parlamentalkonyat
Gazdaság

Elszáll idén az államadósság a koronavírus miatt, ha jól csinálja az Orbán-kormány

Folyamatosan változnak az utóbbi napokban a gazdasági kilátások, senki sem látja pontosan a koronavírus lehetséges gazdasági hatásait. Egyelőre az látszik biztosnak, hogy a korábban álmodott 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés elérhetetlen lesz 2020-ban és a GDP 1 százalékára tervezett költségvetési hiányt is nagyon nehéz (lehetetlen) lesz tartani. Ez pedig legrosszabb esetben azt jelentheti, hogy megtörik az adósságcsökkenés eddigi trendje, akár többévnyi apadás is veszhet kárba a mostani válság miatt. Ez azonban nem feltétlenül tragédia: ha a kormány okosan használja ki az így kapott mozgásteret, akkor az adósság idei emelkedése árán elérheti a gazdaság gyors talpra állást, jövőre pedig folytatódhat az adósságcsökkenés is. Cikkünk végén azt is megmutatjuk, hogy valójában a sikerhez valószínűleg az elmúlt évekhez képest szokatlan, extrém magas költségvetési hiány szükséges.

Mi lesz a magyar gazdasággal a koronavírus idején?

Az elemzők folyamatosan vizsgálják felül a magyar gazdaságra adott idei növekedési előrejelzéseiket, mostanra elérhetetlennek tűnik a korábban várt 3,5-4%-os bővülés, sőt lassan a többség recesszióval számol. A szakemberek szerint optimális esetben, ha néhány hónapon belül sikerül megfékezni a járványt, akkor csak az év első fele lehet nehéz, aztán jöhet egy komoly felpattanás, de összességében így is örülhetünk, ha pozitív lesz az év végi GDP-változást mutató érték.

Sőt, elsőként Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról sokakat meglepve, hogy a kormány pesszimista pályája mentén akár 0,3%-os gazdasági visszaesést is hozhat az idei év.

A gazdasági növekedés mellett a másik bizonytalansági tényező a költségvetési egyenleg, hiszen

  • a gyengébb gazdasági teljesítmény önmagában is rontja a költségvetési egyenleget, ráadásul
  • a kormányok egyre komolyabb intézkedéseket hoznak, hogy megvédjék a gazdaság szereplőit a járvány hatásaitól.

A magyar kormány az idei költségvetést a GDP 1 százalékának megfelelő hiánnyal tervezte, de tavaly tavasszal még szó sem volt a világjárványról. Bár közel 500 milliárd forintos tartalék is van a büdzsében, az egy százalékos hiány még ezzel együtt is tarthatatlannak tűnik. Az elemzők többsége azzal számol, hogy a GDP 2,5-3%-a lesz végül a deficit az extra költekezés miatt. A 3% elvileg az uniós kritériumok miatt lehet plafon, bár a rendkívüli helyzetre való tekintettel most átmenetileg felfüggesztették az EU költségvetési szabályait, vagyis nem kell nekik megfelelni a válság miatt.

Így rombolhatja le a válság több év munkáját

Arról eddig kevés szó esett, hogy a növekedés és a költségvetés felborulása milyen hatással lehet az adósságpályánkra, ezt próbáljuk most egyszerű eszközökkel modellezni. Az alappályához (4% körüli növekedés, 1%-os deficit) képest mindenképp romlik a helyzet, ráadásul van arra esély, hogy mindkét oldalról egyszerre.

Ez pedig azt is jelentheti, hogy megtörik az utóbbi években látott adósságcsökkenési trend. Az államháztartás GDP-arányos adóssága 2012 óta folyamatosan csökkenő pályán van, a 80% feletti szintről 65 százalék alá csökkent az érték (az MNB az előzetes pénzügyi számlákban még 66,4%-ot közölt, de a KSH által becsült nominális GDP mellett ez már alacsonyabb lehet).

Ez két tényezőnek volt köszönhető: egyrészt viszonylag fegyelmezett volt a költségvetési politika, folyamatosan a GDP 3 százaléka alatt maradt a deficit (bár a gazdaság ciklikus pozíciója alapján lehetett volna még alacsonyabb), másrészt a magyar gazdaság kiemelkedő növekedési ütemet ért el az utóbbi években.

Éppen ezek kerülhetnek most veszélybe, ezért megnéztünk néhány illusztratív forgatókönyvet, hogyan írnák át az adósságpályát:

  • Álomszerű forgatókönyvünkben sikerül tartani az 1 százalékos deficitet és a növekedés is csak 3 százalékra lassul. Ehhez gyakorlatilag az kellene, hogy néhány héten belül lecsengjen a járvány és újrainduljon a gazdaság, így a tartalékokkal ki lehetne húzni az átmeneti időszakot. Ebben az esetben az adósságpályával sem lenne probléma, 61-62 százalékra csökkenhetne tovább a GDP-arányos érték. Sőt, 3 százalékos növekedés mellett még egy közepesen elszálló hiány is beleférne, 3%-os deficittel is csökkenne minimálisan az adósságráta.
  • Ha a gazdaság behúzza a féket és csak stagnál az idén, akkor viszont már veszélybe kerül a csökkenő adósságpálya, hiszen csak egy százalékos deficitnél jönne össze minimális adósságcsökkenés. Ha stagnáló növekedés mellett a büdzsé hiánya is elszáll, akkor már emelkedő adósságrátáról beszélhetünk.
  • A legrosszabb eshetőség, ha egyszerre szakad össze a növekedésünk és még a költségvetési hiány is jelentősen megugrik. Akkor már jelentős adósságnövekedés is elképzelhető, 5 százalékos (extrém pesszimista) gazdasági visszaesés és 3 százalékos hiány mellett újra a GDP 70 százaléka felett lenne az államadósság. 

Az alábbi grafikonon összefoglaltuk a fenti kilenc adósságráta-kimenetet a 3-3 deficit és növekedés feltételezés mellett. Jól látszik, hogy csak három esetben jönne össze adósságcsökkenés, vagyis ezeknél a forgatókönyveknél nem törne meg a pozitív tendencia. A helyzet azonban (mint látni fogjuk) az adósság szempontjából még ennél is rosszabb.

Ahogy már jeleztük, a növekedés és a költségvetés egyenlege egymástól nem függetlenek. Emiatt a fenti statikus feltételezések mellett érdemes belegondolni a két mutató dinamikájába, ami az adósságráta várható alakulása szempontjából is eligazító.

  1. A gazdasági lassulás rontja a költségvetési egyenleget (elmaradó adó, növekvő kiadások stb.).
  2. Minél nagyobb a lassulás, annál több ellensúlyozó lépést (hiánynövelő intézkedést) kell tenni.
  3. Ha ezek hatnak, akkor a lassulás is kisebb lehet.
  4. Ami valamennyit javíthat a költségvetési helyzeten is.

Indulásképpen annyit rögtön megállapíthatunk, hogy az 1%-os hiányból már akkor közel 3%-os lesz, ha a gazdaság stagnálásba vált, és a kormány nem tesz semmit. (Ez már néhány fenti, az államadósság szempontjából optimistább forgatókönyvet rögtön életszerűtlenné tesz.) Amennyiben még ennél is rosszabbak a növekedési kilátások, akkor még nagyobb az egyensúlyromlás. Erre a kormánynak lépnie kell: a stabilizáló, élénkítő lépések a gazdasági visszaesést fékezik valamelyest, de a hiányt növelik.

Ez alapján látható, hogy például a "stagnálás 1%-os hiánnyal" forgatókönyv teljesen életszerűtlen, hiszen ebben nemhogy élénkítés nincs, de valójában erős költségvetési megszorítást takar. A feladat egyik sarokmegoldása megfogalmazható úgy is, hogy mekkora költségvetési kiköltekezés szükséges ahhoz, hogy egy 3%-os növekedés megmaradjon. A másik pedig úgy, hogy mekkora lesz a növekedés, ha a költségvetési politika nem lép semmit. Ezek pontos megválaszolásához tudni kellene, milyen mély lesz a koronavírus-válság, annyi azonban erősen sejthető, hogy a köztes megoldás az lesz, hogy még az alacsonyabb növekedésért is erősen meg kell dolgoznia a gazdaságpolitikának. 

Ezen forgatókönyvek között pedig nem találunk olyat, ami ne járna az államadósságráta növekedésével.

Kérdés persze, mi van ilyenkor az alkotmányos adósságfék-szabállyal. Egyrészt ezen már enyhítettek tavaly, másrészt két dologgal védheti ki a kormány. A költségvetést a szabály szerint úgy kell megtervezni, hogy csökkenjen az adósságráta. A 2020-as költségvetés tavalyi tervezésekor és elfogadásakor ez teljesült, vagyis jogilag nem támadható a dolog.

Ami azonban ennél is fontosabb: rendkívüli időket élünk, nem csak mi, hanem az egész világ, ilyenkor pedig minden szabályt rugalmasabban kezelnek (lásd az uniós deficitplafon felfüggesztését). De nem csak az intézményi szabályok nyomnak más súllyal a latban, a belső szabályaink is változnak: a "békeidőben" dicséretes költségvetési fegyelem ilyen időkben (ideiglenesen!) feláldozható a kisebb gazdasági és társadalmi veszteségek érdekében. Igazából ugyanis így lehet középtávon megteremteni a fenntartható adósságcsökkentés kereteit.

Összességében sok szempontból kihívásokkal teli év lehet 2020 a magyar gazdaságban, ez pedig akár az adósság csökkenő pályáját is veszélybe sodorhatja. A jelenlegi ismeretek alapján nagy meglepetés lenne, ha tovább tudna csökkenni a GDP-arányos adósságráta. Könnyen lehet, hogy az csak olyan hibás gazdaságpolitika mellett állhat elő, amikor a költségvetés nem teszi a dolgát: elmulasztja a kötelező válságkezelő lépéseket.

Címlapkép: Getty Images

koronavírus sakk
panelházak
fertőtlenítés koronavírus magyar
donald trump chad wolf
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
ovida koronavirus bejeras intezmeny 200403