koronvavirus
Gazdaság

Tegyük rendbe: mennyire halálos a koronavírus?

Portfolio
MTI
Valójában senki nem tudja, a megbetegedések pontosan mekkora része végződik halállal a koronavírus-járványban. Ennek megállapítását az adatok hiánya, a még mindig zajló járvány, illetve az egészségügyi szolgálatok eltérő felkészültsége is nehezíti. Az egyértelműnek látszik, hogy a vírus jóval veszélyesebb a szezonális influenzánál, de lényegesen enyhébb, mint a 2003-as SARS-járvány.

Keddig Kínában 78 ezer, az egész világon pedig összesen közel 81 ezer megbetegedésről lehet tudni. A halálozások száma Kínában 2715, a világ többi részén további 45 ember hunyt el. Ebből az adódik, hogy a Kínában a detektált fertőzöttek 3,5%-a, a világ más részein 1,5%-a hunyt el. A mortalitási ráta napról napra ingadozik, és a szórására jellemző, hogy Olaszországban is a kínaihoz hasonló halálozási ráta. A közép-kínai Vuhan városban, ahol a koronavírus még tavaly decemberben először felütötte a fejét, a fertőzöttek 2-4 százaléka halt bele a betegségbe, míg Kína többi súlyosan érintett részein a halálozási arány feltűnően alacsonyabb, 0,7 százalék körüli.

Tudósok egyelőre nem tudják bizonyossággal megállapítani, mennyire halálos kór az új koronavírus okozta tüdőgyulladás, és szinte már rejtélyesnek tűnhet, hogy a megbetegedettek körében vajon miért eltérő a halálozási arány még Kínán belül is.

Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus mindenhol pontosan ugyanaz, a különbség abban rejlik, hogy Vuhanban jelent meg először a betegség, amelyet a hatóságok a legelső időkben még azonosítani sem tudtak, és az egészségügyi rendszer még egyáltalán nem volt felkészülve. Egy járvány kitörésekor - amikor az emberek még nem tudják, miről van szó - az első betegek már csak súlyos állapotban kerülnek kórházba, amikor már nehezebb rajtuk segíteni.

Mire a Vuhantól távolabbi területeken is kezdtek megbetegedni az emberek, a kínai hatóságok már felkészültek, az enyhe eseteket is ki tudták szűrni és el tudták különíteni. Ezt a kétségtelenül érvényes összefüggést árnyalja az említett olasz helyzet, ahol magas a halálozási ráta, illetve még inkább árnyalná az iráni, ha hinnénk az ottani adatoknak. (Iránban előbb volt halálos áldozat, mint hivatalos fertőzött, és azóta is nagyon látványos az ellentmondás a halottak és a fertőzöttek száma között.)

Aylward óva intett attól, hogy a Kínán kívüli országokban a járvány megjelenésekor "erőltetetten magasnak" állítsák be a koronavírus okozta halálozási arányt, mert - csakúgy, mint korábban Vuhanban - kezdetben a hatóságok csak a legbetegebb fertőzöttekkel találkoznak, és még nem észlelik az enyhébb eseteket, ezért súlyosabbnak tűnhet a halálozási ráta.

A most terjedő COVID-19-es típusú koronavírus "unokatestvérének" tekintett SARS-CoV koronavírus 2003-ban mintegy 10 százalékos halálozási aránnyal pusztított.

Az influenzát viszont egy másik víruscsalád idézi elő, amelyen belül a különböző típusok eltérő súlyosságú betegséget okoznak. Világszerte az influenza évente több millió embert fertőz meg, és több százezren bele is halnak a betegségbe. Anthony Fauci, az amerikai Országos Egészségügyi Központ (NIH) fertőző betegségekkel foglalkozó intézetének igazgatója elmondta:

átlagosan a szezonális influenza halálozási rátája csak 0,1 százalék körüli.

Ez viszont jelentősen alacsonyabb az új koronavírusra eddig kalkulált arányszámnál. Az új koronavírus okozta tüdőgyulladás elsősorban az idős, krónikus betegségekben szenvedőkre jelenti a legnagyobb veszélyt. A fiatalabb fertőzöttek körében egyértelműen ritkább a halálozás, bár ezzel ellentétes benyomást kelthet, hogy néhány ilyen haláleset világszerte az újságok címlapjára került: például annak a 34 éves kínai orvosnak az esete, aki elsőként figyelmeztetett a koronavírus veszélyeire, de akkor a hatalom még megpróbálta elhallgattatni.

Kínában a fertőzöttek 80 százalékának enyhe lefolyású a betegsége, ők hozzávetőleg két héten belül felépülnek, míg a komolyabb tünetekkel rendelkezők esetében 3-6 hétig is eltarthat a teljes gyógyulás. A fertőzöttek nagyjából 13 százaléka kerül súlyos állapotba, az ő körükben nagyobb valószínűséggel halnak bele a betegségbe, de az enyhe esetek egy töredéke is halállal végződhet, aminek egyelőre nem tudják az okát a tudósok - mondta el Bruce Aylward.

A halálozási rátát tehát több tényező is befolyásolja, ezek közül a legfontosabb:

  • Hány olyan (jellemzően enyhébb) megbetegedés van, ami a gyors lefolyás, vagy az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt nem jut a hatóságok tudomására. Értelemszerűen minél több ilyen eset van, annál inkább túlbecsüli a statisztika a halálozási rátát a "csendes gyógyultak" miatt. Erős a gyanú, hogy az új koronavírusnál ez a szempont fontos lehet, egy tanulmány szerint például a betegségek kétharmada a radar alatt maradhat. (Ugyanakkor kérdéses, hogy például a még enyhébb lefutású influenzajárványok esetében nem hasonló-e a helyzet, ezért nem biztos, hogy a tökéletesen pontos halálozási ráták sokkal kisebb különbséget mutatnának.)
  • A járvány enyhülési szakasza során a halálozási ráta emelkedik, mivel a halálozások egy ideig még változatlan tempóban növekednek, miközben a nevezőben szereplő megbetegedések száma már lassabban. Ezt láthatjuk a kínai statisztikában (lásd a fenti grafikonunkat). Ha ez az egy torzító tényező létezne, akkor valójában a halálozási ráta csak a járvány végére állna be a reális szintre. 
  • A halálozási rátát az egészségügyi rendszer fejlettsége, terheltsége közvetlenül befolyásolja egyszerűen azért, mert a jobb ellátás több embert menthet meg.
  • Ha a vírust valamilyen okból később észlelik (népsűrűség, elzárt helyek, véletlen stb.), akkor tovább maradnak ellátatlanok a fertőzöttek, ami szintén növelheti a mortalitási rátát, függetlenül a vírus tulajdonságaitól.

Összességében a fenti tényezők érzésünk szerint a hivatalos 3,4%-nál érdemben kisebb halálozási rátát jelentenek, de az influenzához képest valószínűleg egy nagyságrenddel magasabb marad a mutató. 

Címlapkép: Centers for Disease Control and Prevention (CDC)

ping an biztosító
forint és euro
koronavírus covid-19 járvány orvos
Nem kell az embereknek okostelefon? Legutóbb 10 éve láttunk ilyen számokat
Frankfurti tőzsde
ford koronavirus
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
ping an biztosító