és 2018 között minden méretkategóriában jóval gyorsabban nőtt a magyar cégek termelékenysége, mint az uniós vagy a visegrádi átlag. Mikro- és kisvállalkozásaink fejlődésének üteme több mint duplája az EU-s értéknek, középvállalataink is másfélszer gyorsabban fejlődnek. Egyedül a nagyvállalati kör termelékenységjavulása simul bele az uniós trendbe, a többi cégtípus mind kiemelkedően teljesített.

Mi tét?

Amennyiben az adatok helytállók és tartós jelenséget írnak le, akkor az sok szempontból átalakítja a képünket a magyar gazdaságról.

  • Egyrészt nem kell többé azt gondolni, hogy a régióban elfoglalt fejlettségbeli pozíciónk elsősorban a magyar tulajdonú vállalkozások korszerűtlenségének köszönhető.
  • Másrészt ennek van egy figyelmeztető jelentése is: nem biztos, hogy a kis- és középvállalkozások strukturális problémáinak megoldásában még olyan növekedési potenciál van, mint korábban gondoltuk. Vagyis érdemes máshol is keresgélni a jövő növekedési faktorait.
  • Apróságnak tűnik, de pikáns: a Magyar Nemzeti Bank euróbevezetési kritériumai közül a kkv-k munkatermelékenységére vonatkozó feltétel talán gyorsabban teljesül, mint bárki gondolta volna.
  • És a legfontosabb: az elmúlt években szép csendben megtörtént a kkv-k régiós konvergenciája, de ennek okaival nem vagyunk teljesen tisztában. Pedig fontos lenne megérteni, hogy mi is történt a magyar gazdaságban, már csak a tanulságok levonása miatt is.

Az Összkép friss írása épp ez utóbbi feladatot kezdte el azzal, hogy szakértőket kérdezett meg a váratlan javulás lehetséges okairól. A meglepetés erejére jellemző, hogy rengeteg magyarázat született, amelyek gyakran egymásnak is ellentmondanak. A legtöbb szakértő egyetértett, hogy a gazdasági környezet alapvető változása és a gazdaságpolitika lépései egyaránt közrejátszottak a termelékenység adatainak javulásában. Két kérdésben van komoly vita. Egyrészt abban, hogy mennyire higgyük el azt, amit látunk, másrészt abban, hogy az eredmények a kedvező helyzet időszakos eredményei vagy alapvető változásokat jeleznek.

A termelékenységjavulás okait firtató kérdésünkre adott válaszok alapján három fő nézőpont rajzolódik ki.

  1. Az egyik értelmezés szkeptikus.
  2. A másik szerint a szerencsének,
  3. a harmadik szerint pedig a vállalkozók és az állam erőfeszítéseinek köszönhető a siker.

Nem mind arany

A szkeptikus álláspont szerint a számokat alaposabban ellenőrizni kell, mert azok egyelőre nem megbízhatók, illetve nem biztos, hogy azt mutatják, amit mi abból következtetésként levontunk. A legfontosabb érvek:

  • A 2017-es és 2018-as adatok csak előzetesek.
  • Egyes szektorokban (leginkább az építőiparban) nem a teljesítmény, hanem az árak emelkedtek.
  • A vállalati teljesítményt sok esetben az állami megrendelések pörgették, nem a piac.
  • Lehet, hogy más országokban több vállalat lépett át nagyobb méretkategóriába,ezért torzíthat a kedvező magyar adat.
  • Az adórendszer arra ösztönöz, hogy profitként vegyék ki a pénzt és ne leköltségeljék.
  • A nemzetközi összehasonlítás az egyes országok eltérő módszertana miatt esetleges.

A fentiek közül különösen az első mondható erősnek, hiszen a vállalati számokra vonatkozó első becslések gyakran nagyon sok korrekciót igényelnek utólag. Az áremelés az építőiparban valóban jelentős tényező lehet, de az ágazat súlya még úgy sem domináns, hogy tudjuk: a hazai kkv-k között felülreprezentált tevékenységi kört jelentenek. Érdekes lehet ennek kapcsán az exportáló vállalatok helyzete, akik a forint gyengülésén keresztül realizálhattak árbevétel-növekedést. Ugyanakkor a vállalati adatok euróban szerepelnek az adatbázisban, tehát közvetlen hatása a gyengülésnek nincs. Az adórendszer szerepe azért lehet megfontolandó, mert a kkv-k adózása annyira kedvezményessé vált, hogy sok területen már nem racionális a költségekkel való trükközés.

A kétkedők másik érvcsoportja az ideiglenes hatásokra hívja fel a figyelmet. Eszerint: 

  • az államhoz köthető olcsó hitelek és fejlesztési támogatások csak időlegesen pörgetik fel a gazdaságot;
  • csak ideiglenes az állam generálta megrendelések termelés- és árfelhajtó hatása;
  • a versenyképességet fenntartó alacsony árfolyam inflációs nyomás nélkül nem tartható.

Ennek az érvcsoportnak a jelentősége nem tűnik annyira nagynak, mint a korábbinak. Az állami (főleg uniós) források rövid távú keresleti hatása valóban bizonyítottan erősebb, mint a hosszú távú kínálati hatás. Ugyanakkor ha a termelékenységi változást elhisszük, akkor az már tartós, kínálati hatás. Vagyis lehet, hogy a vállalkozások nem jutnak mindig ennyire könnyen és olcsón fejlesztési forráshoz, de a más elnyert forrásokból megvalósított fejlesztés hatékonyságnövelő hatása vélhetően nem egy évig tart. Az árfelhajtó hatás ideiglenességében sem lehetünk biztosak, egyelőre a gyenge forint sem okozott óriási inflációs nyomást, az árak inkább az erős belső kereslet, illetve néhány egyedi sokk és adóintézkedés hatására emelkednek.

Fontos szempont a szkeptikus érvelésben a fehéredés. 

  • Az adócsökkentések miatt sok korábban eltitkolt jövedelem jelent meg a statisztikákban (pl. egykulcsos szja, ezzel alacsonyabb osztalékadó, kata, kiva)
  • A szürke gazdaság csökken az állami ellenőrzés kiterjedtebbé válása miatt (pl. Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer, tételes áfa-bevallás, elektronikus pénztárgép)

A fehéredés hatása valóban erős lehet, emiatt az állami költségvetésbe is óriási tempóban ömlik a bevétel. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az érvek a vállalkozások termelékenységéről kialakult új képet nem gyengítik, legfeljebb annyit állítanak, hogy a helyzet korábban sem volt annyira kedvezőtlen, csak a szürke zóna kitakarta a valóságot.

Végre minden bejött

A számok által sugallt képet elfogadók egyik érvcsoportja arra vonatkozik, hogy a fejlődésnek egyedi, de természetes okai vannak. Egyrészt volt honnan fejlődnünk. Kedvező volt a világgazdasági környezet, felfele tolta a számokat a foglalkoztatás és a bérek emelkedése, az építőipari boom és az egységes európai piac generálta kereslet. Részletesebben:

  • A magyar termelékenység olyan alacsony volt, hogy természetes a kiigazítás.
  • A válság nagyobbat ütött rajtunk, ezért a korrekció is gyorsabb.
  • A világ pénzbősége miatt olcsóbb és elérhetőbb lett a finanszírozás -— előbb le lehetett cserélni a régi, drágább hiteleket, majd megkezdődhetett a gazdaság tőkehiányának ledolgozása.
  • A globális konjunktúra miatt a beszállítók iránti igény megnőtt, ami javította a kkv-k alkupozícióját.
  • A bérek növekedése, a szakképzett munkaerő iránti kereslet felfutása arra ösztönözte a cégeket, hogy elmozduljanak a tőkeintenzívebb működés irányába.
  • Sok kis vállalkozás tevékenysége valójában kiszervezett foglalkoztatás, az ő bevételnövekedésüket a bérek emelkedése mozgatja.
  • A növekvő bérek megnövelték a nagyobb hozzáadott érték tartalmú lakossági szolgáltatások iránti keresletet.
  • Az elmaradt beruházások pótlása, az olcsó hitelek és a felpörgő állami kereslet együttes hatására jóval gyorsabban nőtt az építőipar iránti kereslet, mint a kapacitások, ez az árak jelentős emelkedéséhez vezetett.
  • A gazdaság válság utáni újraszervezésese a világszerte olcsó finanszírozás megnövelte az olcsó, de az uniós gazdasághoz erősen kötődő Magyarország vonzerejét mind az új telephelyet keresők, mind a beszállítóbázisukat szélesítők, mind a turisták, mind a befektetési célú ingatlant keresők számára. Ez a gazdaság felpörgéséhez vezetett.

Volt benne munka is

A harmadik magyarázat a leginkább hízelgő, hiszen az a pozitív üzenet hordozza, hogy a fejlődés valós, és saját erőfeszítéseknek köszönhető. A válságot sikeresen átvészelő cégek két évtized tapasztalatával fordultak rá a 10-es évekre, képesek voltak a béremelkedés költségeit a termelékenység javításával kitermelni. Mostanra érett be a tudás, hogyan lehet a multikkal sikeresen együttműködni. Sorra jelentek meg a minőséget (ételt, italt, egészségügyi ellátást, szállást stb.) a középosztály számára is elérhetővé tevő szolgáltatók.

  • A gazdaságpolitika konzisztens, kitartó és robosztus lépésekkel javította a vállalkozások versenyképességét: egymást erősítették az adócsökkentést, a fehérítést, a finanszírozás javítását és a fejlesztések támogatását szolgáló programok. (Ez a magyarázat nyilván az utóbbi évek lépéseire koncentrál, amelyek eltekintenek az évtized elején a kiigazítási kényszerből fakadóan kifejezetten sokat romló üzleti környezettől.)
  • A válság megrostálta a hazai vállalkozásokat. Aki átvészelte a nehéz éveket, az tudta, hogy fejleszteni kell a talpon maradáshoz és képes is volt ennek megvalósítására
  • A harmadik évtizedébe lépő magyar piacgazdaság legtöbb vállalata megtanulta, milyen fejlesztésekkel és stratégiával lehet sikeresen integrálódni a nemzetközi értékláncokba, hogyan kell alkalmazkodni a nagy globális szereplők dominálta fogyasztói piacokon
  • Több szektorban egyre inkább nő a korszerű digitális technológiák és online platformok jelentősége
  • A jövedelmek növekedése minőségi forradalmat indított el több lakossági szolgáltatás (pld. gasztronómia, turizmus, magán-betegellátás) területén
  • A bérek növekedése, a szakképzett munkaerő megszerzésének és megtartásának nehézségei egyértelművé tették a termelékenységet javító lépések jelentőségét (pl. korszerűbb technológia, jobb szervezés, nagyobb jövedelmezőségű termékek és piacok)
  • A vállalkozások nyereségességét, így fejlődési perspektíváit javító adócsökkentések (szja és ebben osztalékadó, kata, kiva, társasági adó)
  • A gazdaság tudatos fehérítése egyszerre szelektálja ki a tisztességes cégeknek ártalmas szürke tevékenységeket és javítják a cégek stratégiai mozgásterét, banki finanszírozhatóságát
  • Az MNB a gazdaság finanszírozását javító nagy volumenű programjai (Növekedési Hitelprogram, Piaci Hitelprogram, Növekedési Kötvényprogram)
  • Bérmegállapodás, melynek keretében az élőmunka adóterhei kiszámíthatóan és jelentős mértékben csökkennek a bérek emelkedésével
  • Az uniós programok Magyarországon nagyobb arányban támogatták a vállalkozásokat, mint a többi visegrádi országban

A szakértői vélemények sokszínűsége mutatja, hogy még nem tudjuk pontosan, mi is történt valójában a vállalkozásokkal az elmúlt években - állapítják meg a szerzők. Vállalati adatokra épülő statisztikai elemzések, a vállalati esettanulmányokra épülő kutatások és sok vita van előttünk. Ez tárhatja fel, mik is a valós okok, hol történt valódi előrelépés, hol átmenti vagy látszólagos a fejlődés. Fontos és érdekes feltáró munka vár a kutatókra, elemzőkre.

A legpezsdítőbb beszélgetéseket valószínűleg, a Kinek mit köszönhetünk és mit nem? kérdés indítja be. Van azonban két másik kérdés, amit picit nehezebb és kevésbé élvezetes megvitatni, pedig megválaszolásuk fontos gyakorlati következményekkel jár - írja Szepesi és Pogácsás.

  1. Egyrészt, higgyünk-e a szemünknek? Ha nem hihetünk, akkor az szomorú, de viszonylag kényelmes: megtarthatjuk a turáni átok, a dudva-muhar ország, a buheramátrix vállakozó és a tehetetlen állam jól megszokott paneljeit. Élhetünk és gondolkozhatunk tovább, ahogy megszoktuk. Azonban, ha tényleg igaz, hogy a magyar vállalkozások képesek az uniós átlagot jóval felülmúló fejlődésre, akkor ez a lehetőség semmissé teszi a tehetetlenség mítoszával igazolt felmentést, újfajta feladatot ad a vállalkozónak, a gondolkodónak, a közpolitika alkotónak.
  2. Másrészt, tartósak az eredmények, vagy csak a bő esztendők időleges gyümölcsei? Ha csak szalmalángot látunk, a védekezés és az eredmények, emlékek rosszabb időre való elraktározása a feladat. Ha tényleg egy magasabb minőségi szintre léptek tovább a vállalkozásaink, akkor ennél több a feladat. Ehhez az új minőséghez kell alkalmazkodnia a vállalati és kormányzati stratégiáknak és azon kell dolgozni, hogy a továbblépés most már láthatóan járható útjain minél több cég indulhasson el.

A teljes írás az Összképen olvasható.

EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa
wall_street_shutterstock_1089431897-20180518
koronavírus vuhan kína járvány
koronavírus maszk ruha
scarlet lady_virgin
moszkva_shutterstock-20170929
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
balatonshutter