orbán200310
Gazdaság

Ingoványos útra lép az Orbán-kormány, de nincs is más lehetősége

Kifejezetten sötét képet vázolt fel kedden Orbán Viktor a világszerte terjedő koronavírus-járvány kapcsán: a miniszterelnök szerint hiú ábránd azt feltételezni, hogy rövidtávon elmúlik majd a vírus hatása. Emellett az idei és a jövő évi költségvetés áttervezéséről beszélt, illetve szóba hozta, hogy „sokmilliárd eurós” gazdaságélénkítő csomagokra lesz szükség. Varga Mihály esti nyilatkozata a magyar recesszió lehetőségéről még nagyobb súlyt ad a minszterelnök szavainak. Nézzük, milyen mozgástere van erre a kormánynak és szükség esetén honnan lehet új forrásokat bevonni!

Egyelőre mindenki sötétben tapogatózik

Kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó rendezvényén beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök. A megszólalások egyik fókusza természetesen a koronavírus-járvány lehetséges gazdasági hatása volt, miután világszerte erről beszélnek az elemzők, illetve egyre több kormány igyekszik gazdaságélénkítő lépéseket hozni a hatások kivédésére.

Összességében a magyar politikusok és az MNB elnöke kifejezetten pesszimistának tűntek, különösen Orbán Viktor.

Matolcsy György például arról beszélt, hogy lehet, hogy a járvány egészségügyi hatásain egy év alatt túl lesz Magyarország, de a gazdasági hatások évekig velünk maradnak majd. Szerinte az a szerencsénk, hogy az utóbbi évek eredményeinek köszönhetően „a magyar gazdaság immunrendszere ma ellenállóbb”. Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus elsősorban a turizmust és az ahhoz kapcsolódó iparágakat fogja érinteni.

A legborúsabb és egyben a legkonkrétabb maga Orbán Viktor volt, aki először ugyan kiemelte, hogy „a koronavírustól sem kell összerezzenni”, nem sokkal később viszont már arról beszélt, hogy nincs optimista forgatókönyv, világjárványra kell felkészülni, ami miatt már rövidtávon mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából.

A 2020-as és 21-es költségvetést újra kell terveznünk. Sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő alapokat kell létrehoznunk, ehhez mindenki hozzájárulására szükség lesz

 - mondta Orbán.

A fentiekkel összhangban, de a kormányzati borúlátást még sötétebbre színezve beszélt a gazdasági kilátásokól Varga Mihály kedd este az Info Rádió műsorában, ahol óriási meglepetést keltve kijelentette:  a legrosszabb forgatókönyv esetén, ha a vírus hatása nagyon mély,  – az EU gazdaságra akár 2,6%-os visszaesést is elszenvedhetne. Ez a magyar gazdaságot is súlyosan érintené, ebben az esetben az idei évben stagnálna a magyar gazdaság, vagy akár egy kicsit mínuszba is fordulhatna – mondta a pénzügymniszter.

VARGA HANGSÚLYOZTA, HOGY A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE TEHÁT 3,7%-OS NÖVEKEDÉS ÉS 0,3%-OS VISSZAESÉS KÖZÖTT ALAKULHAT,

attól függően, hogy mekkora lesz a koronavírus hatása, a járvány mennyire húzódik el és milyen mélységű lesz. 

Sokk

A járvány lehetséges gazdasági hatásainak számbavételét a rengeteg bizonytalanság miatt nem nagyon végezték még el olyan részletesen, hogy a magyar gazdaságra vonatkozóan publikus előrejezések készüljenek. Éppen ezért sokkoló látni, hogy a Pénzügyminisztérium akár recessziót sem tart kizártnak. Ez bizonyára egy olyan szcenárió mellett érvényes, amikor Európát karanténok egész láncolata bénítja meg, ami ugyan elég riasztóan hangzik, de valóban nem egy nagyon kis valószínűségű forgatókönyv. Amennyiben a következő hetekben a koronavírus-járvány fejleményei a legsúlyosabb gazdasági kimenetek esélyét növelik, akkor alapos újratervezésre lehet szükség, hiszen a büdzsé még élénkítő csomagok nélkül is alaposan átíródik.

És természetesen egy ilyen esetben még inkább szükség lehet a hatékony gazdaságélénkítő csomagokra. Adódik a kérdés: miből  költhetünk és mire költsünk?

A kormányfő a kamarától azt kérte, hogy április végéig állítsa össze azokat a célzott intézkedéseket, melyekre egyes iparágakban szükség lehet, a kormány pedig a jegybank segítségével „kész segíteni”. Ennek alapján legkorábban májusban-júniusban jelenthetik be a konkrét lépéseket, vélhetően igyekeznek a nyári parlamenti szünet előtt dönteni.

Ez részben a bizonytalanságnak is köszönhető, addig nem akar a kormány konkrét lépéseket tenni, amíg nem tudják pontosan számszerűsíteni a hatásokat.

Van-e mozgástér?

Ha a költségvetés helyzetét statikusan nézzük, akkor elvileg nem kellene aggódnia a kormánynak: az elfogadott 2020-as büdzsé 1 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, vagyis már önmagában a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz képest van a GDP 2 százalékának megfelelő mozgástér. Figyelembe véve egy gazdaságélénkítő kiadási csomag dinamikus adóhatásait, ez bőven 1000 milliárd forint feletti gazdaságélénkítő csomag kialakítására ad lehetőséget. 

Ehhez még hozzátehetjük, hogy a költségvetést kimondottan nagy tartalékokkal tervezték, az Országvédelmi Alap 378 milliárd forint, az általános tartalék pedig 110 milliárd, bár a tartalék fele csak a második fél évben költhető el. 

További mozgásteret jelenthet, hogy a rendkívül erős tavalyi bázisnak köszönhetően a 2020-as költségvetés elfogadása óta az idei számok is javulhattak, az áthúzódó hatás a költségvetés bevételi oldalán is éreztetheti hatását. Ez néhány tízmilliárd forintot jelenthet, azonban azóta új kiadási tételeket is bejelentett a kormány (pedagógus pótlékemelés például) és itt érdemes megjegyezni azt is, hogy a kormány eredetileg 4%-os növekedéssel tervezte az idei büdzsét, később azonban már 3,5%-ról beszélt

Vagyis első megközelítésben, ha minden mozgásteret kihasznál a kormány, akkor nagyjából 1000-1500 millárd forintot költhet el a korábbi tervekhez képest, ez akár elegendő lehet az Orbán Viktor által említett „sokmilliárd euróhoz”.

Ehhez bátorítást adhat, hogy az Európai Unió már több utalást tett, hogy a költségvetési költekezést kordában tartó szabályait puhítja vagy legalábbis "félrenéz", ha a koronavírus elleni küzdelemről van szó. Inntől kezdve csak a hazai adósságszabályok kötnék meg a kormány kezét, azok azonban annyira gumiszerűek, hogy nem jelentenek problémát, ha egyébként van gazdaságpolitikai akarat az élénkítő tervek megvalósítására.

A költségvetési költekezés elfogadottságát javítja a korszellem is, az Egyesült Államoktól Japánig nagyon sok ország tervezi élénkítő programok bevezetését.

A kormány a héten már bejelentette, hogy több mint 8 milliárd forintot elkülönít a koronavírus elleni védekezésre, azonban ez a vírus elleni védekezés költsége, az egészségügyi ellátórendszer plusz forrásköltsége, a tesztek költsége, az orvosok esetleges túlóráinak kifizetése. Más dolog a koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása, vagyis a gazdaságélénkítés. Orbán Viktor már ez utóbbiról beszélt, vélhetően ez lesz a nagyobb szelet a költségekben, ez teheti ki a „sok milliárd eurót”.

A fenti statikus képbe rondít bele a recesszió lehetősége. Amennyiben a 4%-os növekedéssel tervezett költségvetés alatt egy -0,3%-os teljesítményű gazdaság dolgozik, a mozgástér drámaian leszűkül. Ráadásul a költségvetési helyzetet súlyosbítja, hogy recesszió esetén az infláció is kisebb, vagyis a kétféle növekedési pálya közötti különbség a nominális GDP 4-5 százalékát is kiteheti. Ekkora különbség adóhatása már bőven lehet akkora, hogy az 1%-ra tervezett költségvetési hiány 3% legyen.

Vagyis minél inkább szükség lenne az élénkítő csomagra a növekedés érdekében, annál kevésbé van rá forrás a költségvetésben, szélsőséges esetben már a maastrichti limiteket kell döngetni ahhoz, hogy szemmel látható kötségvetési élénkítést hajtson végre a kormány. És akkor megint a jegybank nem konvencionális eszköztára jelenhet segítséget. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a kornavírus-járvány (és még inkább az ellene meghozott korlátozó intézkedések) nagyon különleges hatásúak a gazdaságban. A kínálati és különleges keresleti sokkok kezelése csak célzott eszközökkel lehetséges, ami különös figyelmet kíván. 

Mivel lehet élénkíteni?

Milyen intézkedések jöhetnek az élénkítés érdekében? Orbán Viktor szavai alapján célzott, néhány szektort érintő intézkedések jöhetnek szóba, egyelőre mindenki a turizmusról, vendéglátásról beszél, de nagy kérdés, hogy például a feldolgozóipar hogyan reagál majd a beszállítói láncok tartós problémáira. Utóbbi elvileg sokktűrőbb az alacsony eladósodottság, illetve az elhalasztott kereslet későbbi megjelenése miatt.

Klasszikus közgazdaságtani logika alapján az alábbi intézkedésekkel lehet a gazdaságot élénkíteni:

  • Adócsökkentés
  • Beruházásösztönzés (emiatt valószínűleg nem pont az állami beruházásokon akarnak majd spórolni)
  • Olcsó forrás biztosítása mesterségesen
  • Fogyasztásösztönzés

Ha a turizmusra gondolunk, akkor ott elsősorban célzott áfacsökkentés jöhet szóba akár a szálláshely-szolgáltatásnál, akár a vendéglátásnál. A kereskedelmi szálláshelyek áfája azonban éppen januártól csökkent 5%-ra az eddigi 18%-ról, vagyis ebben már nincs sok tér lefelé. Ugyanez igaz a vendéglőkre is, a helyben fogyasztott ételek és alkoholmentes italok áfája két lépcsőben 2018 januárjára csökkent 5%-ra. Persze ehhez még hozzá lehet igazítani a többi turisztikai szolgáltatást, de kérdés, mennyire lehet még hatékony az áfacsökkentés.

Vannak az adócsökkentésnek más módjai is, hiszen sokféle adótípus létezik a cégek számára. A legnagyobb terhet a 9%-os társasági adó jelenti, akár ezt is csökkentheti célzottan bizonyos szektorok esetében a kormány.

Az állami beruházások felpörgetése a turizmus esetében nem igazán tud működni, hiszen ugyan összességében élénkíti a gazdaságot, de az nem mondható rá, hogy célzott lépés lenne.

További eszköz lehet az olcsó forrás biztosítása, amiben adott esetben az MNB is tud segíteni. Indíthatnak például célzott hitelprogramokat alacsony, akár nulla százalékos kamat mellett. Hasonlókat eddig is tett a jegybank, kérdés, hogy most akarnak-e újabb kört nyitni, illetve az lehet-e akár bizonyos szektorokra korlátozott. Elviekben a kötvényvásárlás is egy ilyen eszköz, Magyarországon azonban a vállalati kötvénypiac nagyon vékony ahhoz, hogy ezzel érdemi eredményeket lehessen elérni. (A logikából kiindulva azonban a Növekedési Kötvényprogram feltételeinek lazítása akár fel is merülhet.)

Első ránézésre a fogyasztásösztönzés most kevésbé valószínű opció, hiszen az intézkedések éppen a bajba jutott iparágakat és cégeket céloznák. Ugyanakkor  a belföldi turizmus felpörgetése bizonyos intézkedésekkel szóba jöhet. Itt például el lehet képzelni egy cafeteriához hasonló kedvezményes lehetőséget, amiből az itthoni szállásadók és éttermek profitálhatnak.

Kiknek fog fájni?

A miniszterelnök szavai alapján a kormányzati lépéseknek lehetnek vesztesei. Ez arra utal, hogy a költségvetési mozgásteret a növekedési kockázatok miatt nem tartja olyan nagynak, mint amit a fenti statikus levezetésünkben jeleztünk. Ehelyett inkább az szerepelhet a tervekben, hogy egy estleges érdemi lassulás mellett a mozgásteret meg kell teremteni.  Mikor egy kormányfő vállalkozók előtt arról beszél, hogy a célzott intézkedésekből „mindenkinek ki kell vennie a részét” és „ki kell lépni a komfortzónából”, akkor az nem egyszerűen kormányzati pénzszórásra utal.

Könnyen lehet, hogy lesznek olyan szektorok, melyeket „veszélyeztetettnek” minősítenek, ők élvezhetik a csomag előnyeit, míg a kevésbé érintettek terhei akár nőhetnek is. Egészen szélsőséges esetben ez jelenthet akár a 2010 utánihoz hasonló válságadókat, extra terheket is bizonyos szektorok esetében. De erre vélhetően csak az utolsó intézkedések egyikeként kerülhet sor, ha megteremthető biztonságosan a szükséges mozgástér, akkor nem nyúl majd ennyire drasztikus eszközökhöz a kormányzat.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd/MTI

Ez a magyar boltok nagy trükkje: erre érdemes figyelni
moszkva_voros_ter_shutter
koronavírus coronavirus virus
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
koronavirus, mikroszkop