budapest köd tél
Gazdaság

Milyen csodát lát Magyarországon az IMF? Vagy tényleg mi leszünk a nagy meglepetés?

A múlt héten körbejárta a magyar sajtót, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint az EU-ban Máltával együtt Magyarországon lehet a legkisebb a gazdasági visszaesés 2020-ban, és a régióban is csak Szerbiában lehet kisebb a recesszió. Részletes adatok híján egyelőre csak találgathatunk, mire alapozza kifejezetten optimista véleményét a szervezet, mindenesetre ha igazuk lesz, akkor Magyarország lehet a régió nyertese idén.

Szokatlanul optimista az IMF

Magyarországon 2020-ban 3,1%-kal eshet vissza a GDP, majd ezt jövőre 4,2%-os visszapattanás követheti – állapította meg múlt héten közzétett World Economic Outlook (WEO) kiadványában az IMF. Ennél kisebb visszaesést a régióban csak a szerb gazdaságban jeleznek, a többi országban 4-6%-os recesszióval kalkulálnak, Szlovéniában és Horvátországban pedig 8-9%-os is lehet a visszaesés.

A magyar inflációban az olajár zuhanása ellenére is csak minimális csökkenést várnak a szakemberek, a tavalyi 3,4%-os átlagos drágulást az idén 3,3%-os, jövőre pedig 3,2%-os áremelkedés követheti. Jelentős változást a fizetési mérlegünk egyenlegében sem vár az IMF, a tavalyihoz hasonlóan minimális deficit lehet a GDP arányában. A munkanélküliség viszont megugorhat átmenetileg a jelenlegi válságban, a tavalyi 3,4%-os arány az idén 5,4%-ra emelkedik majd az előrejelzés szerint, 2021-ben azonban már 4%-ra csökken vissza.

Elsőre főleg a Valutaalap növekedési előrejelzése meglepő, hiszen néhány piaci elemző ezzel ellenben éppen Magyarországot tartja a „leggyengébb láncszemnek” a régióban, a Morgan Stanley szerint például az 5%-os magyar gazdasági visszaesés a legnagyobb lehet.

Arról egyelőre nem sokat tudunk, mitől ennyire optimista a szervezet, hiszen a részletes elemzés várhatóan csak májusban jelenik meg, most még nem fűztek szöveges indoklást az előrejelzésekhez.

A piac nem lát ennyire erősnek minket

Összevetettük az IMF előrejelzését a piac ítéletével, az elemzők legfrissebb prognózisait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Jól látszik, hogy elsősorban a külföldi szakértők várnak a Pénzügyminisztérium 3%-os becslésénél sokkal nagyobb recessziót, a legpesszimistább egyértelműen Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet közgazdásza szerint 10%-os gazdasági visszaesés sem elképzelhetetlen.

A fenti előrejelzések mediánja mínusz 5%, vagyis majdnem két százalékponttal rosszabb, mint az IMF becslése.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy vajon a Valutaalap csak minket értékel ennyire felül a piachoz képest, vagy összességében a régióban is kellemes meglepetést vár? Ehhez a Morgan Stanley előrejelzését vettük figyelembe, mivel egyrészt ők gyakorlatilag telibe találták a mediánt Magyarország esetében, másrészt náluk van hasonló előrejelzés a régióban Csehországra és Lengyelországra.

Az alábbi ábrán látszik, hogy az IMF 2020-ra majdnem 2 százalékponttal kisebb visszaesést vár Magyarországon, mint a Morgan Stanley, majd 2021-ben a visszapattanás is erőteljesebb lehet.

Az ábrán a szaggatott vonal az IMF, a pontozott pedig a Morgan Stanley előrejelzése.

Lengyelországban a lényegesen nagyobb visszaesés mellett jövőre sokkal erősebb visszapattanásra számít a Valutaalap, mint az amerikai bank elemzői, és hasonló a helyzet a cseh gazdaság esetében is.

Az ábrán a szaggatott vonal az IMF, a pontozott pedig a Morgan Stanley előrejelzése.
Az ábrán a szaggatott vonal az IMF, a pontozott pedig a Morgan Stanley előrejelzése.

Feltűnő különbség, hogy miközben Magyarországon az IMF majdnem 2 százalékponttal magasabb idei növekedést vár, mint a Morgan Stanley, a cseheknél és a lengyeleknél még a piacnál is sokkal pesszimistább a Valutaalap. Ennek logikus magyarázata az lehetne, ha már eleve jóval magasabb magyar növekedési pályával számoltak, így a koronavírus hatása mindenhol nagyjából megegyezik. Ez azonban most csak részben magyarázza a különbséget, hiszen a magyar prognózist rontotta a legkevésbé a Valutaalap.

Persze a kormányok és a jegybankok mindenhol sokkal optimistábbak. Itthon az MNB még március végén is 2-3%-os növekedést prognosztizált erre az évre, majd a múlt héten Matolcsy György már 2-3 százalékpontos növekedési többletről beszélt az eurózónához képest. A kettő nem ugyanaz, hiszen ha az eurózóna gazdasága 5-6%-kal visszaesik, akkor akár a kormány által várt 3%-os recesszió mellett is fennmaradhat ez a többletünk. Lengyelországban a fejlesztési miniszter még a múlt héten is arról beszélt, hogy a jegybank számításai szerint legrosszabb esetben is stagnálni fog idén a gazdaság, a cseheknél viszont borúsabban látják a helyzetet, az ottani pénzügyminisztérium 5,6%-os gazdasági visszaeséssel számol.

De mitől lehet ennyire válságálló a magyar gazdaság?

Említettük már, hogy egyelőre nem ismerjük az IMF előrejelzésének részleteit, így azt sem, mire alapozzák a magasabb növekedési prognózisukat. Legfeljebb találgatni tudunk:

  • A kiadványból az látszik, hogy a turizmussal inkább érintett országok növekedését sokkal lejjebb húzták, ez indokolhatja a horvát és szlovén 8-9%-os visszaesést. A csehekkel és a lengyelekkel szemben viszont ebben a különbség minimális. Magyarországon a turizmus súlya a GDP-ben 2%, a cseheknél ez 2,3%, Lengyelországban pedig 1,4%.
  • Az utóbbi évek erőteljes magyar fogyasztása is segíthet, amiben a béremelkedésnek is komoly szerepük volt. Az év elején pedig a koronavírus-járvány még nem rontotta érdemben a kilátásokat, így a magyar bérnövekedési ütem is csak minimálisan csökkent.
  • Lényeges különbség lehetne a fontosabb felvevőpiacokban, de a magyar-cseh-lengyel hármasnál ebben sincs igazán nagy különbség, hiszen mindhárom ország elsősorban az EU feldolgozóiparára épít.
  • A költségvetési mozgástér indokolhatna még erőteljesebb növekedést, ha a magyar kormánynak nagyobb tere és hajlandósága lenne lazítani. Egyelőre azonban erre sem látunk jeleket, egyrészt mindhárom országban fegyelmezett volt a büdzsé az utóbbi években, ráadásul az eddigi járványellenes mentőcsomagok közül talán a magyar a legkisebb.

Legfrissebb elemzésében a Raiffeisen Bank is arra kereste a választ, miért lehet a magyar gazdaság visszaesése sokkal kisebb. Szerintük nálunk 3,5%-os lesz a recesszió, amivel kilógunk a sorból felfelé. Ennek több oka van:

  1. A korábbi évek magasabb magyar növekedési pályája. A magyar gazdaságot egy gyors, belső kereslet által fűtött növekedési pályán érte a járvány.
  2. A magyar korlátozó intézkedések viszonylag enyhék például az osztrák vagy a cseh lépésekhez képest. 
  3. Jelentősek a monetáris politikai intézkedések a járványra válaszul. 

A válságot Magyarország sem kerülheti el, de a GDP csökkenése az átlagosnál kisebb lehet

 - foglalják össze a bank elemzői, akik azért hozzáteszik, hogy a 3,5%-os visszaesés az alapforgatókönyvük, ha elhúzódó vagy újra visszatérő járványhelyzet jön, akkor 7-10%-kal is visszaeshet a magyar GDP. 

Vagyis összességében egyelőre kicsit ellentmondásosnak tűnik az IMF optimista előrejelzése Magyarországgal kapcsolatban, kíváncsian várjuk a részleteket májusban. Ha megvalósulnának a Valutaalap prognózisai, akkor tényleg arról beszélhetnénk, hogy a magyar gazdaság a jelenlegi válság kellemes meglepetése, mely a legkisebb mértékben esik vissza a hasonló régiós országokkal összevetve.

Címlapkép: Getty Images

virág barnabás mnb
trend és varos
mol campus látványterv
Frankfurti tőzsde
olaj, wti
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. június 11.
Tudatos felkészülés a generációváltásra
2020. június 25.
Járműipar: Korszakváltás a beszállítóknál koronavírus idején
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Miért előnyös trendkövető kereskedővé válni, hogyan azonosítod a piaci irányokat?
Online előadás
Egyszerű, kézzel fogható praktikák, termékek az olajár meglovaglásához.
virág barnabás mnb